A kommunista bűnök lajstroma hosszú, egyes adatok szerint százmillióan estek áldozatául az 1917-es bolsevik forradalomtól az 1989-es rendszerváltásig. Ezt a magyarok is megszenvedték a Kommün 1919-es vérengzésével, a Gulágra elhurcolt százezrekkel, a Rákosi-korszak véres terrorjával, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlással. Erről beszélgetett Stefka István, a Pesti TV programigazgató-helyettese és Szakál Borostyán műsorvezető M. Kiss Sándorral, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos igazgatójával a Boomerlázadás hétfői adásában. A történész, a Történeti Tényfeltáró Bizottság tagjaként hatvanegy magyarországi, rendszerváltás előtti sortűz vizsgálatában vett részt, a mészárlásoknak sok száz ártatlan ember esett áldozatául. M. Kiss szerint az ’56-os forradalom megítélésében soha nem lesz közmegegyezés.
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) tudományos igazgatója a Boomerlázadás hétfői adásában elmondta, hogy az 1945. november 4-ei választás mindenre választ ad.
Én fenyegetett demokráciának nevezem az 1945-1947 közötti időszakot. Én ‘46 végét fogalmazom meg fordulóévként. Egy háborús vereség után vagyunk, ahol különböző demokratikus erők vannak jelen, például itt vannak a polgári radikálisok, liberális, a szocdemek, már a népiek, és a kommunisták.
– mondta M. Kiss Sándor. Stefka István közbevetette: mindig úgy játsszák el a magyar demokrácia megdöntését, hogy Moszkvából jönnek beszervezett, kiképzett emberek. A történész kiemelte, hogy számára nem ez a lényeg, hanem az, hogy a magyar társadalom hogyan néz ki.
Ennek van egy alapja, akár itt vannak vagy nincsenek küldött emberek. Ez egy mélyebb dolog tehát.
M. Kiss példaként említette 1945 novemberét, amikor a Kommunista Párt rájött arra, hogy Magyarországon demokratikus eszközökkel nem nyer választást.
Kezdetét vette a történelemhamisítás
A folytatásban M. Kiss Sándor részletesen kitért arra is, hogy szerinte a hatvanöt évvel ezelőtt történtek hatására elindult egy fogalomüresítés és történelemhamisítás. A folyamatok egyik eszközéről, a megtorlásról elmondta, hogy ennek nagyon komoly forgatókönyve van, nem véletlenül történtek ezek ‘45 után éppúgy, mint ‘56 után. A szakember kiemelte:
akkoriban az elégedetlenség kétségkívül óriási volt Magyarországon.
A RETÖRKI tudományos igazgatója beszélt ezek mellett a koncepciós perekről is, de megemlítette Nagy Imrét és a miniszterelnök ellentmondásos szerepét is, akivel kapcsolatban a történész hangsúlyozta:
Nagy Imre a forradalom alatt volt miniszterelnök, de nem a forradalom miniszterelnöke volt.
Rejt még titkokat a történelmünk
A történész szakma nem olyan, hogy egyik napról a másikra produkálható lenne eredmény
– hangsúlyozta M. Kiss Sándor. Azzal kapcsolatban, hogy miket kellene újraírni vagy újraértelmezni a történelemben elmondta, hogy minden témát először meg kell ismerni, majd megtudni minél több mindent, aztán bele lehet helyezni egy történelmi folyamatba. Arra a kérdésre, hogy lehet-e értékek mentén értelmezni a történelmet, M. Kiss azt mondta:
Igen, lehet, és kell is, de előbb el kell dönteni, hogy milyen értékek mentén tesszük ezt. A szabadság, a tulajdon és a hit az adott.
A RETÖRKI tudományos igazgatója a műsorban kifejtette, hogy az intézetben a nemzeti értékek mentén folyik a munka, de ennek ellenére sok minden nincsen még tisztázva hazánk utóbbi százhúsz évéből. Az 1956-os forradalom és szabadságharcról kifejtette:
’56 megítélésében szinte biztosan nem lehet nemzeti egység, mert ennek értelmezése ideológiák függvénye.
A Boomerlázadás hétfői, teljes adását ITT nézhetik meg.
K
2021-12-02 at 18:50
Nem részletezem a “forradalom” definícióját, ismérveit és kritériumait, fogalmi meghatározását, annak nézzen utána aki akar, de:
1956-ban Magyarországon nem volt forradalom (sem ellenforradalom), csak a zavargások közben voltak forradalomra vagy függetlenségre törekvő nézetek, amik teljes vereséget szenvedtek.(egyetemisták 16 pontja stb.)
Valójában 1956 a kommunisták provokációja volt, az akkori kommunista párt a Magyar Dolgozók Pártja Petőfi köréből kiindulva.
Valójában 1956 fő irányvonala a Tanácsköztársasággal kapcsolatos nosztalgián alapult, amikor is 1956-ban tömegesen alakultak a munkás-tanácsok. A Tanácsköztársaság alkotmánya 1 pontja szerint a munkástanácsok a legfőbb törvényhozói,bírói és végrehajtói hatalom volt, vagyis a lincselés és törvénytelen gyilkolás “fedő elnevezése”.
1956-ot a munkástanácsok tömegei árasztották el, és “Nyugat” azért nem avatkozott bele az eseményekbe, mert a kommunisták elhitették velük hogy ez egy kommunista belharc. Valójában ebbe a látszólagos belharcba vonták bele a reménykedő tömegeket, azokat akik elégedetlenek voltak az akkori rendszerrel.
A provokáció sajnos teljes sikerrel járt, a rendszer ellenzőit “kiugratták” akik vagy külföldre disszidáltak, vagy a kommunisták megölték.
***********
Érdekes volt a riport végén Stefka által megemlített Fejtő Ferenc aki az MSZP-t és az SZDSZ-t támogatta.M.Kis sürgős téma elöli kitérése nagyon furcsa volt, és így ez egy befejezetlen riport lett.
**********
Lehet, hogy most lesz aki megsértődik, de több 1956-os szemtanú véleményét kell idéznem:
Ha 1956 két szemben álló félre osztható, akkor egyik kutya, másik eb.
Vagyis a fentebb leírtak szerint valóban mindkét oldalon kommunisták voltak, akik árgus szemmel figyelték a zavargásba kívülről becsalt kommunista ellenes erőket, és alig várták, hogy lecsaphassanak rájuk. Sajnos le is csaptak, és ennek nagy tragédia lett a vége.
Így 1956-os zavargás egy nagyon szomorú gyászosan vézödő tragédia lett.
Sajnos ez az igazság.
Vladtepesch
2021-12-01 at 10:24
56 nem forradalom volt.
Annál sokkal több és – szerencsére – sokkal kevesebb is.
Az egész nép – messze túlnyomó többsége – utasította el a rákosista-sztalinista hatalomgyakorlást.
És nem volt ideológiája – szerencsére.
A helyes megnevezés: népfölkelés.
Pozsgainak ebben igaza volt annak idején.
És ha nem “forradalmárkodunk” itt, akkor ebben meg is lehet/ne a közmegegyezés (mely szó egyébként Kádár találmánya, sajnos).
Sajnos mi olyan “forradalmas” népnek képzeljük magunkat 1848. óta, ami elég baj.
48 is egy szabadkőművesek-illuminátusok által generált népmozgalom volt, csak persze ezt akkor a résztvevők túlnyomó többsége nem tudhatta, számukra ez jóhiszemű harc volt, pedig csak kihasználták őket (is, akárcsak az 56-osok is csak eszközök voltak, szegények).
Mert a forradalmak mindig ideológiákkal (értsd: elfogultságokkal) terheltek.
Meg kéne már végre szabadulnunk ettől.
Orientál
2021-11-30 at 17:27
Össze is borultak a kommunista Gyurcsányék Márki-Zayjukkal együtt a fasiszta jobbikosaikkal.
Bukohill
2021-11-30 at 16:00
Kecskére bízták a káposztát, egy komcsi irányítja a rendszerváltás történetének a kutatását.
Ügyes.
Feri
2021-11-30 at 12:54
Bocsi!
A csörtét le kell játszani.
Rohoska István
2021-11-30 at 12:52
“nem szabad lefeküdni egyetlen keleti autokráciának sem (Kína, Oroszország, Törökország stb.)” Természetesen ez így van. Ugyanakkor nem szabad a nyugatinak sem. Most például a negyedik német birodalom készül, bár más eszközökkel, gyarmatosítani Európát. A negyedin német birodalmi Márkával, alias Euró, előkészítette a feltételeket.
Feri
2021-11-30 at 12:48
Hát persze hogy nem lesz közmegegyezés. 1918 óta nincs. Ezek ugyanazok.
A csőrét le kell játszani, bármilyen formában is! Erre készüjetek!