A PestiSrácok.hu-n az Aranykéz utcában éppen tizenöt éve felrobbantott Boros Tamás eddig közreadott videóvallomásában éppen nem ment a szomszédba, hogy néven nevezze a szerinte korrupt, vagy éppen az alvilág által valamilyen módon érintett rendőröket, azonban a most alább látható részlet minden korábbinál merészebb állításokat tartalmaz. A negyedik részben az olajos vállalkozó egyenesen azt állítja, hogy az akkori főrendőrök sok-sok százmilliós magánvagyonuk fölött rendelkeztek, amit szerinte a tisztesség útján nem szerezhettek meg. A jól ismert tábornokok neveinek említésekor szállodákról, építkezésekről, éttermekről, bárokról esik szó.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Boros Tamás videóvallomásának negyedik részét azzal kezdi, amikor 1996-ban előzetes letartóztatásba helyezték egy robbantással összefüggésben, s állítása szerint Jakab Géza a BRFK szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetője és egy Bagyura József nevű másik rendőr – akit állítólag később felfüggesztettek államtitoksértés, hamis vád és hasonlók miatt és aki a BRFK vizsgálati osztályán dolgozott – kihallgatták. Boros szerint utóbbi azt súgta a fülébe, hogy „Seres”, ebből azt szűrte le, hogy a robbantást – amivel gyanúsítják – kenje Seres Zoltánra, akit jóval később, 1999-ben Tahitótfaluban meggyilkoltak. Ezt Boros nem akarta, hiszen állította, nem tudott róla semmit.
Alku az oroszokkal
Vallomásában elmondta, hogy Jakab tábornok alkut ajánlott neki, kérte, beszéljen neki a szervezett bűnözés szereplőiről. Erre minden bizonnyal Boros nem volt hajlandó, viszont, mint mondta, megemlítette Jakab Gézának azt a Conti Car autószalonban hallott beszélgetést, aminek a lényege, hogy bizonyos magas beosztású BRFK-s kör egyezséget kötött orosz bűnözői csoportokkal arra, hogy Magyarországon tevékenykedhessenek és rendet csináljanak. Ebbe a körbe tartozónak tudta Jakab tábornokot is, így arra gondolt, ezzel az információval tudja őt arra kényszeríteni, hogy hagyja őt békén. Boros szerint többet szóba sem állt vele Jakab Géza. Azonban szerinte nem közvetlenül Jakab köthette meg az egyezséget az oroszokkal, hanem a „Pintér-Jakab-Bodrácska-kör”, illetve konkrétabban Bodrácska János ( a BRFK-t vezette, míg Kuncze Gábor belügyminiszter 1996 végén az akkor országos rendőr-főkapitányként szolgáló Pintér Sándorral együtt menesztette), mivel állítólag ő kapcsolódik az oroszokhoz gazdaságilag.
A KGB még a rendszerváltás után is ügyködött
Bizonyos értelemben Boros információja némileg helytálló volt, hiszen maga Kacziba Antal tábornok, az ORFK egykori helyettes vezetője a következőket mondta 2000-ben, a parlamenti olajbizottság előtt arra a kérdésre, igaz-e, hogy differenciált módon üldözték-e a nagyobb bűnszervezeteket, azaz egyesek ellen határozott volt-e a fellépés, míg egy másikkal inkább együttműködtek. Kacziba erre azt válaszolta: „Nekem ilyenről tudomásom nem volt, de ha lett volna tudomásom, akkor se csodálkoznék rajta a világon semmit. Az egy bevett szokás, szakmai fogás a bűnüldözésben, a civilektől elnézést kérek, nem túl erkölcsös, de a bűnüldözést nem mindig etikai mércékkel kell mérni, amikor egyik bűnözői csoporttal a másik rovására átmenetileg ki lehet egyezni, ezt a világ minden rendőrsége megcsinálja. Valószínűleg az volt az oka, nem ilyen kiegyezés, bár ez lett volna, akkor hatásosabb lenne a dolog, hogy bizonyos bűnözői csoportok, nemzetközi szervezett bűnözői csoportok háttérállamaival nehezebb volt a bűnügyi együttműködés, mint másokkal. Hogy egészen világosan beszéljek, az oroszokról volt szó, én kezdtem a rendszerváltás után az orosz relációval az együttműködést, akkor még jellemző volt a helyzetre, hogy a KGB (!) budapesti rezidense még itt lakott, sőt, egy ideig még a belügyminisztériumi összekötő is bejárt az épületbe. A KGB-rezidens, aki nagy elánnal igyekezett segíteni a magyar bűnügyi szervek szervezett bűnözői tevékenységét, bizonyos Juscsuk tábornok, vezetői, hírszerzői körökben az egyik legképzettebb és legagresszívebb hírszerzőnek számított, segítő szándékkal kereste fel a minisztériumot, később az országos főkapitányságot, aminek következtében kellő védelmi intézkedéseket kellett foganatosítani még az irodámat illetően is. Számos ajánlatot tett az együttműködésre, ezeknek az ajánlatoknak a hátterében azonban egészen más szándékok voltak, mint a szervezett bűnözés elleni küzdelem támogatása, ezért hosszas megfontolás után megszakítottuk ezt a kapcsolatot, és évekbe tellett, amíg egy viszonylag normális nemzetközi bűnüldözői együttműködés alakult ki az orosz szervezett bűnözés elleni egységek és a magyar szervezett bűnözés elleni egységek között. A gazdasági bűnözés tekintetében semmiféle együttműködésre nem sikerült szert tennünk. Tehát előfordult, hogy az anyaországból nem kaptunk kellő információt ahhoz, hogy az itt tevékenykedő orosz ajkú bűnözőkkel szemben hatékonyabban lehessen fellépni. Azonkívül azt is el kell mondanom, hogy az orosz ajkú bűnözői kör összetétele, képzettsége, konspirációs képességei, veszélyessége, rendőrséggel szembeni védekezési képességei egészen mások voltak, mint a többi bűnözői körben tapasztalható ilyen típusú védekezések. Ezek profik voltak, mi pedig amatőrök…”
Pintér “nincs ideengedve”
Aztán már „Jakab-Kacziba-Bodrácska” társaságról beszél Boros, mint akik sok-sok százmillió forintos magánvagyonuk fölött koordinálnak. Szerinte, hacsak nem örökölték, vagy éppen gazdag családból származnak, ilyen vagyont tisztességesen, a rendőri fizetésből nem halmozhattak volna föl. Boros szerint ezek tények, s még akkor is kitartott állítása mellett, amikor kihallgatója ismételten figyelmeztette arra, hogy hamisan nem vádolhat büntetlenül senkit. A kihallgatást végigjegyzetelő ügyész is rákérdezett, honnan tudja ezeket? „Hát, hallottam.” – szólt a válasz. Aztán azt is hallotta Boros, hogy a Kacziba Antal és a Jakab Géza családi építési vállalkozásba kezdtek vidéken, mivel ők sógorok. Azt állította, hogy ez olyan jellegű vállalkozás, mint Jakab Géza feleségének monori bárja. Boros szerint nekik több étterem is birtokukban van, meg szálloda is. Azt viszont nem tudja, hogy az említett rendőrvezetők nevén vannak-e a vállalkozások, vagy másén. Szerinte ez olyan, mint Láposi Lőrinc esete Tasnádi Péterrel. ( A 2000-ben elhunyt Láposi Lőrinc 1991-ig életvédelmi nyomozóként szolgált és rendőr vezérőrnagyként ment nyugdíjba, majd sógorával, Tasnádi Péterrel közös vállalkozásokba kezdtek – a szerk.). Érdekesség, hogy Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszterről annyit jegyzet meg Boros, hogy ő „nincs ideengedve”, azaz szerinte Pintér nem volt benne az „üzleti körben”. Bodrácska Jánosról pedig azt tudta, hogy az olajos vállalkozás, az Energol Rt. egyik vezetőjének, Drobilich Gábornak a fedőkapcsolata.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS