Egy miniszter tiltott találkozója is kellett a szélsőjobbos román elnökjelölt győzelméhez?

Újabb nap, újabb botrány Romániában. Az elnökválasztás első fordulós eredménye nem hagyja nyugodni a hatóságokat, pedig küszöbön a parlamenti választás és az elnökválasztás második fordulója is. Călin Georgescu-t most azzal vádolják, hogy nulla forintos kampányköltést jelentett a választási szervnek, holott a TikTok-botránya miatt közismert, hogy szórta a pénzt a platform influenszereinek, hogy kapjon egy kis reklámot. És ha ez nem lenne elég, egy román minisztert is vádolnak választási befolyásolással.

Most vasárnap rendezik a parlamenti választást, és jövő vasárnap az elnökválasztás második fordulóját Romániában. Elvileg. A gyakorlat viszont nem ebbe az irányba megy.

Miután Călin Georgescu nyerte meg az elnökválasztás első felvonását, sorra pottyannak ki a csontvázak a szekrényből, többek között csalás, tiltott politikai hirdetés, összejátszás és sikkasztás is befeketíti a szélsőjobboldali és egyben magyargyűlölő független jelölt nevét. Ráadásul már ellenfelét, a nyugati liberális jelöltet, Elena Lasconit is tisztességtelen szavazatvásárlással vádolják.

A legfrissebb botrány most az, hogy a román Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint Georgescu nulla költséget jelentett be a román elnökválasztás első fordulós kampányára. Toni Greblă, az AEP elnöke a Digi24-nek kijelentette, emiatt feljelentést tesznek az ügyészségen és a rendőrségen Georgescu-val szemben.

A nulla forintos költség ugyanis finoman szólva sem állja meg a helyét, mivel Románia egyik legnagyobb politikai ügye, a TikTok botrány zajlik jelenleg, a jelölt és kampánycsapata olyan összegeket fizethetett ki közösségi médiás influenszereknek Georgescu magán- vagy kampányszámláiról, amelyeket nem továbbítottak az Állandó Választási Hatóságnak.

Arra a kérdésre, hogy vannak-e tanúvallomások olyan influenszerektől, akik azt állítják, hogy fizettek nekik, és hogy ez lehet-e bizonyíték, Greblă így válaszolt:

Ez lehet a bizonyítás kezdete. Több száz panaszt tettünk a főbb platformoknál, a Metánál, a Facebooknál, a TikToknál és így tovább. Amikor olyan esetleges politikai reklámról kaptunk értesítést, amely rágalmazást, félretájékoztatást, álhíreket tartalmaz, vagy nem egy konkrét politikai versenyző sajátította ki, akkor azt el kell távolítanunk az online környezetből.

A TikTok platform viszont nem sokkal később azt közölte, hogy az elmúlt hetekben nem talált bizonyítékot a romániai elnökválasztáshoz kapcsolódó titkos befolyásolási műveletre, sem pedig külső befolyásra.

Mindez azért is szembeötlő, mert hatósági vádak szerint Ivan Bogdan-Gruia kutatási, innovációs és technológiai miniszter október 3-án, a román elnökválasztás kampányidőszakának kellős közepén teljesen véletlenül éppen a TikTok központjának dublini központjában járt, hogy a platformot rábírja az elnök- és parlamenti választások előkészítésére.

Ivan Bodgan-Gruiának is köze lehet a választási csaláshoz. Fotó: Inquam Photos/ George Călin

És mindezt anélkül, hogy minderről tájékoztatta volna a Román Távközlési Hatóságot (ANCOM), a Román Audiovizuális Tanácsot (CNA) és az AEP-et.

A miniszter személyesen folytatta le a megbeszéléseket a platformokkal, pedig többször is figyelmeztették, hogy ehhez nincs joga a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) alapján

– állítja Alexandru Jucan, a CNA elnöke. A tárcavezető ugyan megerősítette, hogy járt a platform írországi székházában, de csak mert meghívást kapott a cég átláthatósági politikáinak bemutatójára.

A Hírközlési Szabályozó Hatóság alelnöke, Pavel Popescu pedig már odáig ment, hogy a TikTok „nem megfelelő magatartása miatt” a platform felfüggesztését kérte a vizsgálat befejezéséig.

A Politico azt írta, az ügy miatt az Európai Bizottság találkozót szervez a román hatóságokkal és a TikTokkal.

Hogy ez a botrány meddig tart, azt még senki se tudja, de egy biztos: a kormányfői pozíció után az eddig stabilabbnak hitt elnöki rendszer is bukni látszik Romániában.

Pedig miközben 2012 óta csaknem húsz miniszterelnök váltotta egymást, harmincöt év alatt mindössze négy államfő nevét kellett megjegyezniük a választóknak. Kérdés, hogy a botrány után is folytatódik-e a tendencia.