Írott európai alkotmány híján mihez lehet kezdeni az európai alkotmányos identitással? – tette fel a kérdést Áder János az “Alkotmányos EUdentitás 2019” című konferencián elhangzott köszöntőjében pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián. Koen Lenaerts, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának elnöke ugyanakkor előadásában kijelentette: nincs illiberális demokrácia. Véleménye szerint a demokratikus kormányzáshoz való jog alapvető európai érték, a demokrácia pedig mindig liberális.
Deák Ferenc 1865-ös – kiegyezés előtti – úgynevezett húsvéti cikke kapcsán a köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet: akkor az volt a feladat, hogy elfogadható megállapodás szülessen Bécs és a magyarok között úgy, hogy a nemzet ne adjon fel semmit az 1848-as eredményekből. Akkor a válasz a kétféle identitás összeegyeztetésének kérdésére született.
Az, hogy úgy őrizzék meg Magyarország alkotmányosságát, hogy abból ne vesszen el több, mint amennyi a birodalom fennállásához szükséges
– idézte Deák Ferenc gondolatait az államfő. Áder János beszédében párhuzamot vont a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet másfél évszázaddal ezelőtti, illetve a mai Magyarország és az Európai Unió helyzete, a kompromisszumkeresés akkori és mai dilemmái között.
Az uniós jog alkalmazásának elsőbbségét alapvetően korlátozza az alaptörvény alkotmányos identitása
– mondta Áder János a német Alkotmánybíróság (Ab) egyik döntésére hivatkozva. Az államfő szerint ez is fontos szempont az európai alkotmányos identitás kiépítésének hosszú értelmezési folyamatában.
Az EU máig nem tisztázta, mi az európai identitás
Sulyok Tamás, az Ab elnöke megnyitójában elmondta: a globalizáció és az Európát próbára tevő új kihívások az európai identitás lényegének újra fogalmazását vetítik előre. Eddig az EU nem volt képes “tiszta választ” adni arra a kérdésre, mi az európai identitás, és ezt kihasználhatják a szélsőséges politikai erők.
A konferencia célja, hogy hozzájáruljon az európai és a nemzeti identitás jogi tartalmának tisztázásához
– hangzott el. Az elnök hozzátette: a közös történelmi múlt a legerősebb kapocs az európai nemzetek között. Kizárólag rajtunk múlik, hogy közös európai identitásunkat a konfliktusok vagy a konstruktív párbeszéd formálja-e.
Az európaiak számra mindig a nemzetállam volt az elsődleges viszonyítási pont. Van itt, aki magát kizárólag európaiként, vagy kizárólag németként, olaszként, magyarként definiálja?
– tette fel a kérdést. Mint mondta, hidat kell építeni európai mivoltunk és nemzeti önazonosságunk között.
Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat
– fűzte hozzá.
Az európai identitás a különböző értékek közötti közvetítésben rejlik; őrizzük meg az eltérő értékrendek közötti kényes egyensúlyt
– mondta az Ab elnöke.
A demokrácia mindig liberális?!?
Koen Lenaerts, a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának elnöke előadásában kijelentette: nincs illiberális demokrácia. A demokratikus kormányzáshoz való jog alapvető európai érték, a demokrácia pedig mindig liberális; az alapvető jogok, a szólásszabadság, a tolerancia, a pluralizmus támasztja alá a demokratikus kormányzást – mondta.
Minden tagállam közös értéke a jogállamiság, amelynek egyik kulcseleme a bírói függetlenség és pártatlanság
– jelentette ki. Hangsúlyozta: az EU nem egy birodalom, hanem szuverén tagállamok önkéntes uniója. A tagállamok nem mondtak le nemzeti szuverenitásukról, hanem annak egy részével új közösséget, jogrendet hoztak létre, ami mindannyiunk kollektív tulajdona. Jelezte: a csatlakozás és a közösségből távozás is a tagállam nemzeti szuverenitása marad.
A tagországok szuverenitásuk egy részét azért ruházzák át az uniós intézményekre, hogy azok nemzetekfeletti szinten gyakoroljanak jogköröket az összes tagállam érdekében; például az EU belső piaca sem jöhetett volna létre e közös, megosztott szuverenitás nélkül
– hangoztatta.
Az EU távol áll attól, hogy a nemzeti identitást átvegye a tagországoktól
– hangzott el.
Az EU közös identitása éppen azokon az értékeken alapszik, amelyekben az európai nemzetek identitásai osztoznak
– mondta. Rámutatott: a tagállamok egyenlők, ha azonban mindenki a saját nemzeti identitását helyezi előtérbe, akkor a közös európai identitásból semmi nem marad.
A kölcsönösség elve alapján el kell ismerni a többi tagállam identitását
– mondta.
Az európai identitás és a nemzeti identitás szembeállítása hamis ellentét, ezek valójában egymást erősítik. Amikor a közösség rákényszeríti a demokráciát, jogállamiságot, a bíróságok tiszteletét a tagállamokra, akkor azt az elvet valósítja meg, hogy ezeknek az értékeknek az érvényesülése ugyanolyan fontos tagállami, mint uniós szinten
– húzta alá.
Forrás/fotó: MTI
ómió
2019-03-09 at 09:37
Kimondott jó kérdés!
Bakonyi Gábor.
2019-03-08 at 20:57
Tudomásom szerint Európában majdnem minden nép indogermán, a magyarok, törökök, észtek, baszkok stb. kivételek. Mi magyarok sem fajilag, sem nyelvileg nem vagyunk indogermánok, minket csupán a földrajzi helyzetünk és a keresztény vallás köt Európához, éppen ezért igen kellemetlen számunkra, hogy az EU elvetette a keresztény gyökereit, hogy bal-liberráltra cserélje. Az az elvárás pedig, hogy a magyarok ingyen adják át országukat a migránsoknak, és akkor vállon veregetést adnak az EU-ból, teljesen elfogadhatatlan. Magyarország csupán gazdasági előnyök reményében tagja az EU-nak, mivel sem nyelvi, sem faji, sem vallási alapon nincs semmi közös, ám ha az az EU célja, hogy hosszú távon mind váljunk hontalanná és pusaztuljunk el, akkor már nem éri meg az egész tagság, mert többe kerül, mint amennyi hasznot hajthat…
Logikus
2019-03-08 at 20:05
Az EU most úgy viselkedik, mint a SZOVJETÚNIÓ!
zord vazul
2019-03-08 at 19:16
A konferencia eredménye világosan megmutatta, hogy az Európai Unió alkotmányának megszövegezése képletesen a tűz és a víz házasságlevelére hasonlítana.
Megfogalmazhatatlan és elfogadhatatlan lenne a tagállamok számára már csak az ideológiai és gazdasági szempontok alapján is. Az unió gazdaságát is a profit maximalizálás és adó optimalizálás tartja életben amely alkotmányos mindenki számára betartandó szabályok mentén lehetetlen. Vannak az egyenlő és a még egyenlőbb tagállamok amelyek az erő és néha már a parancs direktívájával tárgyalnak egymással.
Az egész unió legjobban az egykor Moszkva által vezényelt KGST-hez hasonlít, ezért jövője nincs. Csak idő kérdése hogy a mai túlpolitizált unió vagy megszűnik, vagy egyszerűen közös érdekekre épülő gazdasági együttműködésre szelidül.
Kérdés: Magyaroszág választhat: Rabok legyünk vagy arabok ???
Hogy Koen Lenaerts is értse:
Das Ergebnis der Konferenz zeigte deutlich, dass die Ausarbeitung der Verfassung der Europäischen Union formal der Ehe von Feuer und Wasser ähnelte.
Für die Mitgliedstaaten wäre dies nur aus ideologischen und wirtschaftlichen Gesichtspunkten undenkbar. Gewinnmaximierung und Steueroptimierung halten die EU-Wirtschaft am Leben, was mit verfassungsrechtlichen Vorschriften für alle unmöglich ist. Es gibt gleiche und noch mehr gleiche Mitgliedstaaten, die mit der Befugnis und manchmal mit der Weisungsbefehlsverhandlung verhandeln.
Die gesamte Gewerkschaft ist der einstigen CSA am ähnlichsten, weshalb Moskau keine Zukunft hat. Es ist nur eine Frage der Zeit, ob die heutige überpolitisierte Union entweder nicht mehr besteht oder einfach die wirtschaftliche Zusammenarbeit auf der Grundlage gemeinsamer Interessen wählt.
Frage: Ungarn kann wählen: Gefangene oder Araber sein ???
Rakovszky István
2019-03-08 at 15:42
Úgy látom Manfred Weber mintaképe az az Edmund Weesmayer, aki merte Horthynak azt mondani, hogy Magyarországban csak olyan kormány léphet hivatalbe, amelyet Hitler megenged, és ezen alapon megváltoztatta a Lakatos kormány tagságát‼
Weber bábigazgatóját pedig Soros Györgynek hívják, aki miuszlimosítani akarja Európát‼
olszal
2019-03-08 at 15:15
“A kölcsönösség elve alapján el kell ismerni a többi tagállam identitását.”
Már bocsánat de ez a bácsi hol él?
mert éppen az a probléma az EU-val az értelmes magyar választónak, hogy mi elismerjük más népek identitását, de azok nem ismerik el a mienkét és úgy viselkednek mint egy birodalom vezér ürüi.
Tipikus metélt gondolkodás, amit szabad Jupiternek, azt nem szabad hatökörnek.
Köszönöm kedves Koen Lenaerts, én éltem és nem maga abban a rendszerben amit anno a Szovjetek Uniója vezetett.Hogy jobban érthető legyek a Szovjetunióról van szó.
És ez az emberféle az Európai Unió Bíróságának elnöke?! Nem sok jó vár ránk az elkövetkező években.
Gondolom egyezett a véleménye azzal a holland katonai parancsnokkal aki inkább végignézte a srebrenicai gyilkolást sem mint közbelépett volna.
A liberalizmus jegyében…
P.S. Érdekelne, hogy milyen büntetést szabott ki a részeges Juncker miniszterelnöksége alatt elkövetett hatalmas méretű adócsalás ügyében?
Liberálisan nem nyilvánított véleményt, mert közvetlen semmilyen európai állampolgárt nem károsítottak meg az abban érdekelt globalista nagyvállalatok.
Junckerből pedig az EU elnöke lett,tehát érinthetetlen humanoid.
Szar alak maga uram! Nagyon nagy rakás szar, a kettős mércéjével együtt.
Péter51
2019-03-08 at 14:32
Kényszeriteni a Szovjetunió – előtte Hitler – szokása volt.
Fenyegetőzni,az egyoldalúan elfogult ballib megmondókra alapozni szinten nem helyes hozzáállás.
Mivel a szocdemék 2010 előtt semmit sem,míg 2010 után mindent kritizáltak, nem lehet objektív döntésekről beszélni.
Akkor pedig a demokrácia helyzetét sem lehet objektíven megítélni.
A különböző tömbök hatalmat szeretnének maguknak és csak maguknak.