A romagyilkosságok elkövetése miatt első fokon tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Kiss Árpád, a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjújában azt állítja, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezett ügynökének, az ügy negyedrendű vádlottjának, Csontos Istvánnak nem csak sofőr szerep jutott a bűncselekményekben, és a fegyvereket is ő maga vitte a Perényi1 nevű szórakozóhelyre, ahol egy nappal később a rendőrség megtalálta. A “debreceni négyek” agyának tartott elítélttel a tiszalöki börtönben beszélgettünk. Az arcát nem adta az interjúhoz.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Első fokon tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést kapott. Számított erre?
Számítottam erre az ítéletre, bár a vádbeszédben az ügyészség nem kérte megállapítani a bűnszervezetben való elkövetést, ennek ellenére a bíróság mégis így döntött, úgyhogy a legsúlyosabb büntetésnél ez egy kicsit még súlyosabbnak mondható. Tehát számítottunk rá, önáltatás lett volna ezt elvetni, de bíztam egy részleges felmentésben, négy-öt vádpontban, amelyekre aztán tényleg semmiféle kézzelfogható bizonyíték, vallomás, vagy egyéb nem volt ellenem.
Melyekre gondol?
Például a tatárszentgyörgyi eset, amelyben az én cselekvőségemre talán ha távoli következtetés létezik, akkor a legsúlyosabb bizonyítékot említettem. Mivel a társaimnak nincs jogosítványa, sem autója, nyilván én vihettem őket a helyszínre. Ennyi. Ráadásul ez olyan súlyú eset, amely miatt önmagában is tényleges életfogytiglant szoktak kiszabni a bíróságok…
Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és a kisfiát lőtték agyon a romagyilkosok Fotó: Népszabadság
Újra nyomoz a rendőrség a besenyszögi fegyverrablás ügyében, hogy megtalálják a negyedik elkövetőt. Hármukat ebben is elítélték , változtatna valamit, ha megtalálnák a feltételezett társukat?
A sértettek tanúvallomása szerint akár többen is lehettek az elkövetők, nem csak négyen. Szerintem ha megtalálná a rendőrség a további elkövetőket, az önmagában is megváltoztatná az ügy megítélését, legalábbis az egyes szereplők részessége változhatna. Bár megjegyzem, nyomozást indítani olyan ügyben, amiben már van első fokú ítélet, az egyet jelent a döntés hiteltelenségével.
Miért nem hallgatták meg az ítélet indokolását annak kihirdetésekor?
Ez egy demonstratív kivonulás volt, mert az ítélet felolvasásának első szakaszában a bíró a vádiratot olvasta fel, amit már jó néhány éve ismerünk és amit egyszer már az ügyész felolvasott. Ennek így nem volt értelme, teljesen felesleges volt akkor 180 tárgyalási napot végigcsinálni. Úgy gondolom, nem nekünk, hanem a közönségnek, a közvéleménynek szólt az ítélet.
Ugyanígy értékeli azt is, hogy a kormány kártérítést adott a romagyilkosságok áldozatainak?
Ezt politikai kérdésnek tartom, ebben nem tudok nyilatkozni. Nincs is jogerős ítélet, az állam elismeri a felelősségét, nem tudni milyen mértékben. Ráadásul az állam felelősségét nem állapította meg egyetlen hatóság sem. Számomra ez furcsa, ugyanis nem tudni, a mulasztásoknak van-e valami visszahatása az ügyre, pedig ez fontos kérdés.
Kiss Árpád nem hallgatta végig az elsőfokú ítélet indokolását, mert az szerinte csupán a vádirat megállapításait tartalmazza Fotó: PestiSrácok.hu/HR
Előkerülhet-e a romagyilkosságok nyomozásának körülményeit feltáró ügyészségi és parlamenti vizsgálódásban olyan új bizonyíték, tanú, gyanúsított, vagy bármi, ami a szerepüket más kontextusba helyezi?
Csontos Istvánnak a Katonai Biztonsági Hivatallal való kapcsolata nem szerepel a vádiratban. A tárgyaláson ezt a kapcsolatrendszert nem tárták fel….
Ez miért fontos az önök szempontjából?
Azért, mert Csontos István vallomása meghatározó ebben az ügyben. És szerintem az ő szavahihetőségét megkérdőjelezheti, hogy egyrészt a KBH-val való kapcsolatát elhallgatta, másrészt körvonalazódni látszik, hogy egy hírszerző tevékenységet folytató, profi hazudozóról van szó.
Ön szerint kiderül majd, hogy Csontos Istvánnak KBH-sként valójában milyen szerepe volt a bűncselekményekben?
Nézze, nekem nincs és nem is volt rálátásom arra, hogy Csontos milyen tevékenységet végzett valójában a katonai titkosszolgálatnak, de a vallomása alkalmatlan arra, hogy az alapján ítéletet mondjanak ki bárkire is. A Nemzeti Nyomozó Iroda már a tiszalöki bűncselekmény éjjelén való igazoltatása miatt a KBH-hoz fordult Csontossal kapcsolatban. Ez 2009 június 10-én történt, a nyomozati iratok szerint. A KBH ugye letagadta őt, majd pedig nem sokkal később, a volt katona KBH-s tartótisztje felvette újra a kapcsolatot Csontossal. Később, a mi elfogásunkkor Csontost nem vették őrizetbe, csak jóval később, majd a lakhelyén még házkutatást sem tartottak. A nyomozati iratokban szó van arról is, hogy Csontos mobiltelefonjának cellainformációi szerint, az elfogásunk előtti héten, egy egész éjszakát töltött az én lakásom közvetlen közelében, és már ugyanazon a héten felvette a kapcsolatot a jelenlegi védőjével, aki katonai ügyész volt és jó ismerőse Csontos István tartótisztjének, H. Ernőnek… Innentől kezdve gondoljon mindenki arra, amire akar, de nagyon úgy tűnik, bezárult a kör. De mondok mást is. Csontos személyiségi profilja, amit az akkori körözésekben tettek közzé, megfelelt a vélt elkövetőével, azaz szélsőjobboldali beállítottságú, szkinhedek közé járt, garázda bűncselekmény miatt volt elítélve, kiképzett katona volt. Az is megdöbbentő, hogy az újabb hírek szerint Csontosnak 2009 februárjáig bejárása volt a hajdúhadházi lőtér objektumaiba. Végig arra hivatkozik, hogy ő egy fenyegetett helyzetbe került miáltalunk, nem volt alkalma kitörnie ebből. Ennek ellenére törekedett a nyomravezetői díj megszerzésére…
A katonai elhárítás ügynökének, Csontos Istvánnak a szerepe még tisztázásra vár Fotó: Origó.hu
Mi lehetett a célja a KBH-nak, hogy leplezze kapcsolatát Csontossal?
Nem tudom, de nekünk például alapvető érdekünk lenne megtudni, mit jelent a szoros nemzetbiztonsági megfigyelés, amely alatt rablásokat lehet elkövetni.
A testvére megfigyelésére gondol, amit az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal végzett, majd megszüntetett? A besenyszögi rablás pedig még a megfigyelés alatt történt.
Pontosan. Ha megtudnánk azt, hogy ez alatt a megfigyelés alatt mit kell érteni, például 24 órás megfigyelést, lakás átkutatását, lehallgatást, akkor az számunkra jelentős mentő körülmény lehetne.
Miért is?
Azért, amit már régóta sejtek, hogy Csontost megbízták valamivel…
Nemrég kapta fel a sajtó, a PestiSrácok.hu is írt róla, hogy Csontos egy gitártokkal ment be a Perényi1-be, ahol elfogták önöket, és a fegyvereket is megtalálták. A fegyverek megtalálási körülményeit a védelem erősen vitatja. Az is köztudott, hogy egy gitártokot találtak a rendőrök abban a kocsiban, amelyben igazoltatták Csontost a tiszalöki támadás éjjelén. Hogy is van ez?
Elmondom. Az elfogásunk előtt egy nappal, 2009. augusztus 19-én egy gitártokkal a kezében ment be Csontos István a Perényi1-be, amit három tanú is észlelt, mivel azelőtt ilyet nem tapasztaltak. Aznap nem volt ott koncert sem, de Csontost sem látta korábban senki gitározni. Majd amikor eltávozott a helyről, a gitártok már nem volt nála.
Ergo?
Én azt gondolom, hogy konkrétan Csontos István helyezte el a fegyvereket a Perényi1-be oda, ahol a rendőrök megtalálták.
És lőtt is vele?
Biztos vagyok benne, hogy a bűncselekményekben a szerepe nem az, amit ő elmondott.
Nem ő volt a sofőr?
Semmiképpen nem.
A címlapon az Origó.hu fotója látható
Facebook
Twitter
YouTube
RSS