Amíg a fejlett országok tudományos akadémiái az elmúlt fél évszázadban belülről megújultak és hatékonyan elősegítették a gazdaság fejlődését, addig az MTA szerkezete, működése és hatékonysága immár 80 éve változatlan, ezért külső ösztönzéssel kell megújítani – írta a Mandineren megjelent cikkében Anisits Ferenc, nemzetközi szakmai körökben elismert gépészmérnök, aki megkísérel az MTA és az ITM között folyó vitában „tiszta vizet önteni a pohárba”.
Ideje leszámolni a tévhitekkel
Az alapkutatás valóban a tudás forrása, amely azonban csak a legritkább esetben (például a gyógyszeriparban) vezet közvetlenül innovációhoz – véli Anisits Ferenc. Szerinte a kutatások súlypontja ma már eltolódott a korszakalkotó felfedezésekről az alkalmazott kutatások, az invenciók (a tudás hasznosításának koncepciói) felé. Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás intézményesen elvált egymástól. Így a technológiai innovációk nem a kutató műhelyekben, hanem döntően a fejlesztési központokban születnek. A kutató szerint az is téves szemlélet, hogy a tudásgyarapítás és az innovációs teljesítmény a ráfordított pénzforrás nagyságától függenek.
A válaszadás szükségessége
A világ legtöbb tudományos akadémiájának működésében az elmúlt évtizedekben szemléletváltás következett be. A kíváncsiság-vezérelt kutatást felváltotta a korunk releváns kérdéseire való válaszadás szükségessége. Ma a társadalmak sokkal inkább az energiaellátás és a klímaváltozás kihívásaira várnak választ, mintsem arra, hogy miért világítanak a csillagok – véli a gépészmérnök. Felhívja a figyelmet, hogy az akadémikusok kiváló szakemberek, jóindulatú és becsületes polgárok, de a legritkább esetben alkalmasak hatékonyan és eredményesen irányítani és menedzselni egy kutatóhálózatot. További tévedés – írja -, hogy az egyetemi oktatásban a duális képzés (kvázi üzemgyakorlat) helyettesíti az alkalmazott kutatást. Ennek következményeként az oktatás hátrányosan leszűkül a tananyag közvetítésére, elmarad az oktatók tudásának felfrissítése a kutatási munkával, süllyed az oktatás színvonala és kimarad a hallgatók felkészítése a tudományos kutatói munkára. Azon kívül ellehetetlenül az egyetemek regionális együttműködése a gazdasági vállalkozások fejlesztéseiben.
Nem elefántcsonttorony
Anisits Ferenc úgy véli, a tudomány (a tudás összessége) nem az elefántcsonttorony zárt ajtajai mögött gyarapodó tudás, hanem interdiszciplináris együttműködésen alapuló tudáscsere. Példa erre a német légi- és űrutazási kutatási központban (DLR) a közelmúltban kifejlesztett teljesen új mesterséges szív, amely a páciensek szinte korlátlan mozgását teszi lehetővé. A mérnökök áramlástechnikai és anyagtudományi tudása felbecsülhetetlen értéknek bizonyult a fejlesztésben. Az orvosi gyógyítás így az űrkutatás haszonélvezőjévé vált. (A DLR-szív 2003-ban az európai innovációs díj nyertese volt.)
Hatékonyság és eredményesség
Az akadémiai kutatás a nemzetközi verseny nyomása alá került – hívja fel a figyelmet Anisits. Hozzátette: a kutatás irányváltása a hatékonyság és eredményesség felé az akadémiai kutatás szabadságának megkérdőjelezéséhez vezetett. A kutatások rendkívüli költségeinek fényében hiú ábránddá vált az akadémiai autonómia – véli. Az új, konkrét, releváns kérdések felváltották a korábbi kíváncsiság-vezérelt kutatási feladatokat. Ilyen sürgős és fontos téma például a technológia hosszú távú következményeinek vizsgálata (műanyag, azbeszt, FCKW hűtőfolyadék ózonréteg károsítása, bioüzemanyag, esőerdők kiirtása, elektromos hulladékhegyek ártalmatlanítása és így tovább). Ma pedig – idézi a számokat Anisits – a nagyrészt állami finanszírozással (közel 100 millió euró) működtetett osztrák Akadémia 770 taggal, 1600 foglalkoztatottal és 28 kutatóintézettel rendelkezik. Számos intézmény megszűnt vagy beolvadt az egyetemi kutatásba. Míg tehát az osztrák Akadémiának 1600 foglalkoztatottja van, addig az MTA-nak 17 ezer.
Nem tudósok, hanem menedzserek irányítanak
Németországban az intézményt, mint vállalkozást nem tudósok, hanem kiváló menedzserek irányítják. Az állam tudománypolitikai elvárásokat fogalmaz meg velük szemben, amit e menedzserek követnek és teljesítenek. Anisits állítja: az MTA esetében a hagyományőrzés nem pótolja az önvizsgálatot, a racionális vitát pedig nem helyettesíti a tudomány szabadságára való demagóg hivatkozás. A kutató kijelentette: az intellektuális vita a vélemények cseréjéről és a megegyezés kereséséről szól, viszont az aggresszív, ellenséges, személyeskedő és indulat-vezérelt szócsata egyetlen célja a vitapartnert a szó hatalmával a földbe döngölni.
Mi folyik a valóságban?
A médiában megdöbbenten láthatják a magyar polgárok egyes akadémikusoknak „az igazságot egyedül birtokló”, egykori párttitkárokat is lepipáló „vitakultúráját”. A valóságban nem a kutatás szabadságáról folyik a vita, hanem arról, hogy lesz-e egyáltalán esélyünk növelni a jólétünket a következő években. A magyar embereknek tudniuk kell, hogy nem kevesebb, mint a társadalom jóléti perspektívája forog a kockán.
Hesslerezredes
2019-03-14 at 13:27
Na, kérem: Anisits urat tisztelettel megkérni, hogy lenne már kedves átszervezni az MTA-t. Ehhez teljhatalmat és állandó testőri védelmet kap, meg természetesen szép tiszteletdíjat. Ha lehet ezt tegye meg egy félév alatt (ezért külön prémium jár részére – bőven futni fogja a megtakarított lóvéból). Utána ő lesz az új MTA elnöke, és a helyetteseit is maga választja meg. És ha szabad kérni, akkor a humán “tudományokat” legyen szíves kiseprűzni az új Akadémiából. Azok csináljanak maguknak annyi és olyan (k)akadémiát, amilyet akarnak – saját zsebből!!!! Csak és kizárólag a természettudományoknak legyen szabad akadémiájuknak lenni állami támogatás mellett – mondom ezt jogász-közgazdász-informatikus mérnökként.
Vízöntő
2019-03-14 at 12:27
Örülök a cikknek és az adatoknak. Igazolja, hogy miért is kellene sürgősen a teljes nyilvánosság az MTA működéséről. A gőgös, néha szinte felsőbbrendűséget éreztető lekezelő szövegek, beszámol az Országgyűlésnek, valójában a homályt védik.
Az “osztrák Akadémia 770 taggal 1600 foglalkozatottal és 28 kutatóintézettel rendelkezik. Számos intézmény megszűnt vagy beolvadt az egyetemi kutatásba. Míg tehát az osztrák Akadémiának 1600 foglalkoztatottja van, addig az MTA-nak 17 ezer.”
Szóval, az általam nem igazán tisztelt MTA elnökség magyarázza már el, miért és kinek az érdekében kell eltartani a nem a társadalom érdekeit szolgálni akaró, hanem a társadalom érdekeit meghatározni akaró MTA-t akadémikusaival, és a 17000 alkalmazottjával?
Nem vitatva, hogy rendelkeznek tudással, lehet hogy az a szint kevés vagy nem alkalmas arra a szolgálatra?
Ki kellene tárni az ajtókat, ablakokat, szellőztetni, a múlt rendszer hordalékát kukába dobni!
Igaz is, új akadémikusok felvétele mikor lesz?
És kik a szerencsés jelöltek, milyen munkássággal kiérdemelve azt?
A ballibes elkötelezettség ugye nem feltétel, és a konzervatív történészeket ugye nem vétózzák meg a múlt rendszer filozófusai?
csakafidesz
2019-03-14 at 12:58
A nagyobb létszámú akadémia nem lenne baj, ha az eredmények igazolnák a ráfordítást. Sajnos a mai akadémia “hatékonysága” nulla felé tart. A társadalomtudományi szektorban pedig sokszor nem hatékony, hanem kártékony..
Magd@
2019-03-15 at 00:37
A verseny szféra tárt karokkal várná őket.
Van itt meg tartalék!
Logikus
2019-03-14 at 11:29
Nagyon jó gondolatok vannak a cikkben, ettől kapnak agyvérzést a BALLIBEK.
Zsebe László
2019-03-14 at 09:23
Megint pofán baszta a ballibcsiket a valóság.
CsZ
2019-03-14 at 07:18
Egyszer szeretném megismerni adófizető állampolgárként, hogy példáúl a nagy, Lipotvárostól a dob utcáig ”világhirű” Heller Agi néni pontosan mit tett le az asztalra azokért a közpénzből kapott sok 100 milliókért, amit a ”tudos” kollegákkal együtt évekig kutatott.
Abból Ági néniéken kivül, hol volt haszna a társadalomnak?
Tisztelet a kevés kivételnek , de ez felsőbbrendü tudattól az örületig lekezelő , arrogáns nemzetgyülülő gallilei kör szünjön már meg végre és váltsa fel a nemzetet szolgáló tehetséges emberek társaságára.
Ehhez nem kevés bátorság kell, mert ezek a nemzetgyülülük is részei a gyarmatositó világrendnek.
Már el is kezdődőtt a megfélelmlités pár napja a kövezkező vagy másképpen mondva soros globalista kutya jelelölt Weber úr a tudomány függetlenségéről prédikált lehetséges negyedik pontként.
Isten áld meg a magyart
Magd@
2019-03-14 at 07:47
“A racionális vitát pedig nem helyettesíti a tudomány szabadságára való demagóg hivatkozás”
CsZ az összefoglalójaban benne van a lényeg.
Meg abban is, hogy Weber mivel akar ártani, de ez volt a nagy pofára esés.
A hazaúton ezt felismerve sietett a ZDF stúdióba leadni a dörgedelmét az elnyomó rezsimről.
Mennyivel jobb helyen lenne a rengeteg pénz az oktatásegészségügy szektorban.
csakafidesz
2019-03-14 at 12:54
Heller Ágnes tevékenységének egyedül Lukács György örült. Megjegyzem mind a kettő bolond volt, az egyik ma is az. Heller anyó nálam akkor verte ki a biztosítékot amikor lehazudta a 2006 évi rendőrattakot.
zolatiguszti
2019-03-15 at 14:07
Lehet vissza kellene hozni a Lukács féle hagyatékból a tizedelést.Rögtön lenne kedv hajtani a Singert.
Tyukodi pajtás
2019-03-14 at 07:15
A CEU és az MTA a globalista ügynökök, a “tudósok” mérgező gondolatainak fő kibocsátója hazánkban. Egyik kedvenc területük a történelem hamisítás, de minden területen aktívak. Tevékenységüknek szabályozása létkérdés.
antilibsi
2019-03-14 at 07:13
Az MTA többnyire az élősködő lobbi eldorádója. Egy menhely a semmittevő posztkommunista többség számára.
Levente_c
2019-03-13 at 21:46
“Amíg a fejlett országok tudományos akadémiái az elmúlt fél évszázadban belülről megújultak és hatékonyan elősegítették a gazdaság fejlődését, addig az MTA szerkezete, működése és hatékonysága immár 80 éve változatlan, ezért külső ösztönzéssel kell megújítani – írta a Mandineren megjelent cikkében Anisits Ferenc nemzetközi szakmai körökben elismert gépészmérnök, aki megkísérli az MTA és az ITM között folyó vitában „tiszta vizet önteni a pohárba”
Az őskövületeket el kell tavolitani.
A haladashoz energikus, okos jol kepzett es nyitott elmeju veztesre es stabra van szukseg!!!
csakafidesz
2019-03-14 at 01:19
Volt már egy átszervezés, de az MTA nagyjából még az 1960-as évek struktúráját hordozza tovább. Nos az innovációk még nyugaton sem a tudományos akadémiákról jönnek, hanem független kutató intézetekben, gyárak laborjaiban, egyetemi kutató helyeken. A tudományos akadémia, mint olyan a XIX. század terméke és vaskalappal lehetne jelképezni az akadémiai tudósokat.
Hazádnak
2019-03-13 at 21:27
„Felhívja a figyelmet, hogy az akadémikusok kiváló szakemberek, jóindulatú és becsületes polgárok, de a legritkább esetben alkalmasak hatékonyan és eredményesen irányítani és menedzselni egy kutatóhálózatot.”
***
Ehhez csak egy közhelynek számító mondással tudok társulni:„Ha az üzleti világban a lexikális tudással rendelkezők volnának a legsikeresebbek, akkor ma a világ leggazdagabb emberei az egyetemi professzorok kellene legyenek.”, de nem így van ugyebár. Tehát az akadémikus urak jó ha ehhez tartják magukat.
Benedek Károly
2019-03-13 at 21:21
“egyes akadémikusoknak „az igazságot egyedül birtokló”, egykori párttitkárokat is lepipáló „vitakultúráját“.
Trencsényi Waldalfel Imre akadémikus, klasszika filológus, munkásőr
kortársai és utódaik, akiről köz tudott, hogy munkásőr egyenruhában,
fegyverrel az oldalán tartotta az előadásait.
Szeretném már olvasni, hogy kik voltak még ilyen mély tudású, minden
tudományok felett állók, akik egymás között felosztották a Bölcsek Kövét,
és csak és csak is ő birtokolták a “mindentudást”, és új publikáltak mindannyiszor “újat, és újat”, hogy egyik dolgozatukat a másikba öltötték…
Kitárni az ablakokat, ajtókat, nagy huzatot, levegőcserét, mert az áporodott
marxista, lukácsista bűz beleette már magát egészen a téglákig…
csakafidesz
2019-03-14 at 01:09
Ezek mind volt párttitkárok, ághattilák és hasonlóak.
Benedek Károly
2019-03-13 at 21:15
De hát ezek ott akarnak punnyadni, és élvezni a havi legalább netto 500 ezret és egyéb kiváltságokat, juttatásokat, na, meg a hatalmat.
Szét kell szedni atomjaira az Álmagyar Áltudományos KAKAdémiát, és más “atomokból” szépen felépíteni.
zolatiguszti
2019-03-15 at 13:57
Elmondtam én ezt a 90-es években is. Kibasztak Csepelről csak 15 ezret Ózdról-Diósgyőrből meg 35 ezret.
Ment az észosztás: Hóttig tartó tanulás’, rugalmas munkaerő piac, ne várja senki a saját sorsát hogy az állam oldja meg átképzés, vállalkozzál és más nagyon okos baromságok egy letarolt gazdaságú országban.
Na momdtam, a sok irodista örül hogy az ő seggét nem éri el még a tűz, basznak segíteni a melósoknak, de meg lesz még ennek a böjtje.
Aztán 2008-tól elindult a daráló a szellemi munkakörökben is.Jött az okoskodás megint: miért nem tüntet a Magyar nép? Birkák, hagyják hogy minden úgy legyan ahogy sikerül , hülye sok vidéki mucsai gumicsizmás etc,etc…Ja csak ők közben megtanultak egy nyelvet és szépen itt hagytak titeket.Ti meg most akkor oldjátok meg a magatok dolgát akkor, tüntessen értetek éppen annyi amennyi a melósokért tüntett a 90-es években.Meg is érdemlitek nagyokosok.Lásuk miből nagyobb a hiány, burkolóból vagy akadémikusból Ejrópában?