Pesti Srácok

Őskommunisták iratai a volt Köztársaság tér szemétdombján

Őskommunisták iratai a volt Köztársaság tér szemétdombján

Nemrégiben számoltunk be arról, hogy ötemeletes szemétdombbá vált az MDP-MSZMP-MSZP volt Köztársaság téri pártháza, s hogy a guberálók szanaszét hordták amit csak lehetett. Valószínűleg így került a tér egyik szemétdombjára az a mikrofilmes tekercs, amely több száz régi elvtárs személyes adatait tartalmazza. Hogy a II. János Pál pápa térre keresztelt Köztársaság térre is jutott a szocialisták által hátrahagyott dokumentumokból nem csoda, hiszen a pikáns, ingatlanpanama-ízű adásvétel után feldúlt székházban is hegyekben állnak a hátrahagyott dossziék, mikrofilm-tekercsek. A PestiSrácok.hu birtokába került tekercs ráadásul történelmi jelentőségű adatokat tartalmaz, hiszen a vélhetően a hatvanas években legépelt és a nyolcvanas évek közepén mikrofilmre vitt dokumentumok a legrégebbi párttagok névsorát rejtik.

PESTISRÁCOK.HU

Azokét, akik az 1910-es évektől kezdve részt vettek a föld alatti kommunista mozgalomban és akiket ezért a Kádár-rendszer utólag (a személyi lapokon is látható módon) kiemelt nyugdíjban, zsíros vállalatvezetői- és diplomata állásokban és különféle rózsadombi, vagy más budai kényelmes lakhelyekben részesített. Az általunk fellelt tekercs adataiból érdekes következtetések vonhatók le az eddig kevés nyilvánosságot kapott az RPB-ről, azaz az MSZMP Régi Párttagok Bizottságáról, amely egyfajta kiskirályság volt az állampárt hatalmi gépezetén belül. Az RPB-en ülő, megfellebbezhetetlen tekintélyű kommunistáknak elég volt csak a piros telefonhoz nyúlnia, hogy az általuk jobb sorsra érdemesnek tartott elvtársak lakást, autót, jobb állást, vagy éppen nyugdíjemelést kapjanak.

PestiSracok facebook image
Rengeteg tekercs az ebek harmincadjára hagyott pártszékház mikrofilm-tárolójában. Nem csoda, ha a hajléktalanokhoz is jutott belőle

Külön érdekesség, hogy az anyag a jelenlegi LMP-s politikus Schiffer András családfáját, annak bizalmas adatait is megjeleníti. A mikrofilmre rögzített archívumban például olvasható a felmenők összes fontos adata: Schiffer Pál és Pálné, Szakasits Antal és Antalné, Szakasits Árpád és Árpádné, Szakasits Doroszlói György születési ideje és helye, anyja neve, jövedelme, beosztása és címe. Ezeken a címeken ma is a leszármazottak laknak. Schiffer családja egyébként a közelmúltban került politikai támadások kereszttüzébe, amikor Lázár János, a Fidesz-frakcióvezetője a Magyar Hírlapnak Schiffer András (LMP) nagyapjáról kijelentette, hogy „rendszerműködtető” volt. "Minden jel arra mutat, Schiffer Pál jó elvtárs volt, ezt bizonyítják megbízatásai és tegeződő kapcsolata Kádár Jánossal. A leszármazottai közül az egyik fiára, Péterre például a szocialisták törvényt szabtak, hogy kellő végzettség nélkül mégis főigazgató lehessen egy állami intézményben, az unoka András pedig a KISZ utódszervezetében, majd az Ifjú Szocialistáknál kezdte politikai karrierjét" - jegyezte meg a cikkben epésen a Magyar Hírlap szerzője.

A család nevében Schiffer Anna válaszolt Lázárnak a Galamus.hu-n: "Ön nem tudja, mert Önt nem érdekli, de én tudom, hogy Apám 1946 és 1950 között kritikus bírálója volt Rákosi Mátyásnak, aminek következtében 5 és fél évet ült börtönben. Családja, öt gyermeke kitelepítve, nélkülözve élte túl ezeket az éveket. Négyéves voltam, amikor letartóztatták. Tíz, amikor szabadult. Nem ismertem meg! (...) Később az általa áhított tisztességes, igazságos rendszer érdekében bizony gyakran került vitába vezető politikusokkal. A diplomatastátust ő is és családja is egy »humánusabb« börtönként élte meg. (...) Tisztességesen élt, és a jó parti helyett azt tartotta fontosnak, hogy a gyermekei is tisztességesek legyenek. Mi nem hoztunk szégyent rá!" - írta Schiffer Anna.

 

A PestiSrácok.hu hétfőn átadta a parlamentben Schiffer Andrásnak, mint jogos tulajdonosnak a mikrofilm az ő családjáról szóló részeit. A politikus kérdésünkre azt mondta: "Egyértelmű, hogy az Országos Levéltárba valók ezek a dokumentumok. Ebből az esetből is táthatjuk, hogy mi történik, ha ilyen, a huszadik század történelméhez tartozó iratokat magánarchívumokban őriznek. Nem vitás, hogy helytelenül jártak el, akik ezeket a dokumentumokat hátra hagyták. Hozzáteszem, nemcsak a régmúlt politikai erőiről van szó. Minden mai pártnak, így nekünk, az LMP-nek is van kötelességünk megőrizni a dokumentumainkat a jövő kutatói számára. Nem is beszélve arról, hogy különös felelősségük van azoknak, akik egy jogi csavar folytán a rendszerváltás után megörökölték ezeket a történelmi dokumentumokat."

Megkérdeztük Hankiss Ágnest is, a huszadik század történelmét és azon belül a kommunista hálózatok működését kutató Hamvas Intézet vezetőjét, mit szól az MSZP lépéséhez, ahhoz, hogy szabad prédává tették a történelmi jelentőségű dokumentumokat. Az európai parlament néppárti képviselőnője egyetértett azzal, hogy ezeknek az iratoknak a levéltárban a helyük, s ez az eset is bizonyítja, mekkora hiba volt a dokumentációt a rendszerváltáskor az MSZP-nél hagyni. Megjegyezte: akár szándékos, akár véletlen, hogy ezek az iratok hátra maradtak, az ügy mindenképpen azt mutatja, hogy az MSZP menekül a saját múltja elől. "Régi bűnnek hosszú az árnyéka. Az MSZP csak akkor szabadulhatna meg a múlt bűneitől, ha valóban szembenézne azokkal és megbánást tanúsítana, de erre eddig nem voltak képesek".

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.