Pesti Srácok

Offshore cég fogságában a Kodály Körönd palotája

Több mint tíz éve tart a kálváriája a Kodály Körönd egyik legszebb műemlék épületének. 2000-ben még abban a hiszemben kötöttek üzletet egy befektetővel, hogy a ház kívül-belül megújul, mostanra az épület szétbontott harmadik emeletét átfújja a szél, a folyosók omladoznak és nagyobb esők során „a tetőn át ömlik a víz”. A világörökségi területen álló palota mintegy 25%-a egy offshore hátterű cég tulajdonában áll, mellyel az önkormányzat 12 év után decemberben szerződést kívánt bontani. A házat 12 éve fogva tartó cég azonban addig nem hajlandó ezt elfogadni és – immáron a lakókkal – új megállapodást kötni, míg azok rá nem bólintanak a legújabb beépítési terveikre.

2000-ben kötött szerződést a VI. kerületi önkormányzat az Arnon Epschtein vezette Király utca 20- Alfa 1. Kft-vel az Andrássy út 83-85. alatti épület felújításáról. A többször módosított megállapodás a ház tető- és födémrekonstrukciójáért és az aládúcolt függőfolyosó felújításáért cserébe a cégnek adta az akkor még lakott 3. emelet 23 lakását és a fölötte található padlást. Az építési engedélyt 2002-ben adták ki, akkor azonban az önkormányzati választások után leállt a projekt. 2005-ben egy másik cég vette át a beruházást, melynek története bővelkedik az érdekes csavarokban. A 2005 júniusában alapított és augusztus 9-én bejegyzett izraeli- magyar érdekeltségű vállalkozást a korábbi befektető hozta létre és jó viszonyt ápolt mindkét magyar politikai szekértáborral.

2007-es szerződésmódosítás nyomán elkezdődtek a munkálatok, bár ebből a lakók nem sokat tapasztaltak azon felül, hogy a ház kovácsoltvas kapuja és márvány lépcsői szőrén-szálán eltűntek, valamint a generálkivitelező kibontotta a födémet és a harmadik emelet falait. 2009-ben, amikor Andrássy Palace néven 449 milliós lakásokat hirdettek a házban, a kivitelező már levonult, a harmadik emelet pedig ott maradt falak és födém nélkül, a lakók pedig folyamatos életveszélyre és beázásokra kezdtek panaszkodni. A Műemlékvédelem a lakók kérésére kötelezte a projektcéget az életveszélyessé vált kémények kijavítására. A munka elkészült, a kémények védett majolika részei viszont eltűntek.

PestiSracok facebook image

11 hónappal azután, hogy a lakók demonstráción kérték az Önkormányzattól a céggel kötött szerződés felbontását, 2012. december 20-án Terézváros vezetése akceptálta a kérést. A helyzet ezzel azonban nem oldódott meg, 2013. január 31-i rendkívüli lakógyűlésen inkább egy zsarolási helyzet bontakozott ki a beruházó irányából.

A teljes cikk az átlátszó.hu-n olvasható.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.