Egy emberként ünnepeli az ellenzék, hogy az unió bírósága elutasította a magyar kormány keresetét a kvótaperben és úgy döntött, hazánknak részt kell vennie a migránsok uniós elosztási mechanizmusában. Az ellenzéki öröm persze annak fényében cseppet sem meglepő, hogy Gyurcsánytól-Vonáig, Molnártól (Botkától)-Juhászig minden ellenzéki párt a magyar és az európai parlamentben is a kvóta, a migránsok betelepítése mellett foglalt állást, hol teljesen nyíltan, hol burkoltan. A PestiSrácok.hu most felidézi, a kormányváltáson dolgozó politikusok és pártjaik miként viszonyultak a kormány kvóta elleni harcához és hogyan próbálták pártpolitikai üggyé zülleszteni a nemzeti kérdést.
Elmeszelték Magyarországot, örömtáncot jár az ellenzék – egy mondatban így foglalható össze a mai kvótaper ítélete és az ellenzék arra adott reakciói. Előbbi, miután politikai döntésről van szó várható volt, utóbbi pedig korántsem meglepő. Az ellenzék ugyanis mindig is pártpolitikai kérdésként és nem nemzeti kérdésként kezelte a magyar kormány kvóta elleni harcát. Kormánypárti politikusok szerint ha az ellenzéken múlt volna, akkor a kvótát már régen végrehajtották volna. Lássuk, az ellenzéki politikusok és pártok miként vélekedtek a kvótáról a magyar és az európai parlamentben, médiumokban.
A baloldal mellé állt a Jobbik
Ismert, a parlament 2015 novemberében döntött úgy, hogy az uniós kvótát megtámadja az Európai Bíróságon. Az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, a Magyar Liberális Párt és az LMP már akkor sem támogatta a kvótapert. A Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről című, Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot 154 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – házszabálytól eltéréssel – fogadták el a képviselők. Igennel a kormánypárti és jobbikos képviselők mellett a független Kónya Péter voksolt, elutasították az előterjesztést az MSZP és az LMP képviselői, a DK-s képviselők, továbbá az Együtt, a PM, valamint a Liberálisok frakcióhoz tartozó képviselői. A kvótáról szóló 2016 októberében tartott népszavazást az ellenzék az első perctől az utolsóig támadta, az baloldal nyíltan, a Jobbik fű alatt bojkottálta. A baloldal Brüsszelben is mindent bevetett a népszavazás ellen, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament szocialista elnökével és Gianni Pittellával, az Európai Szocialisták és Demokraták európai parlamenti frakciójának vezetőjével is tárgyaltak. Ezek után Schulz és Pittella is felszólalt a népszavazás és a kormány ellen.
A jogilag érvénytelen, de a résztvevők 98 százaléka által elutasított kvótáról szóló népszavazás után Orbán Viktor alkotmánymódosítást kezdeményezett, hogy megakadályozhassák a migránsok betelepítését. Az ellenzék az Országgyűlésben leszavazta és megakadályozta az alkotmánymódsítást, az ügyben a Jobbik is felsorakozott a baloldal mögött, pedig áprilisban még úgy nyilatkozott Vona Gábor, hogy “aki nem szavazza meg az alaptörvény módosítást, az hazaáruló”. A Jobbik pártelnöke novemberben nemmel szavazott…
Vona Gábor is leszavazta az alkotmánymódosítást és Orbánt támadta. MTI Fotó: Kovács Attila
Kvótapártiság a köbön
Mint ahogy azt a PestiSrácok.hu megírta, Molnár Gyula MSZP-s pártelnök 2017. június 5-én az ATV Egyenes Beszéd című műsorában már azt is kinyilvánította, hogy a szocialista párt a kötelező betelepítési migránskvótát is elfogadná, ha 2018-ban hatalomra kerülne az MSZP.
„Azt nem lehet megtenni szerintem egy országnak, hogy csak kiveszi az előnyöket valamiből, és utána pedig, amikor kötelezettséget kell vállalni, akkor nem vállalnak kötelezettségeket. Tehát ez egy tárgyalás. A korlátlan kvótát az MSZP soha sem fogadta el, ezt nyilván utolsó utáni percig tárgyalni kell, de azt gondolom, hogy az együttműködésben, ha vannak olyan elemek, amik nem annyira kedvezőek Magyarország számára, azokat bizony néha el kell fogadni” – fogalmazott akkor Molnár Gyula.
Gyurcsány Ferenc és párttársai még aláírást is gyűjtöttek a kvóta mellett és kampányolni kezdtek a migránsok befogadásáért, míg a mindvégig kvótapárti Együtt már 2015-ben is tizenötezer migráns befogadását követelte. “Nem párezer ember menekültként való befogadására hivatott hazánk, hanem 15 ezer fő befogadására, ami a magyar népesség kevesebb mint 2 ezreléke” – foglalt állást az Együtt.
Juhász Péterék nem párezer, hanem 15 ezer migránst fogadnának be Magyarországra. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
“A kvóták alapján történő szétosztás is felmerült már, és amíg ez mondjuk pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni…” – ezt már Vona Gábor nyilatkozta Baló Györgynek az RTL Klub stúdiójában.
Fenti pártok mellett az LMP is úgy vélekedett, hiba, ha a magyar kormány nemet mond a kvótára, mert az jó irány.
A migránskérdésről magyar ellenzék uniós politikusai szavaztak is az Európai Parlamentben 2016 júliusában. A magyar baloldali EP-képviselők – név szerint: Szanyi Tibor, Ujhelyi István, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Jávor Benedek, Meszerics Tamás – tehát az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és az LMP uniós politikusai megszavazták azt, hogy pénzbüntetéssel sújtsák azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a kényszerbetelepítésre. Idén áprilisban pedig az Európai Parlament balliberális csoportja a magyar baloldal támogatásával elfogadta azt a migránspárti jelentést, amelynek értelmében az unió kiterjeszti a menekültek fogalmát, legalizálja a gazdasági bevándorlást, megkönnyíti a migránsok családegyesítését és felgyorsítja a betelepítést.
Erre fel tart most örömünnepet az ellenzék.
Vezető kép: Botka, Schulz, Ujhelyi Szegeden. Fotó: szegedma.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS