Nem is igazán tudatosítja az ember, hogy mi mindent lát, amikor Budapesten sétál. Az persze feltűnik, hogy annyi lepusztult lakóházat, homlokzatot látunk elsősorban a belső részeken, ami már a közérzetünkre is rosszul hat. Azt viszont valószínűleg nem sokan tudatosítják, hogy mennyi golyószaggatta házat látni ma is a fővárosban, 75 évvel a második világháborús ostrom és 63 évvel az ’56-os harcok után. Ezeknek járt utána most egy igényes kiadvány keretein belül Békés Márton, a Terror Háza múzeum kutatási igazgatója, Gyarmati István fotóművész és Takács Tamás grafikus.
Gerő András kifejtette, hogy egy város lelkiségét elsősorban nem az épített környezet, hanem a város társadalma, annak életvitelbeli sokszínűsége adja, Budapest esetében pedig ez leginkább az életerő. A történész kifejtette, hogy minden város esetében az unikalitás az érdekes, nem az, ami minden más városban is megtalálható, s ezért a hegként megőrzött város, illetve a könyv is az emberekről szól. Arról, hogy miért ilyen. Békés Márton szerint az internetes fórumok arról tanúskodnak, hogy foglalkoztatja az embereket a lepusztult, golyónyomokkal tűzdelt homlokzatok témája, és rengeteg információt, képet, egyéb emléket kaptak a kötet készítése közben. Furcsa kulisszának nevezte, hogy ma is a második világháborúban és ‘56-ban szétlőtt házak között járunk, telefonálunk, vásárolunk, élünk.
Ez a város még mindig szét van lőve
Gyarmati István azon volt megdöbbenve, mennyire képes önmagában elfojtani az ember a látványt, mintha ott se lenne. Ő is rácsodálkozással vette észre azokat a golyónyomokat a falakon, amelyek között évekig járt-kelt, hiszen a VII. kerületben nőtt fel, de neki is csak akkor tűntek fel, amikor célzottan fotózni kezdte ezeket.
Úristen, ez a város még mindig szét van lőve!
– jelentette ki félig ironikusan, de félig komolyan. Az évtizedekig Németországban élt fotóművész megemlítette, hogy még a lehető leginkább szem előtt lévő helyen, a Kossuth téren is találni ilyet, miközben például Németországban már nyoma sincs az épületeken a háborús pusztításnak. Takács Tamás az épületek tarkaságáról beszélt, kényszer-művészeti alkotásnak nevezve azokat, mert egy-egy foltban az ott lakónak volt pénze megjavíttatni a homlokzatot, miközben a szomszédjának például nem.
Mi adja Budapest egyediségét?
Igaznak bizonyult az elején elhangzott vélemény, hogy ez a könyv és a több, mint fél évtizede szétlőtt házak valójában a budapesti emberekről szólnak, hiszen a könyv szerzői és Gerő András is inkább azon a véleményen voltak, hogy meg kéne javítani ezeket, de közben érződött a hangnemen a ragaszkodás is ehhez a tipikusan budapesti jelenséghez. Gyarmati István szerint a magyar főváros egyik unikális vonása, hogy az azt kettéválasztó nagy folyó ellenére szerves egységként működik, mindkét partján rendszeresen akad dolga az embernek, így napi szinten kell járni-kelni a kevés híd valamelyikén, ami többnyire nem egyszerű feladat.
Ez máshol nincs így, néha akár hónapokig nem megy át az ember a hídon egy folyóparti városban
– hasonlította össze a többi nagyvárossal Budapestet.
A másik különlegességnek a szétlőtt vagy csak simán lerohadt épületeket, aládúcolt erkélyeket, nyomasztóan szakadt homlokzatokat nevezte, amelyek akár a drága, elegáns környékeken is előfordulnak. Ezek a külföldi turisták számára izgalmas filmdíszletnek, misztikus helyszínnek tűnhetnek, de mi ezek között élünk – állapították meg a könyv szerzői. Ezeket a lakóházakat ugyanis 1945 után államosították, tanácsi lakásokká váltak, így nem volt igazi gazdájuk, a rendszerváltoztatás és a privatizáció után pedig nem volt kellő polgári erő a rendbetételükre, és a város ekkor sem tett semmit.
Budapest ugyanúgy elpusztíthatatlan, mint a magyarság
A kötet szövegét jegyző Békés Márton kifejtette, hogy Budapest életében volt egy húszéves militarizált időszak az első, 1942-es bombázástól az utolsó óvóhely 1962-es megépítéséig. Ebbe az időszakba esett az 51 napig tartó második világháborús ostrom, majd tizenkét évre rá ‘56, amely után bizonyos városrészek rosszabb állapotban voltak, mint az ostrom után. Békés a PestiSrácoknak kifejtette, hogy Budapest kiváló jelképe a magyar jelenlétnek, amely a Duna két partján egyszerre kelet és egyszerre nyugat, ahogy az 1578-ban, 1686-ban, 1848-ban, 1944-45-ben és 1956-ban is súlyosan szétlőtt, de minden alkalommal feltámadt várost nyugodtan tarthatjuk a magyar élni akarás és elpusztíthatatlanság jelképének is.
Megkérdeztük a véleményét arról is, amikor a háborús hegek kijavítása helyett lebontják az egész régi épületet, hogy aztán az addig egységes stílusú homlokzatsortól durván elütő, modern üveg-acél monstrumot húzzanak fel a helyére. Felidéztük neki, amikor tavaly egész seregnyi ember figyelte szomorú arccal a Paulay Ede utcában, ahogy egy régi kétszintes házat romba dönt a munkagép. Békés Márton határozottan kijelentette, hogy a városkép ilyen megbontása semmiképpen sem organikus fejlődés, és úgy vélekedett, hogy szigorúbban kéne szabályozni az ilyesmit, hiszen ez nemcsak az épület, illetve a telek tulajdonosának az ügye, hanem a városkép révén közügy is.
A társas együttélés, a család, a lakóhely, a mindennapi fizikai, szellemi, társas környezete és önmaga kapcsán mindenki konzervatív
– foglalta össze.
Nahát
2019-12-06 at 17:46
Golyónyomok? Nudli! Nincs olyan év, hogy ne kerülne elő valamelyik budapesti hidunk, terünk, építkezésünk alól, a Balatonból egy-két föl nem robbant 100 kilós bomba. Bombázott bennünket mindenki, aki ért. Hol egy angol bomba kerül elő, hol egy szovjet. Kártérítést persze a kutya nem fizet nekünk. Legalább az az ország beszállhatna a tűzszerészeti költségekbe, akinek a bombáját aznap épp megtalálták!
lágymányos
2019-12-06 at 11:50
Valahogy meg kéne őrizni ezeket az utókornak, biztosan van rá megoldás hogy akár fullos renoválás mellett ezek a nyomok a vakolatban maradjanak. Persze, ahol az épületek léte is kérdés, nem ez lesz a legfőbb probléma…
12345
2019-12-08 at 14:57
Lesz ez meg rosszab is üdvözlet Karacsony meg Gyurcsany
Mon3
2019-12-06 at 10:31
Annyit azért tisztázzunk, hogy a kommunistáknak volt egyetlen egy elfogadható húzása. Propaganda miatt az összes háborús sérülést 45 után eltüntették a még megmenthető épületek esetében, és erre nagyon ügyeltek. A maradék menthetetlen épületet lerombolták és szocreál épületet húztak fel a helyén, kivéve a várban lévő épületeket. A könyvben említett összes sérülés kizárólag 56-ban keletkezett!
lágymányos
2019-12-06 at 11:41
Biztos ez? A Belvárosban talán, de pl. Kelenföldön több olyat is látni ahol nem voltak számottevő 56-os harcok (ha jól tudom csak a Körtérnél voltak).
lágymányos
2019-12-06 at 11:47
Budapesti életem boldogabb szakaszaiban, pl. most is, hónapokig nem keltem át a Dunán. Sőt, van hogy hetekig a XI.-ből se lépek ki. Munkahely, kégli, sport, kocsmák, sétálóutca, erdő… Minden van itt is. Nem egy ilyen ismerősöm van. Mondjuk az ilyen Gerő-féléknek Buda is vidék, még akkor is ha itt rontják a levegőt és csinálják a dugót a Szab.-hídon…
Hesslerezredes
2019-12-06 at 09:48
Idefigyelj Laci! Biztos vagy Te benne, hogy ez az eszement hülye momentumos nemzedék egyáltalán azt tudja-e, hogy B u d a p e s t e n él?????!!!!! amúgy persze, hogy háborús emlékekkel, golyónyomokkal van tele a város, mert a nagyon sikeres II. vh-s szövetségünk azt is megakadályozta, hogy Budapestet nyílt várossá lehessen minősíteni (ha egy város magát ‘nyílt várossá’ minősítette, akkor azt deklarálta, hogy ott nincsen – a rendfenntartó erőkön (rendőrség) kívül – számottevő fegyveres erő és nem fog ellenállni – ergo: nem kell elpusztítani.
kivagyok!
2019-12-06 at 09:21
Volt Rádai Mihálynak egy remek műsora az “Unokáink sem fogják látni”. Ő tényleg aggódott ezekért a csodálatos régi épületekért, szívesen megnézném ismét a műsorait. Sajnos ahol lebontanak egy épületet ott csak valami borzalmas üveg kalickát húznak fel, ami lehet elsőre tetszetős, de ha kikapcsolják az áramot megsülnek benne az emberek légkondi nélkül. A modernkori épületek közül a nagy kedvencem a Bálna. Hogy az milyen ronda és hogy nem illik bele a Duna parti épületek közé. Az igaz, hogy összeköti Pestet és Budát, mert mindkét oldalről nézve borzalmas.
Nonvideor
2019-12-06 at 08:03
Elszabotáltuk a kampányt, s mostantól az ultra balliberális történelemhamisítókat fogjuk simogatni?!
Nincsenek nekünk fiatal, hiteles történészeink?!
Ki a fazt érdekli, hogy egy Nyugatról ideszakadt gyüttment, kattintgatós milyennek látja a liberálnyilasbolsevikok által szétlőtt, majd 2010 -ig folyamatosan tovább rothasztott fővárost?!
A társasházak többsége 2010-ig pengeélen táncolt. A legtöbb nem hogy a festés-mázolásig nem jutott el, de a 60-70 éves víz-csatorna rendszerének az átfogó
felújításáig sem! Sorra dőltek be az albetétes tulajdonosok, amikor Gyurcsány/Bajnaiék 4-szeresére emelték a rezsiárakat, s nem tudtak közös költséget sem fizetni!
Mit jön ide ez a parvenü okostojáskodni!
Na, ugyan, ki lehet ez az alak, ha egy Gerő vezeti fel a könyvét?!
Miből adták ki?
A PS fogja a jövőben bevezetni a nemzeti oldal köztudatába az ultraliberális, magyargyűlölő Gerőt, aki soha nem határolódott el az apjának a viselt dolgaitól?! Azért, mert az elvtársak egymást gyilkolták, nem írja felül, amit Gerő az életében tett a magyarság ellen.
S ez az alak Schmidt Mária kitűnő cimborája.
Gratulálok, PS!
Hajni
2019-12-06 at 06:23
És még mindig ott tartunk, hogy “párbeszédet” folytatunk ezekkel!!!
Hajni
2019-12-06 at 06:21
Gerő???!!???
Benedek Károly
2019-12-05 at 22:13
Schmidt Mariskának mi a véleménye Andriska eszmefuttatásáról?
Benedek Károly
2019-12-05 at 22:12
“Gerő András kifejtette, hogy egy város lelkiségét elsősorban nem az épített környezet, hanem a város társadalma, annak életvitelbeli sokszínűsége adja, Budapest esetében pedig ez leginkább az életerő”
Gerő András?????
PS!!!!!!
Nonvideor
2019-12-06 at 08:08
Ez hülye!
Az épített “környezetben” LAKNAK, DOLGOZNAK, MŰVELŐDNEK, ÉLNEK!
Az élítőművészeket kérdezze meg ez a kőbolsevik kretén!
Gerő ez faz!
Kell még valamit mondanom, Schmidt Mariska?!
ReuseRefuseRecycleRestaurate
2019-12-05 at 20:41
Oriasi problema a regi klasszikus epuletek bontasa, nem szabad megengedni. Varostervezessel uj varosreszek tervezhetok beepitetlen teruleteken. Nem a tortenelmi belvarosba kell felhokarcolot epiteni, sem uj haztomboket. Londont peldaul ezekben az evekvekben teszik teljesen tonkre, ocska proli stilusu epuleteket huznak fel az epiteszeti remekmuvek helyen, es par ev mulva mar senki nem is emlekszik ra hogy milyen szep varos volt. Igy, lassan, epuletrol epuletre vesziti el sajat tortenelmi ertekeit es valik szegennye, gyokertelenne es identitasatol megfosztotta egy eredetileg jomodu kozosseg. Visszafordithatatlan folyamat amit csirajaban kell elfolytani! Kerjuk a donteshozokat, hogy tegyenek meg mindent a Magyar tortenelmi ertekek koze sorolhato regi epuletek felujitasaert, vedelmeert, orszagszerte!
Jozsika
2019-12-05 at 20:21
Nem szabad engedni hogy anyagi érdekek végett szetrombolják a várost.A turista nem fog Budapestre utazni az ùvegházak miatt.
csakafidesz
2019-12-05 at 20:20
Jozsef M. Kovacs@ A lakóházak belső elosztása indifferens az utcakép szempontjából. A középületeink jórésze megőrizte eredeti beosztását.
csakafidesz
2019-12-05 at 20:16
“Gyarmati István szerint a magyar főváros egyik unikális vonása, hogy az azt kettéválasztó nagy folyó ellenére szerves egységként működik, mindkét partján rendszeresen akad dolga az embernek, így napi szinten kell járni-kelni a kevés híd valamelyikén, ami többnyire nem egyszerű feladat.
Ez máshol nincs így, néha akár hónapokig nem megy át az ember a hídon egy folyóparti városban.”
Tévedés!
Párizsban nap mint nap, de ott metrók és hidak tucatjai kötik össze a várost. Prága városában is a háromból két metró megy át, és a két városrész között elég szoros a kapcsolat. Berlinben sem választ el a folyó senkit, Moszkvában pedig szintén mind a két fele egységben él. New Yorkban Manhattan a többi rész között naponta majdnem annyian kelnek át, mint Budapest teljes lakossága, mert bejárnak dolgozni az emberek.
A fentebbi tétel viszont igaz Bécs, Róma, Varsó lakóira.
Tehát a gyakorlatban ez a tétel nem igaz, Budapestnek nem ez a jellemző vonása.
Z-KOM
2019-12-05 at 19:50
Tudjuk Budapestet idegenek irányitják , ez ellen nemtehet semmit a kormány .Világ város hogy lehetett olyan polgármesrere 20 éven át mint Demszky ? Hogy lehet ma Karácsony ? No itt valahol megkellet volna a népnek is mozdulni. Sarlós István meg nemsokat tett érte hogy maradjon , ismerük a hozzáálását , minusz kampány , vitát nemválalt , csak nem megvolt már hogy kit is választja a nép ? No meg egy ilyen erős párt mint amivel a kormány rendelkezik, nam látta hogy egy elfárat idős emberről van szó ,és 9 év alatt kinevelek több főpolgár mester helyetest . Azt mondja a mondás mindenki helyetesitő . Tisztul a kép !!!
Z-KOM
2019-12-05 at 19:54
Elnézést pótolható.
csakafidesz
2019-12-05 at 20:01
Demszkinek máshol már megszáradt volna a fizmiskája a lámpavason.
BpLaci
2019-12-05 at 19:34
Londonban a metrón nincs két egyforma ember,
a polgármesterük iszlám, és egész jó kis
város, kb 10 millió lakosával
jóval élhetőbb mint Bp,
aminek csak 2 millió lakosa van, de az utóbbi
8 évben ez el lett felejtve, nem is kicsit.
(ha azt mondják a fehér falra, hogy zőőőd,
attól az még fehér marad. Lásd pc diktatúrák)
csakafidesz
2019-12-05 at 19:59
Baszki, ha neked London élhetőbb, mint Budapest ne is gyere haza. A legrondább helyek egyike ahol jártam, az London.
Jozsika
2019-12-05 at 20:19
Menjél Londonba élni.
Nonvideor
2019-12-06 at 08:05
A napi késelés is megvan, a te muszlim polgármestered kijelentette, hogy ezzel és az egyéb terrortámadásokkal kell együttélnetek, neki ezzel már nincs dolga.
Ott a helyed. Kretén.
Mon3
2019-12-06 at 10:17
EGY AGYMOSOTT , GENDER LIBSINEK Budapest maga a pokol. Annak London sokkal élhetőbb.
Nahát
2019-12-06 at 17:33
Most kaptam rokonomtól londoni fotókat. Csak olyanokat, ahol az utóbbi napokban megfordult. El van ájulva. Nem a gyönyörtől. Attól, hogy milyen tömegnyomor van mindenhol, és, hogy milyen rusnya. A fotók alapján egyetértek vele.
Nahát
2019-12-06 at 17:41
:-))) Jelenidő: Eszem, eszel, eszik, eszünk, esztek, esznek. Angolul: Én enni, te enni, ő eszik, mi enni, ti enni, ők enni. Múlt idő: Mit csináltam? Mit csináltál? Mit csinált? stb. Angolul: Mi vala én csinálni? Mi vala te csinálni? Mi vala ő csinálni? Mi vala mi csinálni? Mi vala ti csinálni? Mi vala ők csinálni?
Szinsoli Bilódó
2019-12-07 at 02:28
Na, te se voltál még Londonban, de híreket sem olvasol…
A nagyszerű muszlim polgármesterük egy shithole-t csinált Londonból, pedig előtte sem volt valami fényes hely. Naponta történnek késelések, lövöldözések, terrorcselekmények. Erre a nagyszerű muszlim úriembernek annyi volt a kommentárja, hogy ez, kérem, hozzá tartozik a nagyvárosi élethez.
Az egész várost elöntötték az afrikai bűnözőhordák. Rajokban lepik el a forgalmasabb helyeket. Annyi drog meg erőszak van miattuk, hogy este jobb, ha ki se mész az utcára. A normálisabb bevándorlók már hazafelé menekülnek, mert még Szomáliában is biztonságosabb, mint Londonban.
Eközben ha véletlenül rossz névelőt használsz egy transzbuzeránsra, elvisz a rendőr.
Kurvára nem kapsz forrásokat, nézz utána magadnak. Avagy költözz Londonba, have fun. Majd megtudod, miért “Britbongistan” az ország gúnyneve.
János Koltai
2019-12-07 at 11:50
Molnár Úr! Helyettem is szólt,megemelem a kalapomat Ön előtt.
politikai koszfészek
2019-12-05 at 18:59
“BUDAPEST UGYANÚGY ELPUSZTÍTHATATLAN, MINT A MAGYARSÁG” Ez egy merész kijelentés, ami rögtön nem lesz igaz, ha a tésztapofájú, idióta nyírségi bugris 5 évig marad főpolgármester.