Ebben az évben még több pénz jut kultúrára: 2019-ben 453 milliárd forintot szánt a kormány a területre, idén pedig ez az összeg elérheti az 578 milliárd forintot – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel.
Közleményükben azt írták: az Eurostat adatai szerint GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet kulturális beruházásokra, így az Európai Unió éllovasának számít.
Az előző évekhez képest idén 500 millióval több támogatást kapnak a budapesti színházak, 30 százalékkal több támogatást a vidéki színházak, és a kormány szeretné folytatni a fővárosban a Liget Budapest Projektet
– olvasható a közleményben. Az összegzés felidézi, hogy tavaly magyar forrásból megújult a kaposvári Csiky Gergely Színház, 2020-ban pedig több, az ágazathoz tartozó kulturális beruházás fejeződhet be. Megújul például a Kertész Imre Intézet, a nyíregyházi Kállay-kúria, a veszprémi állatkert, elkészül a szolnoki Szigligeti Színház és az ottani művésztelep felújítása, átadják a Lakitelek Népfőiskola beruházásában a Nemzeti Művelődési Intézet új székházát, és megnyílik a látogatók előtt a komáromi Csillag-erőd is. Lezárul a Schrammel Imre életművét befogadó kiállítóhely létrehozása Szombathelyen, valamint a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár megújítása; mindezek mellett folytatódnak a Makovecz Imre-program keretében támogatott felújítások.
A közleményben olvasható, hogy 2020-ban az Emmi felelősségébe tartozó kulturális beruházásokra összesen csaknem 7 milliárd forint jut tervezetten. Ezt az összeget tovább növelik a Liget Budapest Projekt és a Magyar Állami Operaház, valamint a Modern Városok program kulturális beruházásaira megítélt források. Az Emmi kulturális államtitkársága 2020-ban is támogatja a keresztény könnyűzenét játszó fiatalok zenei képzését és hangszervásárlását; folytatódik a Lázár Ervin Program is, amely gazdag kulturális lehetőséget kínál az általános iskolába járó diákoknak.
A tájékoztató szerint a kulturális tao-támogatást felváltó előadó-művészeti többlettámogatási rendszernek köszönhetően 500 millió forinttal több jutott tavaly a budapesti színházaknak, mint a korábbi években. A kormány a vidéki színházaknak mintegy 30 százalékkal, a független alternatív színházaknak mintegy 20 százalékkal nyújtott több forrást. A táncművészeti szervezetek kétszer, a zeneművészeti szervezetek pedig háromszor több támogatást kaptak 2019-ben, mint az azt megelőző évben.
Forrás: MTI
khm
2020-01-04 at 18:37
És akkor,mennyi jut CT-re,meg MR-re ? 🙂
Meg klímavészhelyzetre?
Logikus
2020-01-04 at 17:45
Nahát, vajon most is sírni fognak a BALLIBEK, hogy állambácsi beleszól a kultúrába.
Nahát
2020-01-04 at 17:32
Remélhetőleg most már meg fogják nézni, hogy kinek, milyen célra osztogatják a vagyonokat! Ami eddig ment, az a liberális őrület támogatása volt. Ideje befejezni.
sanyi
2020-01-04 at 20:31
Ne etesd a libsit, mert szaporodik!
Dodó
2020-01-05 at 12:54
Az ember esze megáll! Mindenre jut, csak a nyugdíjasok maradnak ki, mint az a bizonyos a hóból. Bár egy szavunk sem lehet, mert az idén 3,5 %-kal nőttek a nyugdíjak, igaz a bírák 30 %-os, az ügyészek pedig hasonló nagyságrendű béremelésben részesültek. Nemis ez a baj, a baj ott van, hogy aki 2010 előtt ment el nyugdíjba, annak a nyugdíjalapja, vagyis a fizetése fele annyi sem volt, mint amire most busás emelést kaptak, pedig esetleg felsőfokú végzettséggel, vezetői beosztásban dolgozott le tisztességgel, akár 40 évet is. Javasolnám, hogy a szegénység felszámolását a hátrányos helyzetű nyugdíjasokkal kezdjék, mert ők azért mégiscsak tettek valamit a társadalom asztalára. Ami viszont elvitathatatlan, hogy a kormány,ahhoz tartja magát,amit vállalt. Pechünkre az infláció alacsony, de ha a tervezettnél netán magasabbra sikeredik, novemberben kompenzálják kamatostól. De miért épp a nyugdijasnak kell meghítelezni ezt a több száz milliót? A kisnyugdíjasokra ugyanúgy vonatkozik, mint akinek 600 ezernél is többet visz a postás, vagy utalnak a számlájára. De ez részletkérdés. Amivel viszont érdemes összevetni, az a választáson induló kamupártok esete, akiknek milliókat fizet ki az állam a kampányra, és legtöbbjük be sem jut a Parlamentbe. A kapott pénzt ugyan vissza kellene ilyen esetben fizetniük, de többségük nem fizeti vissza, pedig a vissza nem fizetett összeg milliókra rúg. Ők miért nem utólag kapják meg a nekik járó pénzt, de azt is csak akkor kellene kifizetni részükre, ha sikeresek voltak. Ugyanis ez így lenne igazságos.
TS
2020-01-05 at 16:48
Így igaz!