Pesti Srácok

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.

Bálint István szakorvos komoly, rendíthetetlen harcot folytatott az alkoholizmus ellen. Számtalan cikket, tanulmányt írt a témában, előadásokon szónokolt. Csak arról nem beszélt, hogy ő maga, személyesen hány embert kergethetett az italozásba (már aki túltélte a kezelésüket). Bálint a pódiumok, egyetemi termek és egyéb előadó-helyek előtt az ÁVH-nál tartott előadásokat.

Ez a derék pszichiáter a mesterévé vált annak, hogy hogyan kell az áldozatokat testileg, lelkileg megtörni, úgy kínozni, hogy ha fontos, idő előtt azért ne haljon még bele.

PestiSracok facebook image

Mindszentynek komoly kapcsolatai voltak, tudta jól, hogyan működik ez a gépezet. Egy történet szerint ledér, bigottan kommunista, sztálinista nőket, az ÁVH-hoz kötődő elvtársnőket küldtek a cellájába, akik meztelenül illegtek-billegtek előtte. Annyira perverznek, szükségtelennek és szürreálisnak hangzik, hogy akár igaz is lehet. Olvastam én már olyan anyagokat, amiket korábban nem hittem volna el.

Olyan történeteket a későbbi magvetős Kardos Györgyről, a ma is íróként ismert Berkesi Andrásról, hogy azokhoz képest Conrad A sötétség mélyének és Coppola Apokalipszis mostjának Kurtza finom, visszafogott, kedvelhető alakként tűnik fel előttem. Az ÁVH és a Katonapolitikai Osztály emberei megőrültek attól a hatalomtól, amellyel a szovjetek és bábjaik, Rákosi, Farkas, Gerő, Rajk és Kádár felruházták őket. Azok, akik közül páran – az említettek közül Rajk és Kádár is – később a kezük közé kerültek.

Kevesen tudják, hogy az említett professzor elvtárs, Bálint István később azért nem kapott meg egy komolyabb tudományos fokozatot, mert Kádár nem járult hozzá. Nem tetszettek neki azok a kínzások, atrocitások, amelyekkel Bálint, Péter és a többiek megkínálták őt a börtönben. Kádár ötvenhatban és később tanúsított gyávaságát már többen, sokan megírták, nagyjából sejthetjük, hogyan viselkedett a rácsok mögött. Kevesen bírták ki egyenes gerinccel. Mi kibírtuk volna? Én szerintem nem, éppen a hétvégén beszélgettem erről valakivel.

Bálint csendben, háborítatlanul halt meg Budán, ugyanazon a szép környéken, ahol Péter Gábor, utóbbi még a rendszerváltozást is megélte. Nem akasztották fel Budapest főterén, ahogyan ők a nyilas vezéreket – nagyon helyesen –, helyette következetesen elhallgatták.

Bár a legenda szerint a filmet keménysége miatt rakták évekre dobozba, már az is sokatmondó, hogy egyáltalán elkészülhetett. Hallottam egy verziót, aszerint Rajk Lászlóné tiltakozása volt a döntő, akinek nem tetszett saját elvtársai által kinyírt férje, Rajk László filmbéli ábrázolása – ő volt a szatíra „szimpatikus kommunistája”, Dániel Zoltán.

Érdekes, de logikus, hogy Péter társai, legjobb emberei, a cinikus, művelt Janikovszky Béla, Décsi Gyula vagy maga Bálint doktor fel sem tűnnek a filmben. Csak a Kádár-rezsim által kijelölt főkolomposok, Péter Gábor – akit nem lehetett megkerülni –, és Farkas – Bástya elvtársként. Rájuk húzták a balhét a nyilvánosság előtt. A többieket kár lett volna belekeverni, mindenki hibázhat, Istenkém, meghalt pár száz, pár ezer ember, egy életre tönkretettek néhány százezer polgárt, félmilliónál többet a Gulágra, másokat internálótáborokba vittek, megnyomorítottak egy társadalmat – van ilyen.

Amikor kijött az interjú, az én Popper-cikkem már régen kész volt, én arról írtam, hogy ez a derék, kopasz, szemüveges bácsi milyen lelkesedéssel irtotta, üldözte a galeriket, azaz az összes olyan fiatalt, akinek szűk volt ez a vidám barakk. Az olyanokat, mint én vagy Te, illetve: Ön, akik a kultúrház/diszkó helyett az iskola mögé jártunk cigizni. Akiket (ha rosszkor énekeltek a halott Lepkéről, Brian Jonesról) mondjuk elítéltek, mindenféle légből kapott, a propaganda által szétkürtölt hazugságok alapján.

Ha Bálint Istvánt Péter Gábor rossz szellemének nevezzük, akkor Popper Péter az új Péter Gáborok rossz szelleme volt, egy kíméletlen, a háttérben megbújó játékos, aki függöny mögül írta a darabot. Vagyis dehogyis.

Egy menthetetlen múltú ember, egy (és ez a fontosabb) a múltjával szembe nem néző ember tanított minket szeretetre. Aki még azt is kimagyarázta, hogy a hatalomba visszakerült Horn Gyula tanácsadója lett. Elképesztő? Az.

Hallgat az értünk élő Index, hallgat a hvg.hu, a 444.hu és a többi bátor, független portál és lap, de ez még nem is meglepő.

Jóval érdekesebb a jobboldali média érdektelensége. Nem lenne fontos, hogy az ország valamikori messze legismertebb pszichológusa kőkemény sztálinista volt és a diktatúra állambiztonságának dolgozott? Mitől félnek? Talán az lehet a háttérben, amit egy volt állambiztonsági tiszt írt nekem arról, hogy elég sok ismert ember dolgozott pénzért a Cégnek? Esetleg a bűneivel, a politikai pszichiátria létezésével szembe nem néző pszichológiai/pszichiátriai szakma ereje? Vagy maga a Hálózat? Vagy az általános közöny?

Az, hogy a diktatúra által felépített és átörökített, átmentett sajtó nem foglalkozott Péter Gáborral a rendszerváltás után, az most már érthető. Azt is megemésztettük, hogy nem került, nem kerültek bíróság elé. Ezt már nem lehet jóvátenni. Vannak adósságok, amik törleszthetőek. Amit mi, fiatalok is megtehetnénk. Hogy néhány dologban legyen egyetértés. Hogy ne kíméljük a szélsőjobboldali, szélsőbaloldali szobrokat.

Popper a magyarok Coelhója lett. A nőknek szóló honlapokon mindig feltűnik egy-egy aranyköpése. Kettő az elmúlt hónapokból: „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság”. „A tisztességes ember nem a haszonért tisztességes”.

Írok én is egyet, de ez kevéssé lesz tetszetős: „A társadalom rákja a hallgatás”.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.