Toroczkai: A Magyarok Nyilait Gyurcsányék hozták létre

Toroczkai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét, a 2006-os őszi események kulcsszereplőjét, Ásotthalom polgármesterét hallgatták meg tanúként a Budaházy György és társai ellen indított büntetőeljárásban. Budaházyt többek között terrorcselekmény bűntettével és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértéssel vádolják felbujtóként. Toroczkai mesélt a Hunnia mozgalom születéséről és elhalásáról, valamint arról is , hogy a Jobbik tőlük vette a Magyar Gárda ötletét. A HVIM vezére azt is elmondta, szerinte a Magyarok Nyilait a Gyurcsány kormány titkosszolgálata hozta létre.

PÁMER DÁVID - PestiSracok.hu

Toroczkai elmondta, Budaházyval több, mint 15 éve ismerik egymást, a 2006-os őszi események és a Gyurcsány kormány elleni tiltakozások kapcsán kerültek közelebbi, mondhatni baráti kapcsolatba. A tanú szerint a nemzeti oldal, amelynek tízezresre becsülte a létszámát, olyan, mint egy „nagy család”. A szereplők ismerik egymást. Budaházyval rendszeresen, a többi vádlott közül néhányukkal különböző kormányellenes megmozdulásokon, rendezvényeken találkozott. Toroczkai meghallgatása abból a szempontból volt nagyon fontos, mert a vádban szereplő Hunnia mozgalmat együtt alapította Budaházy Györggyel, így annak megalakulásáról és tevékenységéről részletesen be tudott számolni.

Több mozgalom megalakításában is részt vállalt

Toroczkai vallomásában a Hunnia mellett több, általa is megalakított - rövid életű - mozgalomról is beszélt. Szóba került a „Mi magunkért” és a „Razzia” elnevezésű mozgalom is. Előbbi konkrétan Toroczkaihoz kötődik, ő találta ki, amikor saját elmondása szerint 2006 őszén a „nemzeti megmozdulások ikonja” lett. Ez a kezdeményezés - ami a határon túliak képviseletével is foglalkozott volna - azonban pár hónap után „elhalt”. A „Razzia” elnevezésű mozgalomnak - amit a tanú PR fogásnak szánt -, az volt a lényege, hogy állampolgárokat arra buzdított, tegyenek nekik bejelentéseket politikusok, közszereplők, rendőrök korrupciógyanús ügyeiről. Kevés bejelentés érkezett, ám utóbb kiderült, nekik lett igazuk, hiszen, főleg a kormányváltás után, néhány dolog kiderült – utalhatott Ásotthalom nemrég megválasztott polgármesetere a Vizoviczki ügyre, illetve egyes szocialista politikusok meggyanúsítására, őrizetbe vételére. A Hunniával kapcsolatban Toroczkai elismerte, az ötlet valóban kettejüktől származik, ám először alapítványként akarták bejegyeztetni. „De ez törvénytelen módon a mai napig nem történt meg” - mondta el a tanú, aki szerint már akkor prejudikáltak velük kapcsolatban. A HVIM vezére azt is elmondta, hogy a Hunnián belül létezett egy „Párhuzamos Magyarország” gondolat, koncepció, amely a Gyurcsány Ferenc vezette kormány törvénytelenségeire akarta felhívni a figyelmet. A mozgalmuk, „A kezdet napja” elnevezésű nyitórendezvényét 2007. április 21-én tartották ötezer fő részvételével. Toroczkai még arra is emlékezett, hogy a sajtó az időpont kapcsán azzal támadta őket, hogy Adolf Hitler születésnapja miatt tartották éppen akkor az összejövetelüket. „Pedig Hitler születésnapja április 20-án van, ha jól tudom” - fűzte hozzá a nemrég megválasztott polgármester.

A Hunniától „vette” a Magyar Gárda ötletét a Jobbik

Toroczkai beszélt a Hunnia felépítéséről, célkitűzéseiről is. A név Budaházytól származik, s amíg volt benne lendület, az elsőrendű vádlott részt is vett benne. A mozgalommal igényüket akarták kifejezni egy másik, jobb, élhetőbb Magyarországért. A Hunniában a tanú szerint érvényesült a demokrácia, mindenki beleszólhatott a nemzeti oldalról. Szervezett jellege soha nem alakult ki a mozgalomnak, még csak hivatalos vezetőket sem választottak. Szerettek volna egy új alkotmányt, illetve „csinálni valami újat, de valami régit is egyben”. A minta a hun államszervezet működése volt, nem pártrendszerben és politikusokban gondolkodtak. Ebben a szervezetben nem kaptak volna helyet a „csalással”, „hazugsággal” hatalomra kerülő politikusok. Hunniát egyébként úgy képzelték el, hogy abban tevékenyen részt vesznek a „szakértők”, a „katonák” és a „támogatók”. Több szakértői egyeztetést is folytattak közjogi kérdésekkel kapcsolatban. Anyagi támogatókból a tanú szerint alig akadt, míg a „katonák” elképzelésből nem lett semmi. A Magyar Gárda megalakulásával az ő kezdeményezésük „elhalt”. „Nem akarom a Jobbikot megsérteni, de ezt az ötletet tőlünk vették” - állította Toroczkai. A tanú szerint az egész mozgalom egy idő után hanyatlani kezdett, ő maga is úgy látta, hogy „kezdett kifáradni a nemzeti oldal”. „A tüntetéseken is egyre kevesebben vettek részt” - panaszkodott a tévészékház elleni ostrom vezetője.

Toroczkai: A Magyarok Nyilait a titkosszolgálat hozhatta létre

Toroczkai a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereggel kapcsolatban is kifejtette a véleményét. Ő meg van arról győződve, hogy ez az egész vagy egy vicc, vagy pedig az akkori kormány és titkosszolgálat kreálmánya. „Ez egy hülye elnevezés, normális, nemzeti oldalhoz köthető emberek nem neveznek el így egy szervezetet”. -mondta el a véleményét a tanú. Egyébként ezzel a névvel Toroczkai már találkozott jó tíz évvel ezelőtt, amikor a lapjában egy - homokkal megtöltött - „álcsőbomba” kapcsán írt róluk. Későbbi tevékenységükről csak a sajtóból értesült. A Magyarok Nyilai kapcsán szóba került Csintalan Sándor megveretése is. Toroczkai kérdésre elmondta, hogy „hála a jó Istennek” nem ismeri közelebbről a szocialista párt korábbi alelnökét, csak a bíróságon találkozott vele, miután a „mocskolódásai” miatt Budaházyval közösen beperelték. Toroczkai úgy emlékezett, hogy a pert ellene azért indították, mert Csintalan az egyik műsorában „idiótának” és „szocialista ügynöknek” nevezte őket. „Ez az MSZP-s ügynöközés egy volt kommunista szájából feldühített” - tette hozzá a tanú. Csintalan még azzal is „megvádolta” Toroczkait, hogy csak hangadó volt, de nem vett részt a televízió ostromában. A tanú szerint azonban ők jogi úton akarták csak megtorolni a sérelmeiket, a Csintalan elleni támadásról nincs tudomása. Az újdonsült polgármestert a tárgyaláson két, általa írt levéllel is szembesítették, amelyekben „sorsdöntő beszélgetésekről”, és „cselekvésekre buzdításokról” írt. Toroczkai „felháborítónak” tartotta, hogy a személyes levelezéséből idéznek, és állította, ezekben „semmilyen felbujtás nem szerepel”.

Toroczkai a „jó kérdésekre” nem tudott válaszolni

A tárgyalás végén dr. Kenéz Andrea tanácsvezető bíró is kérdezett a tanútól. Toroczkai feltűnően sokszor a „nem emlékszem”, vagy a „nagyon jó a kérdés, nem tudok rá válaszolni” mondatokkal hárított. A bírónő meg is jegyezte, hogy Toroczkai pont a „jó kérdésekre nem tud válaszolni”. Az öttagú bírói tanács vezetője többek között arra lett volna kíváncsi, hogy a tanú és Budaházy konkrétan milyen szerepet vállaltak a mozgalomban, kik voltak a vezetők, hány tagja volt a szervezetnek, illetve kik voltak azok, akik megszűrték a jelentkezőket. A bírónő a „felvételi” kérdőívről is hosszan faggatta Toroczkait, de a HVIM-es a kérdéseket, állítása szerint csak a tárgyalóteremben látta először. Ezen a kérdőíven a jelentkezők származására, vallási hovatartozására, nemére voltak kíváncsiak. Azt is tudakolták ezeken az íveken, hogy a felvételüket kezdeményezők voltak-e már katonák, vagy harcoltak-e már valahol.

A vád

Budaházyt terrorcselekmény bűntettével továbbá Csintalan Sándor megveretése miatt aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével, mint felbujtót vádolják. A vádlottak közül 16-an a cselekményeiket a Budaházy György vezette bűnszervezet tagjaként követték el. A cselekményeket „Katonai Parancsnokság" néven Budaházy György utasítására, huzamos együttműködés keretében szervezetten valósították meg - állítja az ügyészség. A vádirat szerint Budaházy György 2007. elején egy több személyből álló - Hunnia Mozgalomnak nevezett - csoportot hozott létre és vezetett abból a célból, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal - azokat megfélemlítve - befolyásolják a parlamenti döntéseket, megakadályozzák a több-biztosítós modell bevezetését. A mozgalom fő célja az lett volna, hogy az általuk létrehozott „árnyékkormány” idővel átveszi a hatalmat - a polgárok támogatásával - a Gyurcsány Ferenc vezette kormánytól. A csoport tagjai Budaházy György utasítására 2007. december 13-a és 16-a között hajtották végre Hiller István és Kóka János országgyűlési képviselők ingatlanai ellen - általuk „figyelmeztető akciónak" nevezett - fegyveres, illetve molotov koktélos támadásokat. 2007. december 16-án megjelent közleményben figyelmeztették az összes országgyűlési képviselőt arra, hogy senki nem utolérhetetlen, és ennek tudatában a 2007. december 17-i szavazáson nemmel szavazzanak. Ugyancsak Budaházy György utasítására - aki magát a csoport tagjaival való kapcsolattartás során „Katonai Parancsnokság" néven jelölte - 2008. február 7-éről 8-ra virradó éjszaka a csoport tagjai Cegléden, Dunaújvárosban, Rácalmáson, Gödön, Kunhegyesen, Sarudon hajtottak végre országgyűlési képviselők ingatlanai ellen molotov koktélos támadásokat, amely cselekményükkel az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény országgyűlés általi elfogadását akarták befolyásolni. A Hír TV szerkesztőségébe 2008. február 10. napján elektronikus levelet küldtek az alábbi tartalommal: „A péntek hajnali lángok emlékeztessenek minden hazaárulót arra, hogy hol a nem gomb. Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg". 2009. április 8-án egy miskolci országgyűlési képviselő, egy Szigetváron lakó országgyűlési képviselő és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál kívántak elhelyezni - Budaházy utasítására - a csoport tagjai futball labdába rejtett pokolgépeket. A bombákat egy időben akarták felrobbantani, amit a rendőrség akadályozott meg. A támadások célja az volt, hogy kiprovokálják, Bajnai gordon megválasztása helyett, előrehozott választás legyen. Budaházy György és bűntársai a cselekmény elkövetésekor tudatában voltak annak, hogy a robbantásra használni kívánt anyag alkalmas az emberélet kioltására. A vádirat szerint Budaházy György csoportjának tagjai több SZDSZ, és MSZP székház ellen követtek el Molotov koktélos támadásokat, ők gyújtották fel a XIII. kerületében, a Hollán Ernő utcában található Broadway-jegyirodát 2008. április 01-jén, és egyebek mellett a Szilvásy György tulajdonában lévő lesencefalui ingatlan elleni 2008. szeptember 2-án éjszaka történt molotov koktélos támadást is az ő számlájukra írják.

Fotó: Kormanyvaltas.hu