Az ellenzéki politizálás teljesen Budapest-centrikus, és talán még néhány nagyobb város kap valamekkora figyelmet tőlük. Ez a szinte közhelyszerű megállapítás most is igaz, ezért érdemes utánanézni, mit is ígérnek valójában a vidéknek az ellenzéki politikai erők, és milyen sors jutna a legkisebb településeknek. Az ellenzékkel szemben a kormányoldal az agrárium és a magyar gazdák támogatását, illetve a kisvárosok és falvak népességmegtartó erejének növelését hangsúlyozza.
Az ellenzék vezető ereje a DK, Gyurcsány Ferenc pártja, akik vidékellenességükből tulajdonképpen nem is csinálnak titkot. Dobrev Klára azonnal engedélyezné a génmódosított (GMO) növények termesztését, továbbá eltörölnék a külföldiek földvásárlását korlátozó törvényeket. A programjukban ezzel kapcsolatban az alábbi olvasható:
A jelenlegi földforgalmi törvényt meg kell semmisíteni, helyette új szemléletű, a modern kor követelményeihez igazodó új földtörvényt kell alkotni.
Világosan látható, hogy azt szorgalmazzák, hogy külföldi cégek tehessék rá a kezüket a magyar termőföldre. Van egy másik lényeges elem a DK-nál, mégpedig a kistermelők szövetkezetbe kényszerítésének terve. Ennek módját és módszerét nem fejtik ki, de valószínűleg tűnik, hogy a parasztságot megfosztanák az önállóságtól. Így teljesen kiszolgáltatottá válnának és rákényszerülnének a multinacionális cégekkel való együttműködésre.
Fekete-Győr az amerikai mezőgazdaságot reklámozza
A Momentum programjában ugyan nincs utalás a génmódosított növénytermesztésre, de Fekete-Győr András, a Momentum elnöke egy amerikai gazdálkodó farmjának bejárásáról közzétett Facebook-bejegyzésében osztotta a GMO-párti nézetet:
Az Egyesült Államokban szinte mindenütt génmódosított növényeket termesztenek, amik ugyan nem tökéletesek, de a helyiek szerint sokkal inkább a GMO, mint az emberre és környezetre káros növényvédő szerek használata. Mindeközben Európa és benne Magyarország nagyon merev álláspontot képvisel a GMO-kal szemben, ami rontja az európai gazdák versenyképességét a világpiacon.
Érdemes emlékeztetni a jelenlegi kormány elképzeléseire: Magyarország stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, ami 2012-től alaptörvényi védelmet kapott. Ezen felül Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje-önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek.
Kiemelt figyelmet kapnak a kistelepülések
A magyar kormány teljesen másképp viszonyul a vidékhez, mint az ellenzék, aminek egyre több eredménye látszik. A Magyar falu program keretében 50 milliárd forintot fordítanak a három–négy–öt számjegyű utak fejlesztésére, 25 milliárd forintot a falusi csokra és 75 milliárd forintot a közszolgáltatások fejlesztését érintő 18 célterületre. A kormány részéről tervezik egy, a kisvárosokat érintő program elindítását. Ez több szempontból is rendkívüli jelentőségű, hiszen a legkisebb hazai településeken működő kisvállalkozások pályázhatnak 2–10 millió forint közötti támogatásra.
Egyre többen költöznek falura Magyarországon. A KSH adatai szerint 1200 ötezer fő alatti település lakosságszáma nőtt 2019-ben, míg a fővárosban és a megyei városok zömében fogy a népesség. Sokan a fővárosból elsődlegesen az agglomeráció településeire költöznek ki, de a többi nagyváros esetében is hasonló tendencia figyelhető meg. A 23 megyei jogú város közül mindösszesen hatnak volt pozitív a vándorlási egyenlege, vagyis többségükből jóval többen költöznek ki, kisebb településeket választva lakóhelyül. Azonban a 20 ezernél nagyobb, de 50 ezernél kisebb lélekszámú kisvárosok lakossága is gyarapodott.
Dodó
2021-08-31 at 13:09
Jellemző ránk! Ha szóba kerül a szövetkezetizés rögtön, de nem véletlenül a szovjet kolhoz módjára ránk erőltetett Tsz-re gondol mindenki. Pedig 45 előtt létezett egy Hangya szövetkezeti forma, ami behálozta az egesz országot, és mintájául szolgált más országoknak is. Egy példán keresztűl érzékeltetném, hogy lássuk a különbségeket. S tudni kell róla, hogy a legkisebb falvakban is müködött, s a szövetkezeti tagok érdekeit szolgálták. S ezt azért érdemes kiemelni, mert nem Budapestről irányitották őket, hanem maguk szervezték meg önmagukat, politika mentesen. Egy Dél-Alföldi példát emlitve, volt a faluban egy un. tejház, ahová naponta szállitották a gazdák a tejet, s itt is dolgozták fel, korszerű eszközök segitségével. Innen került a másik sarkon lévő vegyesboltba a turó, a tejföl, a tejszin, a vaj, s a fölösleget szállitották csak a városba a szövetkezet teherautóján. Egyébként a tejház hetente fizette ki a gazdáknak a tejet. A vegyesboltban minden kapható volt. A lámpabéltől a cipőpaszt@ig, a légyfogótól az asztali sóig. S ha a gazda fejlesztésre adta a fejét, akkor sem kellett neki a városba menni kölcsönért, mert a főtéren volt a szövetketeti bank. S az évi közgyűlésen mindenki számot adott az eredményeiről. Nem lehetett hallani, hogy csődbe jutottak volna, hogy felszamolás alá került ez vagy az a szövetkezeti szektor. Igaz a gazdák nem a szotyolát köpködték a falnak támaszkodva, mint ahogy a Kádárék idejében megesett, ugyanis a munkát a városból kivezényelt diákok végezték el, s az ő kezük fagyott oda a fagyott cukorrépához, mivel nekik kellett a répára fagyott földet lekaparni. De a gyapotszedés sem volt leányálom. Később mar csak az almaszedés maradt rájuk. Elvégre nekik egyszerűbb volt fáramászni. Vegul elmaradtak ezek a munkák, hogy miért ki tudja? Mindenesetre belejátszhatott az a körülmény is, hogy kifizetődöbnek tunt az almas helyen buzát termeszteni, igy aztán kivágták az almafákat. Bezzeg a szomszédba, okosabban döntöttek. Ők nem búzatermesztésbe fogtak, hanem gyogynovenyt telepitettek a fakra, s igy még a kiöregedett almafak is hasznot hoztak. S nemis keveset. Ugyanis aranyárban lehetett eladni a fehér fagyöngyöt. S ott még ma sem akarják a baloldali politikusok átjátszani a földet külföldiek kezére, s erre egyetlen magyarazat van az pedig, hogy az ottani baloldaliakból nem veszett ki a nemzeti érzés.
Bakonyi Gábor.
2021-08-14 at 10:25
A nagyüzemi mezőgazdaság hatalmas, egy fajtájú tábláin könnyedén terjednek a növénybetegségek, kártevők.
Az erős permetezőszerek viszont ha nyomokban is, de bejutnak az emberi táplálékba. Ráadásul a baktériumok, vírusok, rovarok a nagy számuknak köszönhetően viszonylag gyorsan képesek alkalmazkodni a mérgekhez,
tehát a nagytáblás, nagyüzemi mezőgazdaság megmérgezi az embereket…
Az tévhit, hogy a GMO növények, mivel méreganyagokat termelnek, védettek a betegségek ellen, hiszen a kártevők gyorsan alkalmazkodnak, viszont az embereket tartósan mérgezik, és a GMO növények könnyen elszabadulhatnak, és kezelhetetlenné válhatnak, tönretéve sok ezer év növénynemesítésének az eredményei.
A kissebb táblás termelés és fajtagazdagság tűnik kiútnak, de ez ellentétes a globalizmus, internacioonalizmus érdekeivel, hiszen megnehezítené a nagyüzemi termelést és a nagykereskedelmet is…
kittinénike
2021-08-12 at 19:47
Egye meg a baloldal a tehénszart szárítva a mekiben!!!
Jó az nekik, ostoba marhák.
Girolamo
2021-08-12 at 07:50
A baloldali választóknak ugyan olyan fontosak az ėlelmiszerellátás kérdései.
Pontosan ezek azok a kėrdések,amelyek nem lennének “oldalfüggők”.
A pártok alapvető hozzáállása viszont az egyszerű emberek számára nem is oly egyszerű.
A másravárásunk,a múltbarėvedő regėnyes várakozásaink,és a valóság közti szakadék pont elég ravaszéknak.
Az utolsó mohikán amerikai,a rezervátum amerikai,a génmanipuláció amerikai.
Meg a sátánista gőg és becsvágy,is ami az összes nekünk fontos szempontot leselejtezi,szintén.
Emlékszel testvér,mwnnyit zsidóztunk együtt?
Aztán jött a zsidó,amúgy hazai,ès nénéd 60 ezer ft különbségért inkább neki adta a földet,mint nekem.
Ez a magyar sajátosság,az iparosodottab városok közelében.
Igen,lehetett volna zulu,vagy venezuelai,a vége ugyan az.
Naprózsa
2021-08-11 at 21:39
Józan ésszel nem lehet örülni egy olyan tendenciának, ahol olyan élelmiszert gyártanak amitől undorodik mind a károsító gomba, baktérium és minden ágens, s mind a fogyasztani akaró rovar, mert mérgező. Akkor csak méret kérdése, hogy a mi szervezetünk mikor telítődik ezekkel a genetikai mérgekkel. Műnövény, műhús, műember a várható sorrend
Girolamo
2021-08-11 at 21:30
20 évvel ezelőtt felmerült,és egy ideig a közbeszėdben téma volt a bio burgonya.
Az a bio krumpli,amibe mėrgező làgyszárúak génjeit kevertėk,hogy ne kelljen a bogár ellen permetezni.
Abban maradtunk akkor talán hogy ezt nálunk nem termeljük.
Gyenge krumplitermėses ėvben ömlik be a mindegyhonnan burgonya.
Ha nem magyar,a bánat tudja,mi kerül az asztalra.
Addíg lehet nyugodt a vásárló,amíg hazai árut kap.
ÉS MÉGIS,MIÓTA A FÉL VILÁG LÁGOKBAN,A MÁSIK FELE VÍZ ALATT,mintha minden mindegy lenne.
Én így tapasztalom.
A gėnmanipulålt cuccokkal kapcsolatban szintėn legyintős a vėlemėny.
Csak legyen.(?)A stresszelésünk nem lehet vėletlen.
Tibimama
2021-08-11 at 21:07
Rákosi is ezt ígérte ✌️
sanyó
2021-08-11 at 21:04
Vissza akarják állítani a TSZ-eket, hogy majd közülük kerüljenek ki a “téeccsé” elnökök?
Szép új világ..
nemzeti
2021-08-11 at 20:50
Alapanyag kell a műhúsnak.
A tehénállományt korlátozni kell,mert lelegeli a méhlegelőt.
A tehénszarral való fűtésnek meg sok a levegőbe bocsájtott káros anyaga.