Palkovics László: az új minisztérium legfőbb feladata a magyar kkv-k versenyképességének javítása
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium legfőbb feladata a magyar kis- és közepes vállalkozások termelékenységének, innovációs és versenyképességének javítása, hogy a kkv-szektor által előállított termékek minél nagyobb hozzáadott értéket képviseljenek - mondta Palkovics László, az innovációért és technológiáért felelős miniszterjelölt kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában kedden, Budapesten.
Hangsúlyozta, minél nagyobb hozzáadott értéket képviselnek a magyar tulajdonban lévő vállalkozások, az ország gazdasága annál ellenállóbb a krízisekkel szemben. Palkovics László közölte, bár a magyarországi vállalatok 97 százaléka magyar tulajdonban van, és ezek foglalkoztatják a magyar munkavállalók 75 százalékát, a 3 százaléknyi multinacionális cég által előállított termékek magasabb hozzáadott értéket képviselnek.
A kkv-k versenyképessége a vállalkozások adó- és adminisztrációs terheinek csökkentésén keresztül növelhető, az innovációs képesség erősítéséhez azonban források mellett az egyetemek támogatására is szükség van. A vállalkozások termelékenysége az új technológiák alkalmazásával javítható
- mondta a miniszterjelölt. A kormány arra törekszik, hogy a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható összeg 2020-ra érje el a GDP 1,8 százalékát, ez tavaly 1,3 százalék körül mozgott - tette hozzá. Palkovics László szólt arról is, hogy a miniszterelnök a világgazdaságban zajló változások, mint az automatizáció, robotika hatására döntött az új minisztérium felállítása mellett.
A tárca széles portfólióval rendelkezik, tekinthető gazdasági, közlekedési, energetikai, innovációs, valamint a szakképzésért és az uniós források koordinálásáért felelős minisztériumnak is.
Közölte, az Európai Uniós források koordinációjáért felelős államtitkárság vezetőjének Sanda Tamást kérte fel. Legfontosabb teendője a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklus tervezése, előkészítése. Egyúttal fel kell készítenie a magyar feleket az újfajta támogatási időszakra, amelynek pozitívuma, hogy jelentősen emelkedik az innovációra szánt összeg, de ezek nagyobb része csak Brüsszelben lesz elérhető. Ahhoz, hogy Magyarország részesüljön ezekből a támogatásokból, együttműködésre lesz szükség a magyar és a külföldi szereplők között.
Tordai Bence (Párbeszéd), a bizottság tagja szerint Palkovics László túl optimistán látja a világgazdaság átalakulását, ha hisz abban, hogy a technológiai újítások, a negyedik ipari forradalom hatására több munkahely jön létre a megszűnőknél. Palkovics László erre azt felelte: a technológiai váltások munkaerőpiacra gyakorolt hatásait nem lehet megjósolni, de az biztos, hogy olyan munkakörök, szakmák jönnek létre, amelyek ma még nem léteznek. A Párbeszéd politikusa érdeklődött még az uniós vállalkozásfejlesztési források megoszlásáról is, mert mint mondta, ezek 66 százaléka Magyarországon a külföldi tulajdonú, jellemzően multinacionális vállalatokhoz kerül. Palkovics László erre kijelentette: a kérdező adatai tévesek, mert az uniós támogatások 80 százaléka a magyar kkv-vállalkozásokhoz kerül. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), a bizottság tagja megkérdezte, miként egyeztethető össze az "állítsuk meg Brüsszelt kampánnyal" az, hogy a miniszterjelölt szerint együttműködés szükséges Brüsszellel, Palkovics László úgy fogalmazott: az uniós támogatások az uniós tagsággal függnek össze, Brüsszellel azonban fennáll egy másik viszony is, az úgynevezett politikai kategória, a kettőt nem szabad összekeverni.
Azokat az ügyeket, amelyek Magyarország uniós tagságából adódnak, a minisztérium korrekt módon fogja kezelni
- tette hozzá. Szatmáry Kristóf (Fidesz), a bizottság alelnökének kérdésére, hogy miként teszik népszerűvé a fiatalok körében a szakmákat, a miniszterjelölt olyan eseményeket említett példaként, mint a Szakmák napja. A vállalkozásfejlesztési bizottság 6 igen szavazattal, 4 nem szavazat mellett támogatta a miniszterjelölt kinevezését.
Forrás: MTI; fotó: Horváth Péter Gyula/PS
