Pesti Srácok

Spéder búcsút intett az FHB-nak

Spéder búcsút intett az FHB-nak

Spéder Zoltán pénteken tőzsdén kívül eladta lényegében minden FHB-részesedését, és le is mondott a vállalat irányításáról, aminek 2008 óta volt igazgatósági tagja.

Az Index azt írja, hogy 7,5 milliárd forintot kapott a 14,354 százalékos részesedéséért, tehát 480 forintos árfolyamon, a piaci árnál kevesebbért vonult ki a cégből. Spéder Zoltán megmaradt részesedéseinek közvetett szavazati aránya 0,319 százalék maradt, magának az A64 Vagyonkezelőnek nulla. Emlékezetes: a PestiSrácok.hu internetes portál áprilisban elsőként számolt be arról, hogy meg vannak számlálva a milliárdos ingatlanportfólióval bíró cég napjai, a cég tulajdonosai közötti feszülő érdekellentét mögött már egyre nyíltabban a többségi részvényesek szándéka áll, hogy további befektetések helyett kiárusítsák a cég ingatlanportfólióját, s kimenekítsék az abból származó bevételt.

Akkor azt írtuk: Spéderék merészsége azért is furcsa, mert vélhetően azt az FHB-részesedést is felhasználták tervük áterőszakolásához, amely mögött súlyos állami befektetések és a takarékszövetkezeti integráción keresztül számos szövetkezeti partner pénze áll. A PestiSrácok.hu több oknyomozó cikkben is rávilágított a takarékszövetkezeti integráció zászlóshajójának kikiáltott FHB-bankcsoport belső gondjaira, a cégbe a Magyar Posta Zrt-n keresztül átláthatatlan körülmények között befektetett 28,5 milliárd forint közpénzre (amit ráadásul egy FHB leánycég kisebbségi részvénycsomagjáért adtak oda), illetve arra a szilveszter előtti szintén botrányos közgyűlésre, amelyen megpróbálták kiszorítani a magyar államot a bankcsoportból, és ami miatt Orbán Viktor miniszterelnök szokatlanul kemény szavakkal ostorozta január 8-i rádióinterjújában Spéderéket. A miniszterelnök csalódása egyáltalán nem meglepő annak tükrében, hogy a kormányzat mindent megtett a magyar tulajdonú bankszektor megerősítéséért, aminek során a takarékszövetkezeti integrációban résztvevő pénzintézetek jelentős állami segítséget kaptak. A fő integrátor FHB-bankcsoportból azonban kifolyhatott a pénz, mert a tavalyi évet is brutális, tízmilliárd forint fölötti veszteséggel zárták.

Két takarékszövetkezet növelte részesedését az FHB-ban

PestiSracok facebook image

A B3 Takarékszövetkezet és a Fókusz Takarékszövetkezet - tőzsdén kívüli ügylet keretében - megvásárolta az A 64 Kft. teljes részvénycsomagját az FHB Jelzálogbankban. Ezzel a lépéssel a takarékszövetkezetek tovább növelték a már korábban meglévő részesedésüket.

Vida József, a B3 Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője a részesedésszerzés kapcsán hangsúlyozta: a sikeres szövetkezeti integráció nem valósulhat meg a szövetkezetek szerepvállalásának és pozícióinak erősítése nélkül. Ezzel a lépéssel lehetővé válik, hogy a szövetkezeti szempontok a korábbiaknál jobban érvényesülhessenek a szövetkezeti hitelintegrációhoz tartozó FHB Csoportban, mindezzel segítve a közös integrációs célok elérését.

Sebestyén István, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezetője az integráció jövője szempontjából fontos lépésnek nevezte a tulajdoni hányad megszerzését, mivel az integrációban meglévő szinergiák kihasználásával erősebb és koncentráltabb üzleti alapokra építkezhetnek a következő időszakban. Az új tulajdonosok kiemelték, hogy a tranzakció az FHB Jelzálogbank szempontjából is kedvező, hiszen átlátható, kiszámítható tulajdonosi hátteret valamint kiemelkedő növekedési lehetőséget biztosít a pénzintézetnek a részvényesi érték megőrzése és erősítése mellett.

PestiSrácok.hu - összeállítás, Fotó: PS

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.