Tóth Ilona 1957-ben kivégzett forradalmár szobrát avatták fel a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház udvarán. Az orvosnő – akiről a kommunizmus alatt azt állították, szadista, hidegvérű gyilkos volt – az 1956-os mártírok egyik szimbolikus alakja. A szoboravatón Wittner Mária – aki szintén részt vett a szabadságharcban – is megemlékezett egykori bajtársáról.
Kontur András szobrászművész kőből faragott alkotását Wittner Mária egykori ’56-os halálraítélt és Bodnár Attila, a kórház főigazgatója leplezte le csütörtökön. Wittner Mária beszédében koncepciós perben halálraítélt forradalmártársát méltatva úgy fogalmazott: Tóth Ilonából szadista gyilkost faragtak a kommunisták, de Tóth Ilona mélységesen ember volt.
Ezt a nagyon tiszta embert mély gyalázatban végezték ki
– mondta. Hozzátette: vannak, akik még mindig gyilkosnak kiáltják ki és próbálják mocskolni Tóth Ilona alakját. Azzal kapcsolatban, hogy Tóth Ilona 1957-es ítéletét 2001-ben semmissé nyilvánították, Wittner Mária feltette a kérdést: “mit jelent a semmisségi papír, ha kórusban harsogják a gyilkosai, hogy gyilkos volt Tóth Ilona?”. Wittner Mária hozzátette: ezért a túlélőknek kell tisztára mosni az ő emberségüket, és igazságot kell tenni azoknak, akik életükben és holtukban is meggyalázva, arccal lefelé, megdrótozva ott fekszenek a földben.
Tóth Ilona, az ártatlanul megvádolt, bebörtönzött és halálraítélt sok száz magyar szabadságharcos jelképévé vált
– tolmácsolta az eseményen Kocsi László honvéd ezredes Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szavait. Hozzátette: 1956 hősei, mártírjai és áldozatai – így Tóth Ilona is – olyan alakjai voltak a magyar történelemnek, akiknek tetteit csak évtizedekkel később ismerhették meg, mert azok, akik megölték, megnyomorították, földönfutóvá tették őket, tetteiket meghamisították, nevüket befeketítették, emléküket meggyalázták és kiirtották. Az államtitkár szerint Tóth Ilona, a gyilkossággal megvádolt fiatal lány kegyetlen koncepciós per áldozata lett; a szigorló orvos meghurcolásával az embertelen rendszer példát akart statuálni.
Sok évtized történelemhamisító elhallgatása és hazugsága után az utókor kötelessége a múlt őszinte feltárása
– mutatott rá Wittner Máriát is méltatva. A politikus a koronavírus-járványra utalva jelezte: a múlt mellett a jelen hőseinek, az egészségügyi dolgozóknak is köszönet jár.
Tóth Ilona az 1956-os forradalom kirobbanásakor a Szövetség utcai kórházban volt belgyógyászati gyakorlaton, majd átirányították a Péterfy Sándor utcai kórházba, ahol bekapcsolódott az intenzíven működő Önkéntes Mentőszolgálat munkájába. November 1-jétől letartóztatásáig a kórház kisegítő részlegének megbízott vezetője volt. November 20-án letartóztatták, majd 1957. április 8-án halálra ítélték izgatás és gyilkosság vádjával, és június 27-én kivégezték.
A szoborállítást kezdeményező Bodnár Attila főigazgató a többi között méltatta a kormány legújabb egészségügyi intézkedéseit, óriási lépésnek nevezve az orvosok bérének megemelését és a szakdolgozók járandóságának folyamatos növelését, egyúttal köszönetet mondott a kórház dolgozóinak a járvány kezelésében nyújtott munkájukért. Az ünnepség zárásaként a résztvevők közös gyertyagyújtással emlékeztek meg a járványban elhunytakról a kórház kertjében felállított emlékműnél.
Forrás: MTI; Fotó: tothilonka.hu
Jóska
2020-10-23 at 12:48
Tóth Ilona gyilkosai, a Kossuth téri vérengzés, stb. résztvevői és szervezői miért nem feleltek bűneikért?
Az elmaszatolt rendszerváltás eredménye hozzájárult a véreskezű gyilkosok és kiszolgálóik gyermekei valamint tanítványaik mai elszemtelenedéséhez, gátlástalan romboló szenvedélyük újabb kiéléséhez.
Ilyen ügyekben nem lehetne elévülés, tanúk hiánya. (Arról gondoskodtak, hogy beszélő tanú ne maradjon).
Meddig érvényes a nemlétező Rózsadombi Paktum ?
ViAM
2020-10-23 at 07:03
Elismerés az ötlet kitalálójának és a kivitelezőknek. Már csak azért is, mert az egykori vörös Kőbányán gyűjtötték be az 1956-ban elfogott forradalmárokat. Még 2006-ban is a rendőrség udvarán szorongtak az “őszinteségi” beszéd után begyűjtöttek! Ilyen múlt után üdítő és üdvözlendő a változás. De nem árt a most felállított szobrot állandó megfigyelés alatt tartani!!!
szilamérné
2020-10-22 at 19:43
Mansfeld Péternek van portré szobra a XII. kerületben.
PG
2020-10-22 at 18:59
Kár, hogy korábban nem értesültem az eseményről, mert én is kimentem volna a szobor avatásra. Maximális tiszteletem Wittner Máriának, aki minden 1956-os megemlékezésen felidézi a mártír orvosnő esetét. Sötét korszak volt az, de csak az idősek emlékeznek már arra, hiszen a fiataloknak ez már csak történelem. Tulajdonképpen a kivégzés is itt történt Kőbányán, a Kisfogház udvarán látható akasztófán. Mansfeld Péternek is kellene szobrot állítani, mondjuk a városligetben. (Ő még gyerek volt 56-ban, de addig tartották a börtönben, amíg be nem töltötte a 18 évet, s akkor kivégezték.)
Többek közt ezért sem szabad Apróferit és a bandáját a hatalomba engedni.
Jano
2020-10-22 at 18:06
Sajnos gyilkosanak aljas utodai most is kozottunk vannak. Dobrev, Gyurcsany es liberalnaci hazi partjuk a degeneralt koalicio. Ezek mar soha nem fognak eltunni? Aljas gyulolet politikajukkal rengeteg magyar embert tudnak megmergezni.
kibicölő
2020-10-22 at 18:04
Kedves Vízöntő!
Felhívnám figyelmed a másik nagy szakemberre Buci Gyurira!
Az ő keze is vastagon ott lehetett!
De jó az “apró” megállapításod! De lehet hogy csak szóba volt festő és mázoló segéd, ahhoz se sokat érthetett))
Karoly
2020-10-22 at 17:51
Önbíráskodás és szándékos emberölés áldozata, sértettje.
Illene a hozzátartozókat fájdalom dijba részesíteni.
Bár az sovány vigasz.
Vízöntő
2020-10-22 at 17:06
Az Ő perét is a szegedi szobafestő-mázoló segéd Apró elvtárs felügyelte?