Kétórás sztrájkot tartott csütörtök hajnalban a kecskeméti Mercedes-gyár hatvan dolgozója az eredménytelen bértárgyalások után. Bár a munkáltató igyekezett a munkaerő átcsoportosítására, a sztrájk mégis eredményesnek volt tekinthető, annak ellenére, hogy nem engedték a sztrájkbizottság vezetőit a cég területére. A régióban a magas munkaerőhiány ellenére a cég alulfizeti a dolgozóit, az alkalmazottak 15 százalékos béremelést szeretnének.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség újabb eredménytelen bértárgyalását követően három munkaterületen, hatvan dolgozó tartott kétórás sztrájkot csütörtök hajnalban a kecskeméti Mercedes-gyárban. László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke elmondta, a szövetség sztrájkbizottsága szerdán újabb bértárgyalást folytatott a Mercedes-gyár menedzsmentjével, mivel a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete és a gyár közötti együttműködést érvénytelennek tartják. László Zoltán szerint a törvény egyértelműen kimondja, hogy amennyiben két reprezentatív szakszervezet is képviseli a dolgozók érdekeit, akkor mindkettővel szükséges érvényes megállapodást kötni. A délutáni, másfélórás tárgyalás során azonban nem közeledtek az álláspontok, ezért a helyi bizalmi testület és a sztrájkbizottság úgy döntött, kétórás munkabeszüntetéssel adnak nyomatékot álláspontjuknak.
A Vasas Szakszervezet elégedetlen volt a bértárgyalások eredményével
A Mercedes-gyár közleményben reagálva megerősítette, hogy vezetőségük megegyezett egy többlépcsős, két évre szóló, a korábbiakat meghaladó bérfejlesztésről a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével. Mint írják, ezt a megállapodást a Vasas szakszervezet nem írta alá, de a kecskeméti Mercedes-Benz gyár vezetősége kész további megbeszéléseket folytatni.
Eredményes volt a sztrájk
A gyár három munkaterületén a mintegy hatvan dolgozó csütörtökön hajnali fél egykor függesztette fel a munkát. A munkáltató igyekezett ugyan más területekről átirányítani dolgozókat, de minden igyekezet ellenére – a szövetség szerint – a munkabeszüntetés termeléskiesést okozott. A sztrájkoló munkások előbb az udvaron, később pedig az étkezőben tartózkodtak, majd két óra múlva újra munkába álltak.
Nem engedték be a szakszervezetiseket
László Zoltán és a sztrájkbizottság két tagja szeretett volna bemenni a gyár területére, de erre nem kaptak engedélyt. Az alelnök véleménye szerint a szakszervezet tisztségviselőit be kell engedni a munkahelyre abban az esetben, ha ott tagjaik vannak. Különösen igaz ez a sztrájkbizottság tagjaira a munkabeszüntetés idején, hiszen a munkáltatóval együttműködve kerülhetnék el az atrocitásokat, előzhetnék meg az esetleges károkat. A Vasas Szakszervezeti Szövetség és a helyi testület továbbra is fenntartja a 15 százalékos alapbéremelésre vonatkozó követelését és egy évre szóló megállapodást kötne. A tárgyalások várhatóan folytatódnak.
Az Index.hu arról ír, bár a magyar autóipar komoly munkaerőhiánnyal küzd, más régiós országokhoz képest a magyar dolgozókat alulfizeti, így a bértárgyalások során erős az alkupozíciója a szakszervezetnek. A portál megszólaltatta Bere Ferencet, a Vasas Szakszervezeti Szövetség regionális ügyvezetőjét is, aki elmondta, a sztrájkot csak figyelmeztetésnek szánták, ilyenre nem volt példa a rendszerváltás óta az autóiparban.
Forrás: MTI/index.hu; Fotó: autoblog.hu
Tango47
2016-11-24 at 21:55
Elég szomorú, hogy a rendszerváltás előtti és utáni szakszervezetek sem képviselték még a szervezett dolgozókat sem. Az előttiek az egypárt társutasai voltak (csereszabatosak bármely párttisztség betöltésére is), az utániak pedig erőtlenek és eltűrik, hogy kidobják őket a multik, amikor akarják.
McMondtam
2016-11-24 at 21:32
Mercedesszel a kapitalizmus egyik legpresztízsebb gyárát kaptátok meg, kár lenne utólag eljátszani.
(Ne a minimálbérek körül nyüglődjetek, erősítsétek inkább a forintot — forint erősödése sztrájkok nélküli indirekt béremelést jelent mindenkinek.)
My View
2016-11-24 at 21:17
Régi, jól bevált módszer (még a ’70-es, ’80-as évekből való, neve is van, Preis-Lohn-Spirale): csak a minimálbért kell emelni és az ebből megeredményezett infláció majd beindítja a munkaadó és munkavállaló közötti osztályharcot. (Ráadásul, gazdagság is relatív, a szegénység függvényében.)
És még valami, a németek — kultúrájukból eredően — bérekkel összefüggésben sem szeretik a “cigánykodást”. Persze, ha a forint drágul, akkor összeszorított fogakkal ki kell fizessék a többletköltséget, de ahogyan én ismerem a németeket, Preis-Lohn-Spirale és a MiniMax-sztrájkok egy életre elvehetik a kedvüket, hogy valaha is még Magyarországon invesztáljanak. A németnek a kiszámíthatóság, az adott szó a legfontosabb — vagyis, az ‘Ein Mann ein Wort’-hozzáállás.
(Első munkahelyemen — három év munkaviszony után — búcsúzásként főnökeim azt mondták: „Fiam, ilyen olcsón ne vállalj többet munkát soha.” Én is most ezt tudom Nektek mondani; olcsón ne vállaljatok munkát, de ha elvállaltátok akkor tartsátok magatokat szavatokhoz, mert nincs undorítóbb ember szavát nem tartó embernél.)
Anna
2016-11-24 at 16:33
Mármint az itteniek fizetik alul az ittenieket, mert jelentős összeg kerül átutalásra, de érdekes módon ennek csak a töredékét kapják, akik tényleg dolgoznak.