A baloldalhoz köthető GKI szerint a világgazdasági körülmények romlása és az EU-transzferek serkentő hatásának kifulladása 2020-ra markáns lassulást valószínűsít a magyar gazdaságban. A gazdaságkutató prognózisa szerint a GDP a tavalyi 5,1 százalék után idén 4,3, jövőre pedig 2,7 százalékkal nő.
A magyar gazdaság az első fél évben a tavalyival megegyező, kiugró mértékben, 5,1 százalékkal bővült. Ez az ütem az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy háromszorosa az átlagnak. A harmadik negyedév is jól kezdődött júliusban, de ezt augusztusban az iparban és az építőiparban is látványos lassulás követte, és az üzleti várakozások a következő hónapokra sem valószínűsítenek javulást – írja elemzésében a gazdaságkutató. Május óta ugyanakkor az infláció is csökken – teszik hozzá –, szeptemberig csaknem 1 százalékponttal mérséklődött (a GKI várakozása 2019 végére 3,5, 2020 végére 3,3 százalék). Kedvező az államháztartás helyzete is, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg 2018 után idén is deficites, a forint gyenge (az első kilenc hónapban 323,1 forint volt az átlagos euróárfolyam, idén 325, jövőre 335 forintra számítanak a tavalyi 318,9 forint után).
Kifejtik: a magyar gazdaságot a belföldi kereslet hajtja, a belföldi felhasználás növekedése 2017-ben közel 1, 2018-ban több, mint 2, az idei első fél évben pedig közel 0,5 százalékponttal volt gyorsabb a GDP dinamikájánál; ennek megfelelően a külső egyensúly romlik. 2017-18-ban az áruimport mintegy 3 százalékponttal emelkedett gyorsabban, mint az export, az idei első nyolc hónapban pedig közel 2 százalékponttal. Ezt a szolgáltatás-külkereskedelem aktívumának emelkedése részben ellensúlyozta, azonban a folyó fizetési mérleg tavaly – kilenc év után – így is újra deficites lett, és ez a helyzet az idei első fél évben is. Ez a gazdaságkutató szerint kedvezőtlen, de egyelőre nem veszélyes tendencia, mivel a beáramló EU-támogatások a folyó fizetési és tőkemérleget minden bizonnyal még jövőre is többletessé teszik (2019-re 2 milliárd eurót, 2020-ra 1,5 milliárdot várnak). Ugyanakkor egy kis országban a tartósan fenntartható növekedés elképzelhetetlen exportorientáció nélkül – mutatnak rá.
A feldolgozóiparban az első nyolc hónapban a belföldi értékesítés mintegy 2 százalékponttal gyorsabban emelkedett, mint az export. Míg a kivitel részaránya 2017 átlagában még 74,7 százalék volt, az első nyolc hónapban csak 72,7 százalék. A GKI idén az ipari termelés 5, jövőre 4 százalék körüli emelkedésére számít. Az építőipari termelés mintegy három éves szárnyalás, évi 20-30 százalékos bővülés után augusztusban 6 százalékra esett, a gazdaságkutató szerint a markáns fékeződés várható volt. A GKI úgy látja, az éves átlagos bővülés minden bizonnyal így is 20 százalék feletti lesz, 2020-ban azonban már csak 2 százalék körülit várnak. A kiskereskedelmi forgalomban viszont a második fél évben nem várható lassulás; ezt sem a július-augusztusi kedvező adatok, sem a gyors bérkiáramlás, sem a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb (3,3 százalék körüli) infláció nem teszi valószínűvé – írják. Prognózisuk szerint éves átlagban 6 százalék, jövőre 4 százalék közeli forgalombővülés várható. Az idegenforgalmi szektorban augusztusig a vendégéjszakák száma kissé mérséklődött, de az árbevétel az áremelés és a gyenge forint miatt 8 százalékkal emelkedett – teszik hozzá.
A foglalkoztatás tovább bővült, 2019. július-szeptemberben 0,8 százalékkal dolgoztak többen, mint egy éve, ezen belül a közfoglalkoztatottak száma közel 30 ezerrel csökkent. A munkanélküliség feltehetőleg a második negyedévben, 3,3 százalékkal érte el mélypontját, a harmadik negyedévi adat 3,5 százalék. Úgy vélik, változásra utal, hogy a cégek a GKI felmérése szerint a korábbinál kisebb munkaerőhiányt jeleznek, több jelentős cég pedig létszámcsökkentést tervez. A bruttó keresetek növekedését statisztikailag az alacsony fizetésű közmunkások számának, és ezzel arányának mérséklődése is gyorsítja. Közmunkások nélkül az idei első nyolc hónapban a vállalkozásoknál a keresetek 11,3 százalékkal, a költségvetési szektorban csak 5,8 százalékkal emelkedtek – mutat rá a GKI. A gazdaságkutató prognózisa szerint a reálkeresetek idén átlagosan 7 százalékkal, jövőre 4-5 százalékkal emelkednek, ami a lakossági fogyasztás idén 4,5, jövőre 3,5 százalékos emelkedését alapozza meg. Ugyanakkor a beruházások esetében az idei 13 százalékot jövőre a GKI szerint csak 2 százalék körüli bővülés követi, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Kbandi1
2019-11-04 at 17:09
Az együttműködés első halvány jele lehetne, ha a balliberálisok leszállnának a fékpedálról, mert haladónak lenni fékezés közepette egy kissé bornírt politika az összhang helyett.
Sajnos amíg balfékek akarnak diktálni, addig a fékpedál lesz náluk üzemben. Az sem sokkal jobb, ha éles kanyar előtt lépnének a gázpedálra, mert azt csak jó sofőr csinálja.
100 éve megy a viaskodás a balokkal, semmivel sem jobb a helyzet, mint a korábbi ősellenségekkel szemben volt.
sorry
2019-11-04 at 09:28
A GKI megfogalmazta a vágyálmát. Nagyon szeretne látni egy jelentős gazdasági visszaesést. Azt gondolják, ha leírják közelebb kerülnek a megvalósuláshoz.
Helga
2019-11-04 at 08:11
Míg a GKI (s benne az Anway-on meggazdagodott Vértessy András) gazdasági “összeomlásról” vizionál, addig még Brüsszel is módosítja – és felfelé -,
a magyarországi gazdasági mutatókat. Ez az intézmény eddig még mindig melléfogott, s csak propagandisztikus szándékkal veti be évről-évre kutatási(?) eredményeit. DE! Mit is várhatnánk ettől a libsi társaságtól?
olszal
2019-11-04 at 08:01
Ha a elsődleges gazdasági környezetünkben (lásd Németország)lassulni fog (illetve már lassul) a fogyasztás, akkor minden bizonnyal nálunk is visszaesik valamelyest a termelés és a fogyasztás.
Ehhez nem kell különösebben közgazdasági szemléletűnek lenni, elég elővenni a a józan paraszti eszünket.
A mérték, az talán nem akkora lesz mint azt a már előre kárörvendő botcsinálta okoskodó f@szok jelzik.
Az un. keleti nyitás politikája a gazdaság
teljesítményének előbb jelzett alulműködését elképzelhető, hogy kiegyenlíti.
Jó példa erre a Putyinnal kötött gazdasági együttműködés fokozása, de még hátra vannak a kínaiak, japánok, koreaiak etc.
Az Európai Unión kívűli több lábon állás, – nevezzük dizertifikációnak -, csökkentheti a nagyméretű visszaesés esélyét.
Ámen.
lacika
2019-11-04 at 07:32
Nem olvastam végig a “prognózist”. Mert hogy jövőre majd’ felére csökken a növekedés üteme, az már eleve gyanús. A “magyarázat” meg csak “tudományos” rizsa. Viszont szerintem az biztosan nincs benne, hogy az ún. ellenzéki vezetésű önkormányzatok gazdálkodása (?) mennyivel rontja majd a GDP-t.