Pesti Srácok

Ősök napja – Egy hétvégényi múltidézés, városi zaj és rohanás nélkül

Ősök napja – Egy hétvégényi múltidézés, városi zaj és rohanás nélkül

Idén Kárpátalja lesz a negyedik Ősök Napja hagyományőrző fesztivál kézműves vásárának kiemelt térsége Bugacon péntektől vasárnapig – közölte hétfőn Bíró András Zsolt, a rendezvény főszervezője. A Magyar Turán Szövetség elnöke elmondta, hogy több mint 110 hagyományőrző csoport jelezte részvételi szándékát, és az augusztus 11-én kezdődő fesztiválon most először külön lehetőséget biztosítanak az amatőr hagyományőrzőknek is a legjobbak mellett.

APÁTHY MELINDA, VÉSEY KOVÁCS LÁSZLÓ – PestiSrácok.hu

Kurultáj, a rokontudatú népek háromnapos közös ünnepsége Bugacon 2016. augusztus 13-án. Fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu

A Puszták Népe Viadalon idén az egyszerűsített feltételeknek köszönhetően, már a környékről érkező lovasok részvételére is számítanak. A 2017-es Ősök Napján, az eddigi ünnepekhez hasonlóan ismét felelevenítik az ősi magyar pusztai lovas hagyományokat: a köböre (kökpar) viadalon kívül többféle lovas versenyt rendeznek, melyekhez még lehet csatlakozni. A lovasíjász-bajnokság mellett övbirkózással, lovas birkózással, gyorsasági versennyel, és az elmaradhatatlan lovas ügyességi versennyel várják a látogatókat. A birkózóversenyekre érdemes mielőbb emailben nevezni, hiszen így tudnak a szervezők megfelelő birkózóruhát, felszerelést is italjegyet biztosítani nekik. A lóval érkezőknek ugyancsak előre kell regisztrálniuk, mert így kaphat a lovuk is jó ellátást, továbbá igazolniuk kell az állat megfelelő egészségi állapotát is, hogy elkerüljék a járványveszélyt.

A Kurultáj Európa legnagyobb lovas hagyományőrző rendezvénye, amit a Magyar-Turán Alapítvány szervez. Fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu
PestiSracok facebook image

Mint arra Bíró András Zsolt felhívta a figyelmet, érdemes elkerülni a minden évben tapasztalt szombat délelőtti tumultust, és péntektől igénybe venni a több ezer fő befogadására alkalmas kempinget, így ráhangolódva az ünnepre. Hozzátette, mindig feltűnő a különbség azok között, akik szombaton, sietve érkeznek, illetve akik már előző naptól ott vannak, és belehelyezkedtek a nyugodtabb környezetbe. Ebben nagy szerepük lesz a népzene mellett a táltos zenészeknek és a régészek, illetve antropológus segítségével felállított eredeti jurtának, amely idén a pusztai népek nomád életmódjának mindennapjaiba enged betekintést. A rendezvény egyik csúcspontjának ígérkezik a csatajelenet, ahol egy elképzelt ellenség ellen vonulnak fel a nomád harcosok – ez közelebb hozza a ma emberéhez, hogy miként nézhetett ki a korabeli háborúskodás. A nagy előadósátorban most is tudósok, szakértők ismertetik legújabb kutatási eredményeiket és családi, illetve gyerekprogramok szervezésével gondoskodnak arról, hogy mindenki feltöltődve induljon vissza a városi légkörbe.

A rokon tudatú népek küldöttségeinek fogadása az Országházban, 2016-ban. Fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a program fővédnöke a rendezvényt bemutató sajtótájékoztatón kiemelte, hogy ez a találkozó egy sajátos összejövetele a Kárpát-medencének, mert a kultúra minden területe megjelenik a három nap alatt, az ősi mesterségektől a sportjátékokig, a tudományos előadásoktól a különféle bemutatókig.

A tavalyi eseményen 12 országból, 27 hun és türk tudatú nemzet képviselője vett részt. Fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu

Mint mondta, jó érzés tudni, hogy évről évre egyre bővül azoknak a látogatóknak a tábora, akik azonosulni tudnak az ősök kultúrájával és maguk is aktívan bekapcsolódnak a különböző kézműves vagy hagyományőrző programokba.

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.