“Európa megszállása zajlik jelenleg, a kérdés az, eltűnik–e egy kultúra és kontinens” – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Tarnai Richárd kormánymegbízott, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője. Hangsúlyozta, másokkal ellentétben mi, magyarok nem hagyjuk magunkat leönteni egy mázzal, hogy csak menekültek jönnek. “Ugyan. Megszállnak. Nem fegyverrel, más eszközökkel. Meg kell védenünk magunkat, a hazánkat, családunkat és Európát” – szögezte le Tarnai Richárd. Interjúnkból kiderül az is, hogy a kispesti kötődésű öt gyermekes családapa, kereszténydemokrata politikus ma is ugyanott él családjával, ahol megszületett. Portálunk hitéről, erkölcsi döntéseiről is kérdezte a politikust.
Gyermekkorában nem volt divat vallásosnak lenni, a szüleitől kapta az indítást?
Az 1970-es, 80-as években, tehát a kádári államszocializmusban voltam gyerek, amikor a keresztény hit maradinak számított és a nyilvános gyakorlását pedig nem nézték jó szemmel. Engem is megpróbáltak mozgalmi útra terelni, de belátták, hogy ez nem fog menni. Nálunk a családban teljesen természetes volt, hogy öröklődik a keresztény hit. Úgy érzem, hogy a természetesség és szabadság jellemzi az életemet és a hitemet. Ha pedig valami az életben természetes, akkor nehéz megmagyarázni, hogy miért van. Visszagondolva talán furcsa ezt hallani, de nekem soha nem volt hitbeli megingásom, mint ahogyan politikai sem. Lehet mondani, hogy ez farizeusi kijelentés, de nálam ez valóban így volt. Édesanyámat – bár a pontszáma elegendő lett volna – ideológiai megítélés miatt mégsem vették fel az orvosi egyetemre, mivel burzsoának tartották. A szüleim részéről nagyon fontos döntés volt, hogy egyházi iskolába, a Piarista Gimnáziumba járattak. Mivel 1987-ben kezdtem a gimnáziumot, így a középiskolai éveim alatt történtek az országban azok jelentős politikai események, amelyek az osztályon belül sokunkat megérintettek, viszont 1991-ben egyedül voltam, aki magyar-történelem érdeklődésű diákként a humán pályát választottam. Talán köze volt ehhez, hogy édesapám sok tüntetésre elvitt magával.
Visszatérve a gyerekkorára szinte minden Kispesthez, azon belül is Wekerle-telephez köti
Engedje meg, hogy az Ismerős Arcok zenekartól a Hazám című dal részletét idézzem ide: „Mert nekünk ott van az otthonunk, Ahol gyermekként játszottunk, Apánk az ajtóban állt, anyánk étellel várt, Ahol ébren is álmodtunk, Ahol harangok hangja szállt, Ahol nagyapánk háza állt, Ahol szó volt a szó, hol a rossz is túl jó, Ez az egy út, mi járható.” Évekkel ezelőtt egyszer összeszedtem, hogy mit is jelent nekem ez a hely, ahol mindig is éltem, és amelynek országgyűlési képviselője is voltam az előző ciklusban. Tehát azért szeretem Wekerlét, többek közt, mert kisvárosi és polgári, családias, kertes, befogadó, gyerekzsivajtól hangos többgenerációs közösség és Magyarországon belül ez a hazám.
Mi vitte a kereszténydemokraták közé?
A családból hozott majd később személyes meggyőződéssé váló hitből és világnézetből fakadt a politikai elkötelezettségem is, a kereszténydemokrácia iránt. Hiszen a kereszténydemokrata gondolat volt az, ami Európát a második világháború után helyreállította. A szocializmus két diktatúrát is hozott a 20. században, egyet barna, egyet vörös színben, ezzel szemben a kereszténységre épülő demokrácia igazi szabadságot hirdetett az önkényuralom helyett. Számomra egyfajta elhívás kereszténydemokratának lenni és vallom, hogy mindent csak hivatásból lehet jól csinálni. A közélet természetes módon kapcsolódott az életembe. Azt gondolom, hogy a mai európai kultúra nincs kereszténység nélkül. A kereszténység magába olvasztott minden jót a különböző kultúrákból, és a számomra hiteles emberek közül is szinte mindenki ilyen gondolkodású. Persze nem csupán politikusokra gondolok, hanem sportolókra, művészekre, írókra, költőkre, egyházi személyekre. Ha nem lennék hívő, akkor is biztosan elgondolkodnék ezen.
Politikusként, kormánymegbízottként biztosan nem könnyű képviselni a keresztény értékeket. Vannak erkölcsi konfliktusokkal járó döntései?
Nem különíteném el a magánéleti és a közélet szerepemet, mert igyekszem ugyanazzal a hozzáállással élni mindenkor. A lelkiismeretnek való megfelelés az alap és a mindennapi erkölcsi konfliktuskezelés során is erre kell figyelni. Mindig azt a megoldást kell keresnünk, amivel a legtöbb jót tudjuk tenni és a legkisebb kárt okozzuk. E döntéseinknek sajnálatos módon időnként vannak vesztesei is, de az alap mégiscsak az előbb említett elv kell, hogy legyen. A hit, az erkölcs ezen a területen különösen is fontos. Mindig fontos. A legkiélezettebb helyzetben is kell, hogy legyen egy úgynevezett szeretetsorrend bennünk. Bár vezetőként nagyobb a feladat és a felelősség, de az irány és a bennünk rejlő szempontok ugyanazok. Ennek a gondolatnak a közéleti megjelenítése a kereszténydemokrácia. A politika szakma is, így vannak megtanulható szabályai, például a kommunikáció, a kapcsolatépítés vagy az időzítés. E mellett személyes meggyőződésem, hogy erkölcsi szabályok is kötik a politikust.
” A hit a legszemélyesebb közügy.”
Országgyűlési képviselőként mi volt a legfontosabb feladata?
A Nemzeti Alaptörvény kidolgozásánál az alkotmányos alapérték munkacsoport vezetője voltam, ott arról kellett dönteni, mik legyenek azok az értékek, amiket az alaptörvény kifejtve konkrétan képvisel. A teremtett világ védelme, az élethez való jog, a házasság mind szerepelnek benne és ezek az értékek azok, amiket én is fontosnak tartok. A társadalom alapja a család, ami ha stabil, akkor a társadalom is azzá válik. Az emberek pedig képviseljék a saját életükben is a meggyőződésüket, hitüket. Ezért tartozom ehhez a pártcsaládhoz, baráti körhöz. A feketére még véletlenül se mondjuk, hogy fehér. Ha viszont valaki jót tesz, nem érdekel, miért teszi, tegye, ha ezt meggyőződésből cselekszi. Ellenszavazat nélkül döntöttünk az általam vezetett munkacsoportban, az Alaptörvény alapelveiről és ez nagy dolog! Ugyanazt gondoltuk, csak más szavakat használtunk. Például a ”zöld ügyek” vagy a környezetvédelem kifejezések ugyanazt takarják, mint „a teremtett világ védelme”, csak mi, kereszténydemokraták hisszük, hogy Isten teremtette ezt a világot, amit nekünk óvnunk, védenünk kell, ezért nevezzük teremtett világnak. Feleslegesnek tartottuk az elnevezéseken vitázni, hiszen a tartalma a lényeg.
Van helyzet, amikor keményen kell fellépni és az igazunkért kiállni, most ezt teszi Orbán Viktor miniszterelnök is a migrációs krízisben. Tudjuk, hogy sokkal nagyobb dologról van szó, mint egyes emberekkel való kapcsolatról. Itt arról van szó, hogy eltűnik –e egy kultúra és kontinens. Megszállás folyik. De mi, magyarok nem hagyjuk magunkat leönteni egy mázzal, hogy csak menekültek jönnek. Ugyan… Megszállnak. Nem fegyverrel, más eszközökkel. Meg kell védenünk magunkat, a hazánkat, családunkat…Európát.
A Pest Megyei Kormányhivatal élén közel háromezer ember munkáját irányítja. Mi szükséges ahhoz, hogy ilyen felelős vezetőként ne égjen ki valaki?
A legfontosabb, hogy az ember életében a család stabil legyen. Feleségem és én is sok gyereket szerettünk volna. Bár a második gyerek után az orvos egészségügyi okokra hivatkozva megpróbált lebeszélni bennünket a további gyerekvállalásról. Szabadságot jelent a kereszténység, erről beszéltem, mert meghallgattuk, tiszteletben tartottuk a véleményét, de tudtuk, hogy ha Isten megadja nekünk a gyermeket, akkor azt mi boldogan vállalhatjuk. Az első pillanattól fogva közös döntéseket hozunk a feleségemmel. Ő egy csodálatos asszony, igazi nő és fantasztikus édesanya. Nagyon hálás vagyok Istennek, hogy megadta nekem az igazi társat. De nehogy azt gondolják, hogy itt egy fickó jó állással, könnyen beszél. Mert ez nem így volt a kezdetekben. Diplomaosztás után voltunk, mindkettőnk családja szűkösen élt. Mindezek ellenére vállaltuk a babát. Nem jó anyagi bázisra építhettem. Előbb kellett dönteni, beleugrani. Ha azon sakkozol, hogy az idő alkalmas-e vagy sem a gyerekvállalásra, akkor éveket veszítesz el. Jó párt kell találni, aztán együtt a Jóisten segítségét kell kérni és vagányan belevágni a közös életbe. Sokszor arra gondolok, hogy milyen csodálatos lesz idős koromban végignézni az utódainkon. A család életében a gyerek a biztonság. Nagy társaságban és nem magányosan, tölteni az idős kort. Így is megközelíthetjük ezt a kérdést vagy éppen egészségügyi szempontból, hiszen a gyerekekkel való játék és a sport, persze főleg a foci fiatalon tartja a szülőket.
A felesége nem érzi hátrányban magát, hogy ő „csak gyereket nevel”, míg az ön karrierje felfelé ível?
Erről persze őt is meg kellene kérdezni, de mondhatom, hogy egy test egy lélek vagyunk. Nem döntöttük ezt el, hogy ki mit csinál, egyszerűen alakult. Öt gyermek mellett nehéz lenne persze még karriert is építeni. Tiszteljük egymást és figyelünk a másikra, így nincsenek ebből konfliktusok. Persze nincs probléma nélküli család és a miénk sem az, de mindent megbeszélünk. Megértés és elfogadás. Döntés: megőrzöm a másikat, ő a fontos, és számára én vagyok az. Csak kölcsönösen működik. A gyerekek számára pedig fontos tapasztalat, hogy a szüleik szeretik egymást.
Milyen útravalót adna a fiának a házasságkötés előtt?
Én ezt már megelőztem kamaszkorában. Azt mondtam neki, hogy ha ez, amiben felnőtt, szimpatikus, akkor őrizze meg és legyen szabad. Tartsa be az isteni parancsokat és éljen természetesen. Akkor boldog emberként tud élni a mai világban is.
PS-interjú, Fotó: PMK sajtó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS