Pesti Srácok

Semjén: Bevándoroltatás helyett Magyarország a családok támogatását választotta

Semjén: Bevándoroltatás helyett Magyarország a családok támogatását választotta

Bár a népességfogyás összeurópai probléma, hazánk a demográfiai kihívásokat a nyugati trendekkel szembemenve nem a bevándoroltatás árán akarja megoldani – hangsúlyozta a Családok Budapesti Világtalálkozóján elmondott beszédében Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes kiemelte, a hazai családtámogatási rendszer Európában az egyik legnagyvonalúbb, ugyanakkor a népességfogyás megállítását ki kell terjeszteni a kárpát-medencei magyarság egészére.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előadásában hangsúlyozta, ugyan már 1950-es évek óta mutattak arra utaló jelek hazánkban, hogy problémák lesznek a népességfenntartással, Magyarország is csak a rendszerváltás után szembesült azzal, hogy a népességfogyás összeurópai probléma. Hozzátette, míg a világban tapasztalható trendek még mindig kiemelten foglalkoznak a világ túlnépesedésével, ezzel szemben kevés szó esik arról a tényről, hogy mára csak minden második ország teljesít a reprodukciós határérték felett. Míg az afrikai országok a népszaporulat tekintetében az élen járnak, a gyermekvállalási hajlandóság egész Európában alulmúlja az önfenntartáshoz szükséges mértéket. Ebben a negatív összeurópai tendenciában Magyarország a középmezőnyhöz tartozik.

Néven merjük nevezni a problémát

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, lényeges különbségek mutatkoznak a probléma kezelésében. Miközben hazánk néven meri nevezni a problémát, a nyugati országok elhallgatják, vagy nem megfelelően reagálnak erre a kérdésre. Magyarország a dominánsnak kikiáltott véleményáramlatokkal szembemenve a házasságkötések és a gyermekvállalás számának emelésével kívánja megoldani a problémát.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy hazánk elutasítja a demográfiai probléma ürügyén az idegen kultúrákból származó migránsok betelepítését. Hozzátette, látványosan megbuktak azok az érvek, amelyek a munkaerőhiány egyetlen megoldásának a bevándoroltatást akarják láttatni, ezt a nyugat-európai integrációs kudarcok is visszaigazolják ezt.

Kárpát-medencei magyar családpolitikában gondolkodunk

Semjén Zsolt arról is beszélt, Magyarország össznemzeti családpolitikai paradigmaváltásban gondolkodik, amely a családtámogatási rendszert a határon túlra is kiterjeszti. Hangsúlyozta, miközben hazánk támogatja a területén élő kisebbségeket, a határon túli magyar kisebbségek botrányos mértékű csökkenéséért a szomszédos országok asszimilációs, vagy az elvándorlást bátorító politikája is felelősség tehető. Hozzátette, Magyarország célja, hogy lassítsa, megállítsa az asszimiláció folyamatokat, ösztönözze a helyben maradtást, hogy 50-100 év múlva is éljenek magyarok a határon túli területeken.

Semjén Zsolt leszögezte, Magyarország nem kívánja a saját népesség-csökkenési problémáját a határon túli magyar közösségek csökkenésének, eltűnésének árán orvosolni. Ez a gondolat csak szembefordítaná Magyarországot a határon túli magyarsággal, hiszen a gyászos trianoni döntés alapján egy fontossági sorrendet állítanának fel a magyarlakta területek között, első helyre állítva Magyarországot. Hangsúlyozta, a kormány egységes magyar nemzetben, egységes demográfiai térben gondolkodik.

Forrás: PestiSrácok.hu; fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.