A Kovászna megyei törvényszék a felperes kérésére a bukaresti törvényszékre helyezte át csütörtökön azt a pert, amely során a bírák azt mérlegelik, hogy ki kell-e tűzni a román zászlót a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára “a magyar megszállás alóli román felszabadítás” emlékére.
A pert a székelyföldi magyar szimbólumok és feliratok ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította, arra kérvén a bíróságot, hogy kötelezze Antal Árpád polgármestert a zászló kitűzésére. A szélsőséges magyarellenességéről ismert Dan Tanasa blogger, az ADEC elnöke a pereskedést bejelentő decemberi blogbejegyzésében úgy vélte, hogy a “román nép ellenségére jellemző” az a magatartás, amellyel Antal Árpád elutasítja a toronyzászlót. Felidézte: a zászlót Nicolae Spiroiu védelmi miniszter jelenlétében tűzték ki a toronyra 1994. szeptember 8-án, Sepsiszentgyörgy “idegen megszállás alóli felszabadításának az 50. évfordulóján”, Antal Árpád polgármester azonban 2015-ben az épület felújítása során eltávolíttatta onnan. A polgármester arra hivatkozott, hogy a toronyra az eredetinek megfelelő toronydísz került, amely a villámhárító szerepét is betölti, és nem teszi lehetővé a zászló kitűzését. Ennek ellenére lehetővé tette, hogy évről évre, az 1944-es román bevonulás évfordulóján egy napra kitűzzék a román zászlót a toronyra.
Antal Árpád korábban kijelentette: a törvény értelmében Románia és az Európai Unió zászlaját a közhivatalok homlokzatára kell kitűzni, és a sepsiszentgyörgyi városháza homlokzatán ott lobog mindkét zászló. Hozzátette: reméli, hogy a törvényt úgy módosítja a román parlament, hogy e zászlók mellett a városzászlónak és a magyar közösség zászlajának is helyet biztosítanak. A polgármester arra utalt, hogy éppen Dan Tanasa egyesülete perelt be számtalan székelyföldi önkormányzatot azért, mert nemcsak azokat a zászlókat és nemcsak oda tűzték ki, ahová a törvény előírja. A kormány megyei képviseletét ellátó prefektus és az ADEC keresetei nyomán a bíróságok beszűkítő módon értelmezték a törvényt, és eltávolíttatták a homlokzatról a törvényben elő nem írt, de nem is tiltott székely zászlót.
Sepsiszentgyörgyön évek óta feszültség forrása a polgármesteri hivatal tornyára kitűzött román zászló. A város korábbi polgármesterére, Albert Álmosra 2002-ben tetemes pénzbírságot rótt ki a prefektus, amikor eltávolíttatta a toronyról a zászlót, és a bírságot a volt polgármesternek bírósági úton sem sikerült érvénytelenítenie. 2010-ben azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága kártérítés fizetésére kötelezte a román államot amiatt, hogy a bíróságok indoklás nélkül utasították el a volt polgármester zászlóügyben benyújtott fellebbezését. A közel 56 ezer lakosú Sepsiszentgyörgyön a lakosság 77 százaléka vallotta magyarnak magát a 2011-es népszámláláson.
Forrás/fotó: MTI
Hesslerezredes
2019-03-22 at 09:43
Sajnos Erdély elvesztésében – elrománosodásában – vastagon benne van a magyar uralkodó osztályok keze is, amikor haszonlesésből betelepítették a magyarnál lényegesen igénytelenebb oláh/albán eredetű jobbágyokat, hogy azok dolgozzanak a magyar helyett. Ez felfokozódott az agyondícsért kiegyezés után megfejelve azzal, hogy az akkor tomboló liberalizmus még támogatta is az erdélyi románok nemzeti öntudatát és földszerzését. Erdély elszarásában tehát így-vagy-úgy, de nagyon benne vagyunk mi magyarok is. Ha most Erdély még mindig Magyarországhoz tartoznék, mert tegyük föl, hogy sikerült volna Horthy kiugrása, vagy megőrizve a fegyveres semlegességet, be sem szálltunk volna a háborúba különösen a szovjetek ellen, és így a háború végén minimum semleges, de legalábbis a németek által biztosan megszállt országként a győztesek oldalára kerültünk volna, akkor is az lenne a helyzet, hogy Erdélyben sajnos masszív román többség lenne még mindig, és ha most ők lobogtatnák a román zászlót, hát valljuk be, biztos, hogy nem néznénk ezt jó szemmel. A zászló persze kemény jelkép, és a románok ugye azt mondják, hogy a piros-fehér-zöld az egy másik ország zászlaja és ez így is van. Lehetne egy olyan megoldás, hogy a magyar zászló középen a magyar címerrel (és nem csupaszon, hanem körbeölelve tölgy- és babérággal) lenne Magyarország hivatalos zászlaja és kimondanánk, hogy egyébként enélkül a piros-fehér-zöld a magyarság zászlaja, éljen magyar ember bárhol is a világon. Vagy esetleg a Magyar Állam zászlaja a magyar címer lenne zászlósítva – láttam már ilyet és nagyon jól néz ki – és akkor a piros-fehér-zöld lenne az előbbi értelmezésben. Ekkor a románok nem mondhatnák, hogy a piros-fehér-zöld egy másik állam zászlaja. Megjegyzem szép magyar állami zászló lenne az északi államokéhoz hasonlító megoldás (négy piros téglalap között fehér keresztben egy zöld kereszt) kiemelve elkötelezett kereszténységünket, melyet a 150 éves török-iszlám hódítás elleni kitartó harcunk hitelesítene.
Logikus
2019-03-22 at 10:14
Így sem beszélhetünk Erdély teljes egészéről, csak Észak-Erdélyről, amely magában foglalja a Pártiumot és Székelyföldet, ahol még most is a magyarok vannak többségben.
Én azt sérelmezem, hogy amikor a románok felajánlották Magyarországnak a határmenti 8 megye visszaadását, ha cserébe lemondanak Erdély többi részéről, ezt az ajánlatot a magyar vezetés nem fogadta el. Pedig jó lett volna, és legalább 100-150 km-rel közelebb lenne székelyföld, és adott esetben sokkal könnyebb lett volna visszacsatolni az egészet. Horthy óta most először olyan határozott a magyar külpolitika, ami, ha akarná, akkor ki tudná eszközölni a határok kiigazítását az etnikai határok mentén.
Hesslerezredes
2019-03-22 at 11:26
Én nem hallottam, hogy a románok vissza akartak volna adni 8 határ menti megyét, de ha így van, és nem fogadtuk el, akkor állati nagy marhák voltunk. Persze ezzel együtt a lakosságcsere sem lett volna megkerülhető. A vegyeslakosság mindig – hogy pikáns képzavarral éljek – ‘melegágya’… a beolvadásnak – ide vagy oda. Sajnos – úgy hallottam -, túl a magyar elvándorláson (ami párhuzamos a románok kivándorlásával is), a vegyesházasságok is elkezdték keményen fogyasztani a romániai magyarságot, mert majdnem minden esetben a gyerekek román anyanyelvűek lesznek az ilyen kapcsolatokból. És az a borzasztó, hogy a románnal – ma még – sokkal jobban lehet boldogulni a világ nagy részén (egész Nyugat-Európában amíg …isztánok nem lesznek, és Amerikában, főleg Közép- és Dél-Amerikában, de még Afrikában is sok helyen, és az angol nyelvű (!!!) országokban is). Én ezért vetettem fel, hogy oktatni kéne nálunk elsőként országos szinten az interlingua nyelvet – nemek és ragozás nélküli leegyszerűsített nyelv, kulcs az összes latin eredetű, angol, német és szláv nyelvhez. Ha elmondasz egy átlagos mondatot interlingua-n, akkor ezt szinte az összes előbbi nyelv anyanyelvűi azonnal megértik.
Füge
2019-03-22 at 06:12
Abba a városokba és falvakba tegyétek ki az a “kreált” zászlót ti (!) románok, amit áltudomány mentesen (!!!) tudtok bizonyítani, hogy románok alapították. Erdélyben az árulásotok óta (tudjátok a WW2 -no nem a Való Világ c. műsor-) ilyen alig van! No oda tegyétek ki. Erdélyben és az egész romániában (!) az ott élők nem 77%-a magyar, csak ennyi MERI felvállalni azt! Ez a szám sokkal magasabb valójában!!! Csak a megfélemlítés évtizedei ott vannak. Ez akkor oldódna fel és derülni ki pontosan, ha ujra ide tartozna Erdély. De sajna ez a mai europai vezetéstől nem várható….sajna! Úgyhogy a “zászlótokat” tegyétek oda ahová való, jó mélyre! Nektek kétféle zászlótok van, havasalföldi és moldvai!!!
Rakovszky István
2019-03-21 at 21:08
Ha a románok nagyon akarják, hogy a magyar ünnepeken a román zászló épp oly nagy legyen mint a magyar és székely, akkor azt a lovak hátára kell tenni úgy, hogy az hátul, a faruk alatt a földig érjen. Ha esetleg citrom-kenetet kap az oláh rongy, akkor ők meguk a hibásak‼