Azok közé tartozom, akiket az őszödi beszéd kiszivárgásának tizenötödik évfordulóján is ugyanúgy egyfajta poszttraumás stressz kerülget, mint eddig minden évben 2006 óta. Nem voltam ott a tüntetéseken (akkor még), tehát nincs olyan élményem, hogy a lovasroham és a könnygáz elől menekülök, és nem engem állítottak falhoz sokadmagammal a Rádió udvarán – de közelről ismertem olyanokat, akikkel borzalmas dolgok történtek 2006 őszén, kivel így, kivel úgy. Hiteles alternatív forrásokból, szinte valós időben értesültem mindarról, amiről a mainstream média jelentős része beszámolni sem volt hajlandó, az „amiről nem tudósítunk, az nem is létezik” elhallgatási elv nyomán. (Emlékszünk, hogy az MTV még akkor sem volt hajlandó tudomást venni a kapujuk előtt zajló eseményekről, amikor már égett a tévészékház?) Ez volt az az időszak, amikor a rossz viccből rémálom lett, 2006 Magyarországából 1989 Romániája. Ekkor voltam húszéves.
„Húsz esztendőm hatalom, / Húsz esztendőm eladom” – írta József Attila, és ha jobban belegondolok, dehogy akartam én eladni bármit is. Egyszerűen csak élni akartam, mint minden huszonéves békeidőben: csajozni, kirándulni, partihangulatot átélni, a főiskolán érdekes modulokat felvenni és kreditet szerezni – később valami jó szakmai gyakorlati helyre bekerülni, lediplomázni, multicéges karrierbe kezdeni, saját lábra állni. Mi mást akartam volna? Forradalmárkodni, azt például biztosan nem.
A 2006 előtti Magyar Köztársaság az erőtlen gazdaságával és a kisszerű botrányaival ugyan egy rossz vicc volt, de nem egy olyan rezsim, amely elidegeníti magától a saját polgárait. Élhető hely volt, ahol nem az határozta meg a mindennapokat, hogy éppen melyik garnitúra van hatalmon, hiszen hiába volt a másik bagázs kommunista, a rendszerváltás örökségét azért látszólag ők is elismerték, és ugyanúgy kimentek koszorúzni október 23-án. Persze azért volt, ami feszélyezzen: utáltam például, hogy popkulturális értelemben egy végtelenített retrófesztiválban vagyok kénytelen élni, ahol mindegyik túlélni akaró korifeus Kádár nyugdíjasainak a kívánságait lesi, hiszen ők voltak az uralkodó kaszt, a legértékesebb választói csoport, és ha sörpadra ültették őket és eltapsoltatták velük, hogy „Nem csak a húszéveseké a világ”, akkor ott bizony nem volt apelláta, és szégyelhettem magam, amiért éppen húszéves vagyok. Nekem senki nem adott csak úgy 19 ezer forintot, csak azért, mert létezem. Biztos rossz korba születtem.
Életünk az állóvízben
2002-ben még röhögtem, amikor a középiskolámban – jó nevű, vidéki katolikus gimnázium – néhányan bepánikoltak, hogy nem a Fidesz nyerte a választást. De hát nem ez a törvényszerű? Négy évig az egyik oldal csinálja, négy évig a másik, váltógazdaság van, aminek pedig meg kell épülnie, az előbb-utóbb úgyis megépül, bár inkább utóbb, mint előbb. Még nagyobbat röhögtem, amikor egy évfolyamtársam trollkodásból ugyanezen gimnázium utcai ereszcsatornájára odaragasztotta a 100 napos kormányprogram reklámmatricáját, mert valahonnan szerzett olyat. Tudtuk, hogy rohadék kommunisták ezek, az se volt nagy titok, hogy elég bénán kormányoznak, de hát semmi nem tart örökké, majd 2006-ban visszajön a Fidesz, aztán megint minden megy tovább a Magyar Köztársaság kissé posványos állóvizében, ahol olyan eget rengető dolgok azért sohasem történnek. Még akkor sem fogtunk gyanút, amikor 2004-ben, nyaralás közben azt láttuk az üdülő tévéjén, hogy lemondott a Megyó, és helyette az a hülye nevű, fura fejű csávó lett a góré, aki korábban sportminiszter volt, de ezt leszámítva nem igazán tudott róla senki semmit.
Azt gondolhatta az ember, odafent biztos így megy ez, és nem tűnt úgy, mintha nagy baj lenne, hiszen csatlakoztunk az EU-hoz, a lakosság két pofára zabálta a hiteleket, és vadonatúj Ignise lett még a faluvégi fogatlan alkoholistának is. Megint szépen le lett ültetve a sörpadra mindenki, megint szépen vissza lettek tapsolva a kommerek a színpadra, én meg csak néztem hülyén, „és ezt így hogy”, Megyó nevelt lánya után szabadon, hiszen most megint a Fidesznek kéne jönnie, ezt jelezte előre mindenki, aztán mégsem – talán a vadiúj Ignis, mint össznépi jóléti élmény miatt lehetett, gondoltam. Hozd el ingyen, kifizetni ráérsz később, abból pedig egyenesen következik, hogy „vasárnap újra MSZP”. Ezzel nem vehette fel a versenyt azt, hogy „rosszabbul élünk, mint négy éve”. Már aki – az alkoholista igniseseknek és a 19 ezer forintért megvásárolt nyugdíjasoknak legalábbis biztosan jobban bejött az élet.
Kigyulladt a tévé
Mindezek ellenére az utolsó pillanatig sem hittem el, hogy a Magyar Köztársaság pocsolyájába bárki is sziklát hajítson, azt pedig végképp nem, hogy éppen olyan formában, ahogyan az 2006. szeptember 17-én történt. Hazaérve újságolja anyám, képzeljem, mi történt, kikerült egy hangfelvétel, hogy a Gyurcsány hazudott. Meghallgattam az ominózus beszédrészletet, és bevallom, szemem se rebbent. Az első gondolatom az volt, hogy majd azt mondja a Fidesz, hogy a Gyurcsány mondjon le, és úgysem érnek el vele semmit, mert Torgyán „Monnyonle” József áldatlan tevékenységének köszönhetően akkor már úgyis bő évtizede közröhej tárgyának számított, aki a politikai ellenfele lemondását követelte – így inflálódott el ez az amúgy minden rendes demokráciában bevett formula, amely által az éppen aktuális ellenzék megkérdőjelezheti az éppen aktuális kormányfő és kormány integritását. Azt hittem, majd kicsit tüntetgetnek a fideszesek, aztán megy minden tovább, ahogy eddig, úgyis kampányidőszak van, jön az önkormányzati választás, ott majd vissza lehet vágni az országgyűlésiért.
Aztán másnap este jött az üzenet, hogy „kitört a forradalom, kapcsold be a Hír TV-t most”. Hüledezve ültem le a képernyő elé. Azt mondják, minden nemzedéknek jár egy forradalom – hát akkor, nekem, húszévesen az volt az. Nekem, a lenézett, leszart, bármiféle ígérettel vagy jövőképpel odafentről sosem megkínált, a telhetetlen öregek végtelenített retrófesztiváljában vegetáló húszévesnek felért egy megváltással, hogy élő adásban láthatta égni a tévészékházat, a velünk élő kommunista jelképet, ahol az akkor éppen a Larry King-imitátor korszakát élő Friderikusz Sándor megtehette, hogy azt mondja, „tudja, Gyurcsány úr, akkor én most nem is teszek fel kérdéseket, csak hátradőlök, és ismertesse, kérem, hogy milyen reformokra van szüksége az országnak”, vagy így valahogy. Egy úgynevezett vitaműsorban. Ez valóban tűzre való volt.
Vereti, mert megteheti
Aztán szépen félrement minden: a „forradalmat” kisiklatták, erőből. Jött október huszonharmadika ötvenedik évfordulója. Sejthető volt, hogy balhé lesz? Hogyne. Megtehette Gyurcsány, hogy rossz értelemben véve tegye emlékezetessé ezt az évfordulót mindazoknak, akik Budapest belvárosában szerettek volna megemlékezni? Persze. És megtette? Miazhogy, nagyon is. Innentől kezdve már csak az volt a kérdés, hogy az éppen soron következő március 15-én vagy október 23-án nagyobb balhé várható-e, mint korábban, illetve lesz-e bármilyen foganatja az utcai ellenállásnak. (Egy évvel később, 2007. szeptember 17-én például előállt az a valószerűtlen szituáció, hogy gyakorlatilag senki nem védte az Országházat, és szinte tálcán kínálta magát a lehetőség, hogy a tüntetők menjenek be és foglalják el. Ki tudja, mi lett volna a következő sakkhúzás, ha ez megtörténik.)
Undorító lett a közélet, végérvényesen kettészakadt az ország, folyton azt kellett figyelni, ki a magamfajta és ki a megalkuvó. Rendszerkritikus lettem, radikalizálódtam, lett sok nonkonformista barátom – gamerek, geekek, goások –, fogyasztottam a széljobbos külsőségekbe csomagolt szélbalos propagandát, soha többet nem akartam multicéges karriert. Azt gondoltam, megtaláltam a helyem a világban, pont a fennálló rezsimmel szemben meghatározva magam. Aztán egyszer csak azt kezdtem érezni, hogy a fekete kapucni alatt szépen elkezd lepattogzani rólam a kultúrmáz – nem örültem neki, mert nem így képzeltem el a kora huszonéves koromat, de Fletóék nem hagytak más választást. Mivel semmilyen jövőképük nem volt a nagyjából kéthavi rendszerességgel megjelenő, kormányprogramnak álcázott szocialista kiáltványokon túl, még csak nem is érdekelte őket, hogy a korosztályom mit gondol és mit szeretne. Útban voltunk. Oda lettünk lökve a Jobbiknak, törődjenek ők a lelkünkkel, vesszünk el az olcsó lőrében meg a cirádás nemzeti giccsromantikában, meg néha jó kutya módjára ugassuk meg a cigányt, a zavargások úgyis jót tesznek a tőzsdei árfolyamoknak. Szerencsére mégsem lettem jobbikos – a technót preferáltam, nem a nemzeti rockot, ezzel pedig nagyjából annyiban is maradt a dolog.
A velem élő 2006
Aztán végül eljött 2010. Nyolc évet kellett várni, hogy az országnak ismét olyan vezetése legyen, amelyiknek nem egy felesleges tehertétel vagyok. Amelyiknek van egy ajánlata számomra is. Amelyik velem is elhitette, hogy vissza lehet térni a munka világába, és hogy mindenki léphet egyet előre. Ilyesmiről azelőtt szó sem volt. Valahogy persze azért csak elvoltam akkor is, amíg „a haza ellenzékben volt”, de az volt az érzésem, hogy ez a haza bizony túszul van ejtve, és szántszándékkal az állampolgárai ellen dolgoznak a legfelsőbb szinteken a túszejtőink. Rezsim volt ez a legrosszabb fajtából, amolyan banánköztársasági jelleggel, nagyhatalmi jóváhagyással. Ez nyomta rá a bélyegét a fiatal felnőtt koromra, ennek a jegyében telt az egész.
És nem hevertem ki azóta sem. Túl sok mindent láttam akkoriban, és azóta teljesen természetes számomra, hogy a legrosszabbat is el tudom képzelni. Na persze nem azt, hogy viperával agyonvernek egy kapualjban – az legalább tiszta sor, ahhoz képest, ha a közvetlen környezetedben egyszer csak furcsa dolgok kezdenek megtörténni. A mai napig belém áll a gyomorgörcs, ha baráti társaságban teljesen váratlanul feltűnik egy korábban sosem látott, kifogástalan modorú illető – általában fiatal lány –, aki jó fejnek tűnik, egészen addig, amíg el nem kezd meglepő jólértesültséggel kérdéseket feltenni a közös ismerősökről vagy rólam. Vagy ha éjszaka megáll a házunk előtt egy fehér autó, és percekig hallgathatom az utcáról beszűrődő dízelkerregést, mire végre elhajt. Vagy ha ismeretlen számról hív fel valaki, majd mielőtt még felvehetném, leteszi. Aztán mindig megnyugszom: csak a 2006-os reflexek. Ma már nem fenyeget senki, de a gyurcsányista csengőfrász velem marad.
Egy mai húszévesnek azt mondanám: úgy könnyű forradalmárkodni, hogy teljes médiatámogatás áll mögötted, és talán gyanút kéne fognod, ha az események sűrűjében, a cimboráid nyomában a biztonság kedvéért ott lohol egy 444-es vagy telexes újságíró, hogy abból is sztorit kanyarítson, ha kicsit csúnyábban szól rátok a rendőr. Úgy könnyű, hogy biztosra veheted, a hajad szála sem görbül – mert a rendőreink ezt garantálják –, mehetsz utána haza anyuhoz meg apuhoz. Úgy könnyű, ha jó előre a szádba rágják, hogy pontosan mi ellen is kell tiltakozni, ha felkészítenek a jelszavakra, ha gondosan megkapsz előre minden információt. Ezt hívják úgy, hogy irányított lázadás. Olyan, mintha forradalom lenne a generációdnak, de valójában egy mesterséges, gyártott élmény. Egy dologban legyél biztos: ha Gyurcsány Fletóék visszajönnének, ilyen szerencséd nem lesz, ha tiltakozni támad kedved, és örülhetsz majd, ha kisebb zúzódásokkal megúszod. Többeknek a szemét lőtték ki, a veséjét verték le 2006-ban. És ne legyenek illúzióid: lövetnek majd a tetőről is, hiszen ha megtehetik, miért ne tennék. Drága húszéves barátom: nem akarsz Te ezeknek az áldozata lenni.
Vezetőkép: nol.hu
Kiss István
2021-09-18 at 15:11
Nagyon jól tudja ő, hogy hülyeséget beszél, annyira azért ő sem hülye, hogy ne tudná, de ő a hülyéknek ígérget.
Csak az a baj, hogy elég sok hülye van.
Antikom
2021-09-17 at 23:32
Soha ezek vissza nem jöhetnek, ha kell az utcákra megyünk hogy eltakarodjanak.
Narancs
2021-09-17 at 20:47
Kedves Péter,
megtalálta a helyét és a “családját” is. Felnőtt lett, minden értelemben.
Írjon, írjon és írjon!
Ez az én hagyatéki kérésem Önhöz.
Tisztelettel és barátsággal!
heroes_never_die
2021-09-17 at 19:52
PéPé írása azon publikációk közé tartozik, amelyeknél az ember sajnálja, hogy vége lett, mert még olvasta volna tovább, akár órákon keresztül is. Remélem, hogy ez egy reményteli kezdet és még sok ilyen kimagasló cikket láthatunk a szerzőtől.
Vica
2021-09-17 at 19:47
PG. Miért mondasz valótlant? Volt tárgyalás! Csak úgy hallgatták ki őket, mint “tanú”! A Bírók 2007-re a fizetésük négyszeresét kapták jutalmul, és nyugdíjuk mellé, felvehették a fizetésüket is, mert bejártak dolgozni életük végéig!
vidar
2021-09-17 at 19:36
„kitört a forradalom, kapcsold be a Hír TV-t most”.
Igen, de csak kósza gondolat lett belőle. Én 2006 október 23.-án a Fidesz gyűlésen voltam, de a vége felé lehetett már hallani, hogy valami nagy baj van a Jobbik gyűlés felől . Messziről mentem oda, így összepakoltunk, és elindultunk hazafelé. Mikor késő éjjel hazaértünk, csak akkor láttam a tévében, mi is történt-történik. Mindent megúsztam, csak a félelem és iszonyat maradt meg, egészen a mai napig. És a mocskok is megúszták, és ma is itt röhögnek a képünkbe.
PG
2021-09-17 at 19:23
A média még mindig nem őszinte ebben a kérdésben. Ugyanis a TV székház “ostroma” egy kormány által megszervezett provokáció volt, mégpedig amolyan beszervezett futball huligánokból. Tudatosan hagyták elfoglalni a TV székházat, hogy aztán legyen hivatkozási alap, hogy az emberekre ronthassanak. (Érdekes, hogy az ostromlók közül nem kerültek börtönbe, csak azok, akik belekeveredtek.)
Az ilyen provokációkban a komcsik mindig profik voltak. Október 23.-án is az ő provokátoraik mentek az ünneplő tömeg felé, (menekülést színlelve)hogy az ünneplő Fideszes tömegnek nekironthassanak. Ilyen gyűlölet él bennük a mai napig.
Óriási hiba, hogy 2010 után nem lett az egész bagázs bíróság elé állítva és lecsukva. Mára teljesen elszemtelenedtek.
Rajongó
2021-09-17 at 19:09
Igen jó írás. Több is kellene, ki, hogy élte meg az akkori időket. A mi családunkat ezek felmenői félig kiirtották, megnyomorították, földönfutóvá tették. Nem volt soha kérdés mire kikre szavazunk. Óriási trauma volt elveszíteni a választásokat mert tudtuk,hogy ezek hazudnak reggel délben meg este. 1956-ban is ez hangzott el csak más szavakkal.
Kinn voltunk Apámmal a fidesz megemlékezésen és rossz érzésem volt. Bakancsos, fekete ruhás fiatalok jöttek,mentek a tömegben. Mi álltunk az Astoria szélén, hallgattuk a megemlékezésen felszólalókat . Figyeltem,füleltem, nagyon rossz érzésem volt. Jött egy telefon egy kollégámtól, hogy tűnjünk
el onnan, rendőrségi kapcsolatai voltak.
Mondtam a 78 éves Apámnak, hogy legyünk a tömeg szélén. Annyit hallottam mögöttünk, hogy jönnek ránk a lovas rendőrök, mondtam Apunak, hogy fussunk, a Síp utcánál láttam, hogy ott áll egy nagy rendőrségi autó, mögöttünk zárta le az utcát. Mi megúsztuk.
Nem voltam naiv, tudtam mire képesek és tudom ma is
TalEle
2021-09-17 at 18:55
Én spec a ReteKlubbot vagy az ATV-t foglalnám el! Ezekhez a sunyi, elhallgató ballib médiákhoz kellene már, végre, ballagni, amikor Gyurcsány szivárványos csőcseléke „miniszterelnök jelölti vitát” szervez és ahogy ők akarták annak idején, az MTVA székháznál, petícióban beolvastatni a ballibek korrupciós „viselt dolgait”…. A bizonytalan ballib szavazók nem is hallottak Cseh „Nyomdász” Katka korrupciós ügyéről vagy Karácsony Corvinusos csalásáról! A harmat gyenge jobboldali média nem tudja kipukkasztani a ballibek által a bizonytalanok köré fújt „vélemény buborékot”….
accept
2021-09-17 at 18:48
@H.István
FU*K TV RTL egy német tulajdonba lévö szar szennyt TV !
Az összes “primitiv” agyhalott RTL-sorozatok ” A – Z ” mind a “német RTL” programm ismétlések ismétlése!
Amit ott németországban már 20 év-vel ezelőtt kibeleztek csontig lerágták mielőtt a naiv magyar birkárnak felkinálták a csontot!
Ovatosan és fondorlatosan sunyi aljas mocskos módon beleavatkozik hazánk belügyeibe!
A fiatal generácíót könnyü megvezetni és észre sem veszik, hogy ez a német fu*k TV milyen írányba tereli őket!
Nekik COOL és vagány !
Ugyanazt az inzucht “beteg társadalmat” építik amit hazájukban már sikerült a német fake Mainstreamnek médiának TV sajtónak telepíteni!
Média parancsra “ma” szines befogadók szolidáris birkák “másnap” Greta Thunberg Soros Anfifa)”zöldek” vegánok állat védök )
vagy “USA BML” drogos kriminálist ünnepelnek és emlékére térdelnek és meleg zaszlot lobogtatnak!
Ha az iszlám kriminális megől késsel leszúr megeröszakol akár csoportosan is egy németet vagy mást!
Akkor “gyertyát-gyújtogatnak”!
De “másnap” tütetéseket szerveznek az országban
a (fantom fake-propsaganda nácik-rasszisták)
nácik “rasszista és idegen gyülölök” ellen!!
A gyilkosságot nemierőszakot(csoprtost is és az hogy hullára verték a 15 éves lányt melőtt megerőszakolták) azt másnapra elfelejtik!!Harmad nap meg már letagadják akkor már csak az idegen gyülölő rasszita nácik-;) maradnak!
Ha a a kormány kiakarja őket a hazájukba toloncolni a kriminális afgánt-sziriai-irakit stb
akkor ismét tüntetnek a “bünözök és kriminálisok” érdekében
“gyergya-gyújtógató-képmutató agyhalott német társadalom egy része!
Leopard
2021-09-17 at 18:45
Ahhoz is hülye volt az Apró klán hogy tartósan be tudjon rendezkedni. Mivel az országot teljesen kiszolgáltatták a globális struktúrának. Pl. A külföldi bankok 2008- ban az anyabankjaikat segítettek. Ezek cselédnek is kretének.Nem tudnak racionálisan politizálni . Gyarmati helytartónak is idióták. Mint Rákosi.
Kiss Róbert
2021-09-17 at 18:20
Az EU vezetése lett Európa legnagyobb problémája,miután az USA a nemzetközi pénzügyi maffia hálózat gombnyomással irányítható túsza lett,hiszen ezentúl csak egy belső problémákkal küzdő,de szintén “krákogással”irányítható tartománnyá korcsosult???Miután pedig a teljesen inkompetens zöld-bal koalíció vár a màr szinte nem is létező Németországra,furcsa megoldások várhatóak a kelet-nyugat európai együttműködésben!!!Bogár professzor úr szokta ílyenkor mondani,hogy rendkívül “kalandos”időszak vár ránk…De ha jövőre nem nyer a polgári Magyarország a választásokon,Magyarország TELJES-mert mindenkin bosszút fognak állni,a saját hülye és gazember szavazóikon is-lakossága olyan szellemvasútba fog beleülni,ahol az összes ílyesztő rém HÚS-VÉR ELEVEN???
G. A.
2021-09-17 at 18:16
“félrement minden: a „forradalmat” kisiklatták, erőből.”
.
A TV székház “ostroma” sem volt forradalom. Előre tervezett, szervezett provokátor akciók sorozata volt az összes esemény.
Gyurcsány szolgálatainak az irányítasával.
“Főnök! Most gempáért dolgozunk!- vágta oda a nyomozótisztnek a fizetett, anarchista provokátor.
.
Ne nyugdíjasozz!
Beszélj arról, hogy a legkönnyebben kiirtható reteg, és nem is “remegett meg a térdük”!
És megszavazták az általánosan fizetős felsőoktatást.
Nahát
2021-09-17 at 18:10
Jó volt olvasni Petruska Péter őszinte írását. Nagyon sok 30 éves ma még ott tart, ahol Ön 2006 előtt: majd jön egy másik kormány, aztán nekünk jobb lesz. Ha visszajön Gyurcsány, kb. 2006-ban fogja folytatni, és ezen még csak ront, hogy közben elitta az eszét is.
Cseléd
2021-09-17 at 17:38
2006 legnagyobb elárulója a Jobbik
Leopard
2021-09-17 at 17:32
A félkegyelmű szociopata- Karácsony- pont a mai napon tette ki az FB- ra: ” Fidesz kormány megfosztotta a fiatalokat a boldogulás esélyétől és tönkretette az emberek jövőjét”.Ez mutatja hogy a demokrácia mennyire tehetetlen az ilyen közveszelyesekkel szemben. Pláne ha a nyugat még védi is ezeket- mint 2006- ban. A nyomorult unió.
Tudományos libsizmus
2021-09-17 at 17:30
2006-ban Gyurcsány kormánya megtette azt, amit Kádár rendszere a ’80-as években már nem mert volna megtenni.
2006 a nyighaj nihilista egykori KISZ-esek tobzódása volt. Már Kádár is figyelmezettett arra, hogy ha ezek hatalomra kerülnek, annak nem lesz jó vége.
Kádárék átélték ’56-ot, amikor 24 óra alatt vált semmivé a rendszerük. Gyurcsányék, Bajnaiék és a többiek ezt nem élték át. Ezért azt hitték, bármit megehetnek.
X
2021-09-17 at 17:14
A Telekom szolgáltato irodáit gyujtanám fel, mert lettották a Hír Tv újabb músorainak felvételét! Müködik a fasizmus!
H. István
2021-09-17 at 16:52
Az RTL Klubot foklalnám el forradalom esetén és az összes külföldről irányított tévét, rádiót, sajtót….. Szerintem az RTL szolgálja leginkább a Nyílt társadalom céljait…. Egyébként remélem lehet rá találni valami megoldást, hogy az RTL ne tudjon állandóan hazugságokat terjeszteni….és rombolni az emberi kapcsolatokat. Ha valaki elhiszi, hogy olyan, vagy hasonló Budapest, mint az RTL műsora, az Éjjel-nappal Budapest, akkor már bajban vagyunk….