A 2019-es Brexit és a 2007-2009-es bankválság két, időben elég távol lévő esemény, és általában nem szokták őket összekötni. A Warwick Egyetem professzora, Nicolas Craft történész statisztikai elemzések hosszú sorával kimutatta, hogy a banki válság után bekövetkezett megszigorító politikának egyenes következménye a Brexit-népszavazás, illetve annak eredménye.
A pénzügyi válságra az akkor még munkáspárti kormány kemény megszigorító lépésekkel válaszolt. Ezt úgy hajtották végre, hogy lecsökkentették az önkormányzatoknak folyósított állami támogatást. 2009 és 2015 között az egy főre jutó támogatás 40-50 százalékkal csökkent országosan. De ezen belül éppen a legszegényebb régiók jártak a legrosszabbul, míg például a globalizációban jobban érdekelt London kisebb elvonásokkal megúszta.
2010-re a Nigel Farage által jelképezett EU-ellenes párt, a UKIP hirtelen megerősödött, ami ellen a konzervatívok csak úgy tudtak védekezni, ha népszavazást ígérnek az tagságról. A gazdasági sokkterápia miatt legjobban megrendült régiókban a konzervatívok megkapták a UKIP hallgatólagos támogatását. Így tudott David Cameron kormányt alakítani a győztes választások után – olvasható az elemzésben. A professzor szerint ha a válságot nem lefaragásokkal és népnyúzással kezelik, hanem a költségvetési hiányt adóemeléssel tömik be, akkor kisebb lett volna a politikai kár.
Egyébként érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban szintén valami hasonló történt. Az Obama-adminisztráció az egyébként is elmaradottabb középnyugati államokra terhelte a válság költségeit. Pont arra az övezetre, amely később pajzsra emelte Donald Trump-ot.
Magyarországon fordítva történt
Nálunk 2009-ben Bajnai Gordon radikális kiadáscsökkentő lépéseket léptetett életbe. Elfogadva az IMF tanácsát, amely akkoriban megfelelt a nemzetközi elvárásoknak, hiszen mindenhol ezt javasolták. A szocialista kormány eltörölte a tizenharmadik havi nyugdíjat, illetve a tizenharmadik havi közalkalmazotti bért. A választások után Orbán Viktor és Matolcsy György elvetették ezt a politikát. Ez pont az az ötlet, amelyre 10 év után jöttek rá az angolok. Elnevezték unortodox politikának, amely kifejezés annyiban találó, hogy utal arra, hogy a világ legtöbb országában követett, az IMF sugallta politika ellentettje. Ami így értelemszerűen az “ortodox” nevet kapja. Az így lefolytatott válságkezelés az Orbán-kormánynak minimális politikai kárt okozott. Mindazonáltal az angoloknak is így kellett volna gondolkodniuk, és akkor ma nem lenne Brexit és zűrzavar.
sanyi
2019-03-12 at 15:16
Biztosan a válság volt az ok. A brüsszeli korrupció, demokráciahiány és politikai impotencia nem játszott szerepet a brexitben, csak a népszavazás előtti kampány szólt erről. Mert ők olyan izé… populisták.
Hesslerezredes
2019-02-19 at 16:41
A valamikori – jobb sorsra érdemes – Kapu folyóiratban Gazdag László közgazdásznak voltak kiváló cikkei a bérinflációs félelmek cáfolatáról, ergo a megszorító gazdaságpolitikák kritikájaként. Keressétek meg, nagyon hasznosak.
Lecso
2019-02-18 at 11:11
Mivel a világgazdaságot és így a bankrendszert is működtető (100 leggazdagabb között soha fel nem tüntetett, de azoknál sokkal gazdagabb) pénzügyi háttérhatalom a saját szemetüket áthozta Európába 5075 ezer milliárd (5073 trillió) $ értékben és szórta szét europai bankokban. Ami szintén az övék.
Ez a szemét másodlagos és behajthatatlan kötvényeket jelentett, így az itteni bankok fizették ki az amcsik nyereségét és felelőtlenséget együtt.
Ne csodálkozzunk, hogy tele lett a tamponja az angolok többségének, de levezetni csak az uniós migráción tudta.
Lecso
2019-02-18 at 10:51
Mivel a világgazdaságot és így a bankrendszert is működtető (100 leggazdagabb között soha fel nem tüntetett, de azoknál sokkal gazdagabb) pénzügyi háttérhatalom a saját szemetüket áthozta Európába 5075 ezer milliárd (5073 trillió) $ értékben és szórta szét europai bankokban. Ami szintén az övék.
Ez a szemét másodlagos és behajthatatlan kötvényeket jelentett, így az itteni bankok fizették ki az amcsik nyereségét és felelőtlenséget együtt.
Ne csodálkozzunk, hogy tele lett a tamponja az angolok többségének, de levezetni csak az uniós migráción tudta.
Kozekvencia: az angol kormány impotens, tehetségtelen balfaszok és balpinák gyülekezete.
Teri az egyik legbutább és legfantáziátlanabb vezérhüvelyes, aki még ráadásul undorítóan (ez már annyira ízléstelen, hogy undorító) öltözködik…. nincs önritikája?
Ja nem. Ott van még szorosan mögötte a bundeszkanca is. De mindenben ám!!
Hesslerezredes
2019-02-20 at 11:43
10/10!!!
András
2019-03-30 at 08:17
AZ Unio egyetlen komoly vivmánya a szabad határátlépés a terrorizmus ( pontosabban föként a terrorizmus) miatt veszélyben van.
A kormányok között sokkal szorosabb együttmüködés nélkül e veszélyt érdemben nem lehet csökkenteni.
bl
2019-02-18 at 05:44
A balliberó politikák úgy tartották fenn a fizetőképességet, hogy az eladósodásnál gyorsabb ütemben vontak be egyre újabb és újabb területeket a pénz hatalma alá, mondván mindennek ára van. De attól, hogy ára van, még nem biztos, hogy eladható. Fenntarthatatlan volt már az első hiteleinél… Ki a hibás? A csóró jelzáloghiteles akit megkínáltak a hitellel? A bankok közti verseny önmagát erősítő irracionális vetülete? A politikusoké. A végeredmény pedig a brexit, az m5s, a sárgamellény, stb. Az elfojtott normalitás torz formában újra és újra utat fog törni magának.
Magd@
2019-02-17 at 15:06
Késô bánat…
Hol voltak a valódi politikusok?
Loholtak a nemzetközi mantrát felmondó – országoktól független- bank “Szakemberek” után, ahelyett, hogy józanul mérlegelték volna a lehetôségeket és nem az öntözôkanna elméletnek hódoltak volna be!
Na a megmondó emberek nem szenvedtek a krízistôl és akik értették, értik a szakmát, azok nagyot is szakítottak, ha a megfelelô “fond”-ra tették fel a pénzüket.´
A nagy levegô buborék kipukkanása várható volt!
A nyerészkedés mindenek elôtt!