Pesti Srácok

Parlamenti CETA-vita – Áttételesen biztonságos

Parlamenti CETA-vita – Áttételesen biztonságos

Az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) szóló bizottsági jelentést vitatták meg a honatyák a Parlamentben hétfőn, ahol többek közt elhangzott, a mezőgazdaság vesztese lenne a megállapodásnak, ráadásul a magánérdeket a közérdek elé helyezné. A CETA mellett állást foglaló kormánypárti képviselők szerint nem szabad, hogy a globalizáció kritikája elfogulttá tegyen a megegyezéssel kapcsolatban. Elhangzott, az aláírás mellet szól, hogy az eddig hiányzó elővigyázatosság elve áttételesen bekerült a szerződés szövegébe, ami megnyugtatóan rendezi a témában kibontakozott vita két sarokkövét: a GMO-mentességet és a beruházásvédelmet.

Hétfőn este került sor az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményről (CETA) szóló bizottsági jelentés vitájára a Parlamentben. A kérdésről a képviselők kedden szavaznak majd. Répássy Róbert fideszes képviselő közölte, a többségi álláspont az, hogy érdemi döntést akkor kell hoznia az Országgyűlésnek, amikor az egyezmény szövegének teljes tartalma ismertté válik. Azt mondta, a törvényalkotási bizottságban csak a független Fodor Gábor szavazott a határozati javaslat ellen, valamint kilencen tartózkodtak. A javaslat elfogadására kérte az Országgyűlést.

A jobbikos Staudt Gábor a bizottságban megfogalmazott kisebbségi álláspontot ismertette. Úgy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök „átpasszírozni látszik" a megállapodást, pedig azt jelen verziójában nem kellene elfogadni. A magyar mezőgazdaság vesztese lesz az egyezménynek - hangsúlyozta, hozzátéve, azt szeretnék, ha az Országgyűlés nemet mondana a kezdeményezésre. Bencsik János (Fidesz) a fenntartható fejlődés bizottságának képviseletében kiemelte, a legnagyobb probléma a megállapodással, hogy a magánérdeket a közérdek elé helyezi. Megjegyezte, az elővigyázatosság elve nem szerepel a szerződésben.

Hörcsik Richárd (Fidesz) arról beszélt, a kormány helyesen járt el, amikor az Országgyűlés elé vitte a kereskedelmi megállapodást. Megjegyezte, az Európai Unióban (EU) teljes konszenzusra van szükség az egyezmény megkötéséhez. Úgy tűnik, a CETA túlmutat önmagán, a szerződésben testesül meg a félelem a globalizációtól, ezért elfogultság nélkül, részleteiben kell megvizsgálni az egyezményt - szögezte le. Azt mondta, komoly, pozitív üzenete lenne, ha aláírnák a megállapodást.

PestiSracok facebook image

Sallai R. Benedek (LMP) úgy fogalmazott, azt várják a kormánytól, hogy mondjanak igent vagy nemet „a gonosztól való mellébeszélés helyett". Ez a kérdés nem pusztán a kereskedelemről szól, hanem világnézeti kérdés, az ilyen jellegű egyezmények pedig tovább növelik a globalizációval járó problémákat - mondta, megismételve, az LMP nem támogatja a hasonló szabadkereskedelmi megállapodásokat.

Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár válaszában azt mondta, Brüsszel több tagállam, köztük Magyarország nyomására úgy döntött, az elővigyázatosság elvét áttételesen szerepelteti majd a megegyezésben, ami megnyugtatóan rendezi a témában kibontakozott vita két sarokkövét: a GMO-mentességet és a beruházásvédelmet.

Forrás: MTIFotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.