December közepén ül össze újra az EMMI és a Pedagógusok Sztrájkbizottsága. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a PestiSrácok.hu-nak a részletekről szólva elmondta, több olyan probléma is van, amire megoldást kell találni. Az egyik legégetőbbnek nevezte a pedagógusok munkaidejével kapcsolatos jogszabályváltozásáról való egyeztetést.
A módosítás többek között órakedvezményt biztosít például az osztályfőnököknek, de a visszajelzésekből tudják, van, ahol a kedvezménnyel együtt sem csökkent az adott tanár óraszáma, a félreértelmezés miatt. Ugyanígy a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezményét tartalmazó jogszabályt is különbözőképpen értelmezik, pedig az érdekvédő szerint a kollektív szerződés erről nagyon világosan rendelkezik. Ezekről egyébként már jóval korábban beszélni kellett volna, a tanév kezdetekor, de Galló Istvánné reményét fejezte ki, hogy december 13-án pontot tehetnek az ügy végére.
A másik sarkalatos pont a Nemzeti alaptanterv (NAT) és azzal összefüggésben a kilenc évfolyamos általános iskola gondolata. Galló Istvánné szeretné, ha a szakszervezet tájékoztatást kapna a kilátásba helyezett átalakítások részleteiről, például Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Kormányinfós kijelentéséről, amely szerint a keresztény értékek az irányadóak a NAT átdolgozásában. Feltétlenül beszélni szeretne arról az elképzelésről is – melyet már előzetes tárgyalások megelőztek – amely szerint iskolaközpontokat hoznának létre, ahová a kisebb településeken lévő általános iskolák felső tagozatosait utaztatnák. Mindez több kérdést is felvet az elnök számára, például, hogy mi lesz a sorsuk az érintett kis iskoláknak és azoknak tanároknak, akik ezeken a kistelepüléseken tanítanak. Kardinális kérdés az is, hogy a szaktárca mennyi általános iskolában szeretné megszüntetni a felső tagozatot.
A PSZ elnöke a kilenc évfolyamos általános iskoláról szólva a szakmai előterjesztés megismeréséig nem szeretne állást foglalni, de mint mondja, mindez összefüggésben van az átalakítás alatt álló NAT-al, mert annak szerkezete, illetve a tananyag nem elválasztható egymástól. Véleménye szerint egyébként a kilenc évfolyamos általános iskola elképzelése jóval több annál, mint hogy a tananyagot nyolc helyett kilenc évre lebontják. Egyelőre látatlanban azt tudná a szakszervezet támogatni, hogy az alsó tagozatot hosszabbítsák meg egy évvel az alapozó szakaszban, és ezzel párhuzamosan csökkenjen a tananyag mennyisége. Így a gyerekek kellő időt kapnának arra, hogy ne csak megtanulják az alapokat, hanem elmélyítsék azt és a későbbiekben nem lenne gondjuk a tanulással. Hosszabb távon azt is figyelembe kell venni, hogy ehhez idomuljon a tanárképzés és a középiskolai évek száma – tette hozzá az érdekvédő.
Címlapfotó: MTI/Mohai Balázs
Károly
2016-12-07 at 19:56
galló istvánné a sötéstség és a butaság szinbóluma???!!!!
Heinrich Imre
2016-12-05 at 04:23
Láttam az ATV ben azt az adást amikor Mészáros Antonia műsorvezető Hölgy Galló Istvánnéhoz feltett minden kérdéseire Nemmel válaszolt.Erre Mészáros Antónia azt mondta,hogy a kormány és a szakértők azt állitják ,hogy még tőbb pénzt kapott a kormánytól az oktatásra.Erre Galló Istvánné zavarában azt mondta:Hát igen de nem annyit! Kérdésem Galló Istvánnéhoz:Maga szerint mennyi a nem annyi?
J57
2016-12-04 at 18:14
Mááár megint mi a k.. anyja van elvtársnő? mi nem tetszik megint? Jó lenne -ha végleg befogná a repcse ,mocskos pofáját.
Kata
2016-12-04 at 13:15
Soha nem volt ekkora fizetésetek,mint most! A gyurcsàny kormány alatt nem
nyitottàtok ki a szàtokat! Miért? Azért,mert messziről tettek volna ràtok!
A lényeges,hogy az akkori ellenzék nem bujtogatott benneteket,mint most
teszik!
khm
2016-12-04 at 12:58
Nagyon jellemzô a 30-as évek magyar középosztályára, hogy polgári-tisztviselôi foglalkozást üz, ám viselkedésmódja, szokásai, életvitele ôrzi a vidéki köznemesség értékrendjét. Ez olyan erôs hatótényezô, hogy a parasztság vagy kispolgárság köreiböl a tisztviselôi rétegbe felemelkedett kevesek is átveszik ezt a “dzsentri-stílust”.
A réteg legfôbb gondja a külszín fenntartásának kényszere volt. A fiatalembernek elôször iskolákat kellett végeznie, hiszen anélkül nem lehetett tisztviselô (ez a tény jelentôsen emelte a magyar középrétegek átlagmüveltségét). Azután állást kellett találnia, lehetôleg a “havi 200 pengô fix” körül. Ez az összeg a 30-as évek folyamán – infláció híján – lényegében nem változott. Az alsóbb hivatalnokoknak azonban jó pár évbe tellett, amíg a szamárlétrán elôrehaladva elérték ezt a szintet. Egy tanító csak 163 P-el kezdte, a középiskolai tanár már rögtön 226-al. A tekintélyesebb középpolgári lét úgy 350 P magasságában kezdôdött. Egy egyetemi tanár 500-600 P körül keresett. A havi 200 tette lehetôvé a családalapítást, egy társadalmi helyzetnek megfelelô, vagyis 2-3 szobás lakás fenntartását, valamint legalább egy cselédlány vagy bejárónô foglalkoztatását, amely szintén általános elvárás volt. Ennek következtében a családalapítás kitolódott: a fiatal férfiak és nôk 27-29 illetve 25-26 éves korukban gondolhattak a családalapításra, ennek megfelelôen lecsökkent a szülôképes kor: a középosztálybeli családok átlagos gyermekszáma a 3 lett.
khm
2016-12-04 at 12:51
Jaj gallóné drága
A pedagusok bérezése már így is sokkal inkább magas,mint volt. Ez sem baj,hiszen akadnak önök között olyanok is,akik megérdemlik,hiszen a JÖVŐ nemzedékeit igyekeznek TANÍTANI.
Ezt azért az állomány nagy részéről nem lehet elmondani. Azok a nyári és egyéb szünetek kedvéért lettek diplomások….
Aladin
2016-12-04 at 11:05
Ennek a nönek semmi se jó, az ATV.ben a szerkesztönö probált feltenni egy pár pozitiv kérdést de mindenre nemmel válaszolt. Elöbb azt mondta, hogy az állam elvonta az iskoláktól a támogatást, mire Mészáros Antonia azt mondta de a kormány és a szakértök azt állitják, hogy még több penzt tett a kormány az oktatásba, Gallóné ekkor mondta, hát igen de nem annyit. Ez egy hazúg szélhámos a sztrájkra szakositott nevelönö de semmi esetresem tanár.