Súlyosabb büntetést kér a Sukoró-per vádlottjaira az ügyészség
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség kevesli a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezetőjére, Tátrai Miklósra és vádlott-társára első fokon kiszabott börtönbüntetést, ezért súlyosabb büntetés kiszabását kérte a Szegedi Ítélőtáblának átadott pénteki fellebbezésében. A Pénzügyminisztérium volt államtitkára és az értékbecslő esetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta az ügyészség.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum ingatlanjaival. Ha az üzlet megvalósul, akkor a vád szerint kár érte volna a magyar államot. A Szolnoki Törvényszék mindezekért tavaly szeptemberben első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját szerdai elsőfokú ítéletében a Szolnoki Törvényszék. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüketnégy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is. Az ügyész már a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbezni fog az ítélet ellen, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség pedig a mai napon közleményében tudatta, hogy Tátrai Miklós és Császy Zsolt esetében a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát, Markó Andreát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben - a tényállás megalapozatlansága miatt - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. Közleményében a fellebbviteli főügyészség azt is írta, hogy az ügyben bejelentett védelmi fellebbezéseket a fellebbviteli főügyészség egyik vádlott esetében sem találta megalapozottnak.
Ártatlannak vallják magukat Tátraiék
Tátrai Miklós a PestiSrácok.hu-nak a fellebbezés kapcsán hangsúlyozta, nem lepte meg a döntés, hiszen ezt az ügyész már a tárgyaláson is bejelentette. Emellett az MNV volt vezére nehezményezte, hogy a tárgyalás fontos iratainak másolatát sem kapták meg, de amint ez megtörténik, benyújtják ők is a fellebbezésüket. Tátrai ismételten hangoztatta azt is, hogy törvénytelennek tartja az ellenük folyó büntetőeljárást, az elsőfokú ítélet tartalmi része pedig „iratellenes és hazugság”. Az állami vagyonkezelő egykori első embere portálunknak utalva arra, hogy –szerinte – koncepciós eljárás zajlik ellenük, és sajnálatosnak nevezte, hogy az ügyben eddig eljáró ügyészeknek nem volt lehetőségük a szakmai álláspontjukat képviselni. Császy Zsolt másodrendű vádlott is arról beszélt portálunknak, hogy nem történt bűncselekmény, az ügy pedig „politikailag motivált, emiatt jogilag teljesen torzult az eljárás”. A volt értékesítési igazgató elmondta még, bízik benne, hogy "ez a büntetőügy is azok közé tartozik majd, amit később felül fognak vizsgálni”.
Gyurcsány is a gyanúsítottak között volt
Érdemes kiemelni, hogy a bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök felelőssége is felvetődött. Az ügyészek érdeklődését a nyomozás során ugyanis felkeltették annak a találkozónak a részletei, amelyet 2008. május 21-én tartottak a Parlament Nándorfehérvári termében. A Gyurcsány-kormány tagjai itt találkoztak a befektetői csoport képviselőivel, akik itt közölték, hogy telekcserével szeretnének hozzájutni a beruházás megvalósításához szükséges földterülethez. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen 2009. október 6-án tett feljelentést Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, majd a legfőbb ügyész 2011 áprilisában kérte ki a DK jelenlegi elnökének mentelmi jogát, amit az Országgyűlés néhány hónappal később fel is függesztett. Gyurcsányt végül nem a Schiffer által kifogásolt jogszabálysértések, hanem a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást azzal a magyarázattal, hogy „nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben”, így Gyurcsány ellen megszüntették az eljárást.
A Sukoró-üggyel akarták kiiktatni a volt miniszterelnököt?
Gyurcsány szerepével kapcsolatban néhány éve egy interjúban a PestiSrácok.hu is faggatta Tátrai Miklóst, aki tagadta, hogy a volt miniszterelnök közvetlenül utasította őt a telekcsere végrehajtására. A DK vezetőjére azért vetült egyébként a gyanú árnyéka, mert a nyomozás során előkerült egy email, amit az egykori MNV-vezér írt Bajnai Gordon akkori főtanácsadójának, Winkler Gyulának. A levélváltás során Tátrai hivatkozik egy parlamenti emlékeztetőre, „amivel a miniszterelnök rendelte el a csereügyletet”. Ami ennél is érdekesebb, hogy Tátrai korábban a blogján, illetve az interjúban is utalt arra, hogy Gyurcsány belső ellenzéke ezt az eljárást kiváló lehetőségnek látta a volt miniszterelnök „kiiktatására”, azaz a Sukoró-ügy volt MSZP-s nagykutyáknak az érdekét szolgálta.
Címlapfotó: MTI
