Van amikor eluralkodik az emberen a gyűlölet és az undor. Gyűlölöm a világot, hogy meg kellett hallgatnom ezt a felvételt és undorodom annak minden részletétől. Eleve nem gondoltam volna, hogy valakik tényleg beszélnek így, angol szavakat keverve a magyar beszédbe. A trágárságot ne is említsük.
Ennek a hanganyagnak csak azért van politikai jelentősége, mert semmi sem tárhatnál fel ennél jobban az érintettek politikai jelentéktelenségét. Kötelező anyag, az elején és a végén otthagyott hangeffektekkel együtt, az élet zajai, meg minden.
Körülbelül öt percet láttam az Éjjel-nappal Budapestből összesen eddig, most bő egy órát kellett kibírnom belőle. Azt mindig éreztük, hogy a NER 12. vonala környékén, vagyis a budapesti látszat üzleti elit táján felbukkanó külsősök nagyon gázos versenyzők, de hát ezt is meg kell csinálnia valakinek. Nagybátyám hagyta rám azt az igazságot, hogyha úgy érzed egy helyzetben, hogy sikoltozva el kellene szaladnod, akkor sikoltozva szaladj el. Hát még soha nem maradtam ülve, amikor ennyire erősen rám tört ez az érzés.
Most valami tartalmi ismertetésnek kellene jönnie, de tartalom az éppen nem volt. Persze mindenki megtalálja majd azokat a félmondatokat, amelyek erősítik az általa tolt narratívát, de az csak halvány visszfénye lesz a lényegnek. A lényeg ugyanis az, hogy léteznek ilyen életek, ilyen ambíciók, és ekkora aránytévesztések. Félreértések elkerülése végett, mindenkinek joga van pártot alapítani, megnyerni a választásokat és leváltani az aktuális kormányt. Néhány száz előfeltétele azért van ennek, például az, hogy ne kezdjen el az emberek fele röhögni, ha a miniszterelnök-jelölt felbukkan valahol.
Az anyag meghallgatása alatt az az érzés hatalmasodott el bennem, a sikítozás mellett, hogy a Fidesz azonnal kezdjen el valami rendes életszínvonal növekedésben is megjelenő gazdaságpolitikát csinálni, mert ez a jelenlegi tiszás ellenzék, még a Momentumnál is gázabb. Ha ezek nyernek, az olyan lenne, mint amikor 1919-ben Károlyiék a kommunistáknak adták át a hatalmat.
Kedves gondolat egyébként, ha így nézzük, hogy valaki komolyan azt gondolja, hogy a tágabb budapesti ismeretségi köréből össze tud szedni egy rendszerváltó elitet. Főleg egy ilyen társaságból. Az is bájos (mi másnak is nevezhetnénk) ahogy a felek beidézik azon egykori kapcsolataikat és rokonaikat, akik éppen valamilyen bűncselekményben érintettek, hangsúlyozottan nem áldozatként. Ez a társalgás, megkapó egyszerűsége mellett felettébb távolságtartó is. A két beszélgető tudja, hogy a másik beszélgető tudja, hogy ő tudja. Ehhez képest igen fegyelmezetten, nyilván van gyakorlatuk benne, szinte semmiféle utalást sem tesznek semmire, a férfi szerint a nő besértődött, és attól tart, hogy úgy fog viselkedni ahogy az ő köreikben a besértődött nők szoktak viselkedni. A nő tudja, hogy ebből az üzletből is ki fogják hagyni, hiába tett bele az elején olyan sokat, úgy hallatszik, hogy átélt már ilyet és nincsenek illúziói. A hála nem üzleti kategória.
Hagynak 20-30 másodpercet a Fidesz kritizálására is, ennek elemzése messze vezetne, de az elhangzottak Schiffer András igazát támasztják alá, aki szerint a felső-középosztály (azt már én teszem hozzá, hogy az is aki annak képzeli magát, ők némileg számosabban vannak) azért gyűlöli a Fidesz-kormányzást, mert az sok száz milliós, esetleg majdnem milliárdos vagyonkájuk ellenére nem engedi őket a rendszer sok milliárdossá válni. Mindnek a száz leggazdagabb magyar listája elején lévő 4-5 ember a “példaképe” vagyonösszegileg és mindnek szent meggyőződése, hogy csak a rohadt rendszer nem engedi kibontakozni a tehetségüket. Érdekes alapja ez annak a tömegnek, amely a jövendő forradalmi elit gerincét szeretné képezi. Az ellenzéki szavazókról meg mindent elmond, hogy olyanokat emelnek a pajzsukra, akik a segítségükkel csupán gazdagabbá akarnak válni.
Ez Magyar Péter motivációja, Eveliné is, és jól érzékelhetően az egész társaságé. Evelin persze sértett nő, sok kudarcos kapcsolat után, vonzódik a sikerhez, de az neki pont nem jött össze eddig. Annál azonban sokkal több esze van, hogy tartósan tolerálja az őrületet. Beszélgető partnere pedig pártutasításra meg akarja úszni a dolgot a lehető legolcsóbban. Ha valakinek volt kétsége, hogy a Tisza Párt nem egy párt, hanem egy üzleti modell, akkor most beleláthat az árnyalatok közé. Ez egy olyan közeg, ahol nem szokták kifizetni azt az üzleti partnert, vagy munkavállalót, akinek nincs elég érdekérvényesítő képessége. Örök tanulság, hogy az a kapcsolatrendszer, amit beleteszel egy üzletbe, többé már nem csak a tiéd. Ha az üzlet beindulni látszik, akkor meg már semmi közöd nem lesz hozzá.
Legyünk hálásak, belepillanthattunk a valóság egy szeletébe, mégpedig oly módon, hogy meghallgathattunk egy indulatok nélküli, korrektnek álcázott beszélgetést amikor a felek osztozkodni próbáltak. Mindkét fél vetít persze, de a társalgás egyszerűsége, a nyers érdekek, Magyar Péter háttérből felsejlő alakja nagyon is igazi. És még igazibbá az teszi, hogy ha jól értem, akkor mindkét fél felvette ezt a beszélgetést. Fő a bizalom ugyebár.
Tekintsük ezt az egészet egy Éjjel-nappal Budapest epizódnak, csak arra kell vigyáznunk, nehogy valósággá váljon.
Vezető kép: Magyar Péter tüntetése a Belügyminisztériumnál – Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS