Bár még vitatkoznak a végleges számokról, a mostani elképzelések szerint Magyarországnak az előző ciklushoz képest mintegy negyedével kevesebb, 17,9 milliárd euró (mintegy 5,76 ezer milliárd forint) kohéziós támogatást irányoz elő az Európai Bizottság (EB) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetésről szóló javaslatában – erősítette meg Marc Lemaître, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG REGIO) főigazgatója a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén, kedden.
A főigazgató a kamara tagjainak, illetve az érdeklődő vállalkozások vezetőinek háttérbeszélgetést tartott az uniós kohéziós politika jövőjéről. Marc Lemaître jelezte, az unió a következő költségvetési időszakra, 2021-2027-re kiemelt célként az innováció, illetve a kis- és középvállalkozások támogatását, a digitális technológiák fejlesztését, a fenntartható ipari modernizációt, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelmet, ezzel összhangban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulást, és a mostaninál szociálisabb Európa kialakítását jelölte meg. Rámutatott, a korábbi költségvetési szempontokat azért nem lehet fenntartani, mert az EU egyik legnagyobb befizető állama, az Egyesült Királyság távozik az integrációból, másrészt az elmúlt években érdemi változások történtek az egyes tagállamok fejlettségi szintjét tekintve.
Míg több kelet-közép-európai tagállam jelentős lépést tett előre, a déli államok továbbra is számos gazdasági problémával néznek szembe
– tette hozzá. Elmondta, az innováció támogatása és erősítése az EU versenyképességének szempontjából is kiemelten fontos, és ebben az unió egyes régiói közötti együttműködést is javítani kell.
El kell érni, hogy a határon átnyúló közös projektek, fejlesztések egyre nagyobb teret nyerjenek a jövőben
– közölte. Jelezte, az EB azt szeretné elérni, hogy egyszerűsítsék az uniós pénzekhez való hozzáférést, és ezzel párhuzamosan növeljék a rugalmasságot a források odaítélésében és a későbbi pénzügyi elszámolásoknál.
Andriana Sukova, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának (DG EMPL) főigazgató-helyettese elmondta, a tervek szerint az Európai Szociális Alap Plusz forrásai 101,2 milliárd euróra rúgnak majd a 2021-27-es időszakban. Rámutatott, ebből több nagyon fontos feladatot kellene megoldani, így egyebek mellett az ifjúsági munkanélküliség csökkentését, ami több tagországnak is nagy gondot jelent, illetve az elöregedő társadalom problémáinak megoldására is egyre több pénzt kell fordítani, miközben javítani kell az EU-ban az egészségügyi ellátások színvonalát.
Egy kérdésre Marc Lemaître utalt arra, az EU a következő pénzügyi-költségvetési ciklusban 6-7 milliárd eurót fordítana a migráció kezelésére, de ebben benne van részben az EU-n kívüli régiók megsegítése, és az EU-ba legálisan belépő migránsok beilleszkedésének támogatása is.
Forrás: MTI; fotó: sisakportal.hr
Karácsony.sk
2018-07-18 at 10:35
A Magyar kormány pontossan tudja, hogy mit csinál!
Ugyanis nem verte nagy dobra azokat a már deklarált számunkra és a régió számára is pozitív gazdasági információkat ( teszem hozzá, hogy helyesen), mejeket a 2017. május 14-15-én megrendezésre kerülő az első „Belt and Road Forum for International Cooperation”-on szerzett s amely a kínai Egy Övezet, Egy Út geopolitikai kezdeményezés tagjainak csúcstalálkozójául szolgált. Az alábbiakban felidézném a PAGEO geopolitikai kutatóintézet Magyarország részvételének értékelését ahhoz, hogy ha megvonják tőlünk az alkoholista Brüsszel a pénzforrásokat, ne keljen a saját kardunkba dölni!!
„A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor szerint „a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé”, és a globalizáció régi modellje véget ért. A kormányfő rámutatott arra, hogy az elmúlt évtizedekben nagy változások zajlottak le: a gazdaság húzóereje nem nyugaton, hanem keleten van, és „igazából legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik fel”, amely azután megindul visszafelé, nyugatra – fejtette ki. Kína Magyarországnak is kulcsszerepet szán a kezdeményezésben, hiszen a kínai többségi tulajdonban lévő pireuszi kikötőből Macedónián és Szerbián át vasúton érkezhet az áru hazánkba – és innen utazhat tovább Európa legfontosabb gazdasági központjaiba. Ennek a szakasznak az egyik legfontosabb eleme a Budapest-Belgrád vasútvonal lesz, melynek felújításáról kínai javaslatra már az említett „16+1 együttműködés” 2014-es bukaresti csúcs keretei között született megállapodás.“
Tehát nem kell mindjárt beszarni az isiástól, mert a VISZKIS és bandája pontossan tudja, hogy ha ők bárhogy is keresztbe tesznek a közép – keleti országognak, nekik a politikájuknak s gyalázatos gazdasági elképzeléseiknek már annyi!
Szlovákiából……………………
Wez
2018-07-18 at 08:53
Az EU-s “támogatás” mértéke 4milliárd euro, a GDP-nk 114milliárd euro. Tehát 1 milliárddal fogunk kevesebbet kapni. Borzasztó, rögtön a kardunkba fogunk dőlni!
ómió
2018-07-18 at 08:40
Anarcholiburnyák tervek. Jövőre tán elhajtja őket a választó.
Logikus
2018-07-17 at 19:44
A britek kilépése ezt egyenesen hozta magával, és nemcsak nekünk, hanem a többi országnak is…
ciki
2018-07-17 at 17:46
Majd ha az EP tanácsa, tehát az uniós tagállamok miniszterelökei, elnökei egyhangúlag megszavazzák, akkor elhiszem, hogy így lesz addig ez csak feltételezések halmaza. Ezzel az előterjesztéssel nemcsak a V4 országok, hanem Franciaország, Olaszország, és még náhányan nem értenek egyet. Folynak a tárgyalások, egyeztetések, majd a végső döntéskor kiderül.