Pesti Srácok

Tarsoly Orbán Viktorra tolná a Quaestor-botrányt

Tarsoly Orbán Viktorra tolná a Quaestor-botrányt

Tarsoly Csaba, a bedőlt Quaestor-csoport vezére nem követett el bűncselekményt, az ügyészség pedig koncepciós pert indított ellene - legalábbis ez olvasható ki a Magyar Narancsnak adott interjújából. Tarsoly lényegében azt állítja, hogy szinte a teljes vádirat, illetve a nyomozati anyag alapján írott cikkek koholmányok, amikben hazugságokat állítanak róla és a cégéről. Azt mondja: sem a fiktív kötvénykibocsátás, sem az ügyfélvagyon ellopása nem történt meg.

Tarsoly Csaba az interjúban keményen bírálta Orbán Viktort, azt mondja, a miniszterelnök Kossuth rádiós interjúja miatt indult az igazán nagy ügyfélroham.

- vélekedett a brókercégeket kockázatosnak minősítő nyilatkozatról.

PestiSracok facebook image

A botrány első számú vádlottja amellett, hogy ártatlanságát hangsúlyozta, nem felejtette el megemlíteni a baloldaliak legújabb vesszőparipájaként megjelenő Ghaith Pharaon nevét sem. Tarsoly róla a Duna City projekt kapcsán beszélt, aminek megvalósulásához a Questor külső befektetőket keresett, ebben pedig állítása szerint a külügy segített neki, és összehoztak egy találkozót Ghaith Pharaonnal. A gigabiznisz pedig azért hiúsult meg, mert nem sokkal később a Questor bedőlt. Tarsoly az interjúban hangsúlyozta, hogy ő már régóta nem vett részt a Quaestor operatív ügyeiben, így persze azt is tagadja, hogy az ő utasítására hozták volna létre a T2 Technikai számlát, aminek az ügyészség szerint kulcsszerepe volt a csalásokban. Kiemelte: azért nem szólt a hatóságoknak, mert próbálta "megóvni ezeket a huszonéves embereket attól a helyzettől, amiben ő van most".

Szerinte minden rendben ment a Quaestornál...

Tarsoly Csaba a feltárt csalások ellenére tagadja bűnösségét és ártatlanságát hangsúlyozza, a felügyelet vizsgálatai szerinte mindig rendben találták a Quaestor ügyeit. Az ügy első számú vádlottja arról is beszélt, hogy nem próbált meg eltűnni a felelősségre vonás elől, sőt, ő a cég megmentésén fáradozott. Merthogy a Quaestor szerinte menthető lett volna, amennyiben nem engedik meg azt, hogy megvásárolja a Hungáriát, ezzel elkerülve a piaci pánik továbbgyűrűzését. Úgy véli, állami segítséggel a Quaestor sem dől be, csakúgy, ahogy a 2008-as válságot is átélték a bankok. Tarsoly szerint még Orgován Béla, a "börtönviselt ex-közmunkás" pozícióba helyezését egy "reorganizációs tanácsadó" ajánlotta Tarsoly figyelmébe, aki saját bevallása szerint is nagyot hibázott akkor, amikor nem nézett utána ki ez az ember. A Quaestor-vezér részletesen beszélt a bukást megelőző napokról is. Állítja, ő semmiféle iratmegsemmisítésre nem adott utasítást senkinek, ha mégis történt ilyen, azt a munkatársak "saját kútfőből" határozták el. Aláhúzza: a csődöt kizárólag a Buda-Cash és a Hungária körüli botrány miatti pánik, majd az erre való miniszterelnöki ráerősítés okozta, nem pedig az, hogy az ügyfélvagyon jelentős részét ellopták. Szóba kerültek az utolsó pillanatos pénzkivételek is, amelyekről állítja, ő nem javasolta egyetlen ismerősének sem, hogy így járjon el; sőt, rokonainak, barátainak is ragadtak bent tízmilliói. A legpikánsabb részről, az MNKH 3,8 milliárdjáról nem kívánt beszélni, ezt majd csak a bíróságon teszi meg.

Quaestor - Megkezdődött az ügy tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Tarsoly Csaba a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. július 12-én. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. A Tarsoly Csabát érintő cselekmények száma a vád szerint 753 rendbeli. Fotó: Horváth Péter Gyula
Tarsoly állítja, nem követett el bűncselekményt Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A megfelelő helyről kapott ígéretet

A volt Quaestor-vezér azt sem felejtette el hangsúlyozni a Magyar Narancsnak, milyen rossz anyagi helyzetben van és hogy 2005-ben vett magának utoljára autót, amit a válságkor aztán el kellett adnia. Hozzátette: külföldi bankszámlái sincsenek és a pénzt nem mentette ki a cégcsoportból. Tarsoly szerint az 1,2 milliárd forintnyi készpénzt sem ő vette fel egy bankfiókból, amivel őt vádolják. Azt mondja: a bizonyítási eljárásban hamis információk szerepelnek, valójában ennek az összegnek a töredékét sem vette ki, amit pedig mégis, azt a győri focicsapatra fordította. Mint mondja, "a központban kicsit mostohán kezelték a futballt, nem szívesen utaltak oda", ezért néha készpénzben vitt le pénzt, de az is előfordult, hogy a focisták elmaradozó bérét is ebből rendezte. Állítása szerint egyébként két nappal a bukás előtt kapott egy ígéretet "a megfelelő helyről", ami szerint ha elmegy Windisch László MNB-alelnökhöz és bevall neki mindent, megmenthetik a Quaestort. Windisch nem akarta jegyzőkönyveztetni a vallomást, végül csak az ő kérésére tették meg mégis. Ennek ellentmond Windisch tanúvallomása, aki ennek ellenkezőjét állítja. Tarsoly az interjúban azt is megfogalmazta kérdésként, hogy miért nem rakták be az összes Quaestor-társaságot egy központi felszámolócégbe, majd az interjú legvégén a pórul járt ügyfeleknek is üzent és sokadjára is bocsánatot kért minden károsulttól.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)