A rendőri vezetők vallomásaival folytatjuk a Vizó-birodalom tündöklését és bukását bemutató, tavaly nyáron elkezdett alvilági cikksorozatunkat. Hopkáék az ügyészségen ugyan tagadták a terhükre rótt bűncselekményeket, mégis, vallomásaikból pikáns részletek derültek ki – az általuk is irányított – Fenyő-gyilkosság nyomozásának hibáiról, a rendőrségen belüli belháborúkról, valamint arról, hogy a BRFK volt bűnügyi hírszerzője, Koblencz Attila Vizoviczki megbízásából elvállalta, hogy a börtönben megöleti Tanyi Györgyöt.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A korrupcióval vádolt főrendőrök vallomásaival folytatjuk alvilági cikksorozatunkat. A zsaruk annak ellenére, hogy tagadták a terhükre rótt bűncselekményeket és állították, soha nem keveredtek bűnös viszonyba sem Vizoviczki Lászlóval, sem jobbkezével, az eljárás korai szakaszában nyomozati alkut kötő, majd a tanúvédelmi programba felvett Varga Istvánnal, vallomásaikból mégis érdekes részleteket tudhatunk meg például a Fenyő-gyilkosság nyomozásának anomáliáiról, a rendőrségen belüli széthúzásról, belharcokról, és az éjszakai élet ismert alakjáról, a Romkert nevű szórakozóhely felgyújtásával meggyanúsított Tanyi Györgyről.
2012-ben robbant ki a rendőri korrupciós botrány
Ismert, az éjszaka császárának tartott Vizoviczki Lászlót, Gulyás Imrét, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetőjét, Hopka Lajost, az NNI speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetőjét, Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét, valamint Koblencz Attilát, a BRFK volt felderítő nyomozóját és több alacsonyabb beosztású rendőrt és civilt bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetéssel és más bűncselekményekkel vádol a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. Vizoviczki és a főrendőrök perét 2015. január 14-én zárt eljárásban kezdte tárgyalni a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa. Az ügy egyik érdekessége, hogy az éjszaka császára jobbkezeként ismertté vált, a bűncselekményekben kulcsszerepet vállaló Varga Istvánnal alkut kötött az ügyészség, ezért a férfi védett tanúként vesz részt az eljárásban.
Gulyás Imre szerint kollégái bosszúból állították félre Fotó: origo.hu
Az albán vonalat erőltették
Gulyás Imre, az NNI bűnszervezetek elleni osztályának egykori vezetője a fent említett Vargával kapcsolatban csak annyit ismert el (és ezt Hopka Lajos sem cáfolta), hogy a férfi nem hivatalosan összejárt az NNI speciális bűnszervezetek elleni osztályának volt vezetőjével. A főrendőr ugyanakkor leszögezte, Vizó bizalmasa nem hivatalosan dolgozott Hopkának, mert „egy bizonyos ok miatt ezt nem lehetett hivatalossá tenni”. Gulyás Imre vallomásának legérdekesebb része ugyanakkor nem Vizoviczki Lászlóval és bizalmasával, hanem a rendőrségen belüli széthúzással, hatalmi harcokkal és a Fenyő-gyilkosság nyomozásával kapcsolatos. Gulyás nehezményezte is kihallgatóinak, hogy a kormányváltás után, amikor még a BRFK szervezett bűnözés elleni osztályán dolgozott, az új vezetés mindent elkövetett a „régiek” ellehetetlenítésére és „ellenségesen viselkedtek az előző kurzus állományával”. De az NNI-nél is azt tapasztalta, hogy a folyamatos vezetői belharcok miatt lassabban haladnak a kiemelten fontos büntetőügyek nyomozásával. Utóbbira a Fenyő-gyilkosságot hozta fel példaként az alezredes, aki elmondta, sok konfliktusuk volt a leszámolásos ügyekben velük együtt dolgozó NVSZ munkatársaival, akik közül legtöbben az NNI-től kerültek át a 2011-ben megalakult szervezethez. A szolgálat egyes tagjai ugyanis a főrendőr vallomása szerint az 1998-as gyilkosság kapcsán, Rohác DNS-ének azonosítása után is az albán vonalat erőltették, ráadásul az is „feszültségforrás” volt az NNI-belül, hogy “Rohác elkövetői mivolta 2005-től ismert volt”.
Nem lett meg a megbízó
A vesztegetési ügy vádlottja hozzátette, amikor 2010 decemberében újra elővették a Fenyő-ügyet, a Hopka Lajos által vezetett osztály két hónap alatt eredményt ért el és letartóztatta a leszámolás elkövetőjét. Arról persze az alezredes nem beszélt, ha már 2005-ben, Radnai László tanúvallomásának köszönhetően tudtak Rohác végrehajtói szerepéről, miért csak a kormányváltás után indították újra a nyomozást, hiszen Gulyás egy korábbi közleményében elismerte, már 2009 végén azt az utasítást kapta, hogy dolgozzák fel a Roháchoz kapcsolódó alvilági gyilkosságokat. A nyomozás ráadásul éppen abban az időben lett intenzívebb, amikor – a több tanúvallomás szerint – a Fenyő-gyilkosság megrendelőjének tartott Gyárfás Tamás és a kormánypártok között kiélesedett a korábban is meglévő konfliktus. Emlékeztetőül: 2011 elején Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos az esetleges gazdasági visszaélések miatt vizsgálatot indított az egykori médiavállalkozó által elnökölt úszószövetségnél, Bánki Erik pedig az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának elnökeként szólította fel lemondásra az úszóelnököt. Az más kérdés, hogy a Margit utcai gyilkosság felbujtója azóta sem került a vádlottak padjára, de nagyon könnyen elképzelhető, hogy egyszerűen nem volt elég bizonyíték a nyomozók kezében.
Hopka Lajos rendszeresen, majdnem minden két hétben találkozott Vizó jobbkezével, Varga Istvánnal Fotó: blikk.hu
Zsóvár vallomása buktatta le Rohác sofőrjét
Gulyás büszke volt arra is, hogy az emberölésben bűnsegédként számon tartott Ladislav Trnka DNS-ét is ők azonosították, mivel egy alvilági informátor nekik, és nem az NVSZ munkatársainak árulta el, ki vezethette a gyilkossághoz használt Mitsubishit. Ezt Gulyás nem mondta, de a PestiSrácok.hu úgy tudja, Rohácot és az Energol Rt. vezetőit is jól ismerő Zsóvár Imre „súgta meg” egy operatív vallomásában a nyomozóknak, hogy ki volt a gépkocsi sofőrje. Zsóvár ugyan hivatalosan nem tett vallomást ebben az ügyben, de Portik egykori “titkárnője”, K. Györgyi az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán megemlítette, hogy a férfi sokat tud a Fenyő-ügyről. Az alezredes elmondta azt is, hogy nagyon rossz viszonyban volt Bucsek Gábor jelenlegi budapesti főkapitánnyal, az NVSZ nemrég lemondott főigazgató-helyettesével, Zsombok Györggyel, valamint az NNI 2012 augusztusában menesztett igazgatójával, Csizner Zoltánnal is. Zsombok a vádlott szerint egyszer azzal fenyegette, hogy kirúgatja a rendőrségtől. De Gulyás Imre riválisaként tekintett vádlott társára, Koblencz Attilára is.
Saját beosztottjuk figyelte meg a főzsarukat
A főrendőr védekezése részeként emlékeztette kihallgatóit, hogy a 2011 decemberében felállt, Portik-elleni különleges nyomozócsoport vezetését is felajánlották neki, ezt mégis visszautasította. Gulyás szerint ez szintén azt bizonyítja, hogy nem állt kapcsolatban az alvilággal, különben „elemi érdeke” lett volna elvállalni a feladatot. Ettől függetlenül kijelenthetjük, szerencse, hogy nem Gulyás Imre irányította a nyomozást, mert a Portik-ügyek legfontosabb koronatanúja, K. Györgyi többször is kijelentette, addig senki nem tudta volna vallomásra bírni, amíg a Vizoviczkivel összejátszó rendőrök szabadlábon voltak. Gulyás azzal is érvelt, hogy azért sem nyújthatott illegális segítséget Vizoviczkinek, mert egyik volt beosztottja, az újraindított Fenyő-ügy főnyomozója, Rusznák Zsolt az NBH megbízásából őt és Hopkát évekig megfigyelte és jelentett róluk a titkosszolgálatnak. Persze az sem lenne meglepő, ha a főrendőrök ellen összegyűlt információkat egy darabig „spájzolták” volna a szolgálatok.
Varga István gyanúsítotti vallomása
Nem nyomoztak Vizoviczki ellen
A rendőr vallomásának egyik legmegdöbbentőbb része, amikor Gulyás hangsúlyozza, emlékezete szerint amíg a BRFK-n dolgozott, nem folytattak semmiféle nyomozást az éjszaka császára ellen (egyébként ez nincs teljesen így, mert Koblencz korábbi elmondásából kiderült, hogy valamilyen nyomozás folyt, ám mégsem kattant bilincs Vizó csuklóján). Ez a kijelentés azért is különös, mivel Orosz István, aki 2008-ig vezette az NNI szervezett bűnözés elleni osztályát, több helyen is úgy nyilatkozott, hogy a 2000-es évek elején egy vezetői eligazítás után az NNI a Radnai-féle kör feltérképezését kapta feladatául, míg a BRFK-nak Vizoviczki ellen kellett volna fellépnie. Ezt az állítást egyébként Pintér Sándor belügyminiszter is megerősítette, aki szerint Vizó azért nem került korábban rács mögé, mert „kecskére bízták a káposztát”.
Hopka szerint a Fenyő-gyilkosság miatt tartóztatták le
A Fenyő-gyilkosság és annak nyomozása Hopka Lajos vallomásában is központi szerepet kapott. A főzsaru elmondta, fontosnak tartotta a Vizó jobbkezével való kapcsolattartást, mert információkat remélt az éjszaka császáráról, akinek a neve felmerült a Fenyő-gyilkosság és egyéb, Roháccsal kapcsolatos bűnügyekben. A rendőr azt azonban hozzátette, hogy a Fenyő-ügyben Vizó „nem volt kiforrott irányvonal”. Hopka közölte azt is, komolyan tartott az 1998-as leszámolás nyomozásától, ezért 2011-ben, az eljárás elején nyitott egy széfet, ahova bizalmas iratokat kívánt elhelyezni arra az esetre, ha a gyilkosság miatt rendőri, vagy alvilági oldalról „támadások érnék”. Ugyan a főrendőr nem mondta ki, de nagy valószínűséggel politikai-gazdasági szereplők haragjától is tarthatott, mivel a gyilkosság szálai nagyon magasra vezethetnek. Hopka a kihallgatásán ki is jelentette, hogy az ellene indított eljárásnak az egyik fő oka lehet a Fenyő gyilkosság, hiszen az ő irányításával derült ki, hogy a merénylet helyszínén levett DNS Rohácé. A 2007-ben az év rendőrének választott fővádlott Varga kapcsán még annyit jegyzett meg, hogy a férfi – aki eredetileg Koblencz besúgója volt – azért fordult hozzá, mert tartója nem foglalkozott az általa szállított fegyver és kábítószer-kereskedelemről szóló információkkal.
Kalmár Tamás biztos ártatlanságában Fotó blikk.hu
Politikai kapcsolataival kérkedett a koronatanú
Kalmár Tamás, a BRFK volt közrendvédelmi osztályvezetője Hopkához hasonlóan elismerte, hogy többször találkozott Varga Istvánnal, akivel szinte baráti volt a viszonya, ezért többször „tippeket” kapott a Vizó-birodalommal konkurens diszkók hiányosságaival kapcsolatban. Elmondta, hogy Varga szeretett kérkedni rendőri és politikai kapcsolataival. Utóbbira Kalmár Bús Balázs óbudai polgármestert hozta fel példaként, akivel Vizó jobbkeze állítólag együtt vacsorázott. De közölte azt is, hogy volt már találkozója Csizner Zoltánnal, Tóth Tamás volt budapesti és belvárosi rendőrkapitánnyal, valamint jó kapcsolatokat ápol a III. kerületi kapitánnyal is – mondta a volt osztályvezető. Kalmár a korrupciós vádat azzal próbálta – nem túl hitelesen – cáfolni, hogy állította, többször adott kölcsön a pénzszűkében lévő Vargának, aki tartozásait találkozásaik során rendezte. Kalmár elismerte, nem rendőrként futott össze többször Vargával, arról pedig fogalma sem volt, hogy jó ismerőse, illetve annak főnöke, Vizoviczki László alvilági figura lenne… Sőt, olyan jelzéseket sem kapott a rendvédelmi szervektől, hogy „kapcsolatai bármilyen normába ütköznének”, persze azt elöljáróinak “elfelejtette” jelezni, hogy Vargával rendszeresen, Vizóval pedig háromszor is találkozott. A Központi Nyomozó Főügyészségen a rendőrt szembesítették a Vargával folytatott, vélhetően konspirált SMS-váltásaival is. Az üzenetekből jól kivehető, hogy Kalmár „virágnyelven” tájékoztatta Vizoviczkiékat a konkurens szórakozóhelyek rendőri ellenőrzéseiről.
Varga István gyanúsítotti vallomása
A börtönben akartak végezni Tanyival
Noha Koblencz Attila nyomozás során tett tanúvallomásával egyszer már foglalkoztunk és beszámoltunk arról, hogy a mostani cikkünkben is többször megemlített Varga István rendőrspicli volt, de a BRFK volt bűnügyi felderítőjének, valamint Vizoviczki bizalmasának vallomását újra áttúrva pikáns infókra leltünk. Vizó jobbkeze ugyanis gyanúsítotti kihallgatásán elárulta, Koblencz Attila a diszkócsászár megbízásából 30-35 millió forintért elvállalta, hogy megöleti az éjszakai élet egyik rettegett figuráját, Tanyi Györgyöt. Az őrnagy ezt úgy akarta megoldani, hogy lefizette volna a férfi egyik ügyében eljáró bírót, hogy Tanyi rács mögé kerüljön, a börtönben pedig kapcsolatai révén meggyilkoltatja a diszkópápával rossz viszonyban lévő nehézfiút – áll a vallomásban. Koblencz át is vette a pénzt Vargától, egyben megígérte neki, ha “nem sikerül becsukatni és ott megöletni Tanyit, akkor ingyen dolgozik három évig” Vizoviczkinek. A bizalmas elmondta, főnökének mindennél fontosabb volt Tanyi börtönbe juttatása és eltüntetése, annyira tartott az alvilág egykori erős emberétől, aki nem mellesleg azt vallotta a rendőrségen, hogy az ő megbízásából gyújtotta föl 2009-ben a MOM Parkban lévő Leroy éttermet. A főrendőr az ügyészségen természetesen kikérte magának a “vádakat” és megdöbbent azon, hogy ilyen ügyben felmerült a neve. Koblencz Attila vallomásában tagadta, hogy a hivatalos kapcsolattartáson túl, bűnös kapcsolatot tartott volna fenn Vargával. Azt is tagadta, hogy bűnügyi információkkal segítetett Vizoviczki jobbkezét, Koblencz szerint éppen ellenkezőleg, pont Varga segítette az ő munkáját. A rendőrtiszt elmondta, Varga István húsz éven keresztül az “éjszakában és a belvárosban dolgozott”, ezért tőle tudja, hogy a férfi nagyon sok rendőrt, polgárőrt és hivatalos személyt ismert. Ezek mélységéről a rendőrtiszt nem tudott beszámolni, miként arról sem, hogy Varga tartott-e a hivatalos emberekkel bűnös kapcsolatot.
A címlapfotón Tanyi György látható. Készítette: origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS