A Koreai Köztársaság és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok harminc évvel ezelőtti megkötésére és a májusi dunai hajóbaleset áldozataira emlékeztek szombaton, Budapesten. Cso Kju Szik, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete köszönetet mondott mindazoknak, akik a huszonnyolc halálos áldozatot, közöttük huszonhat dél-koreai turista halálát követelő májusi dunai hajóbaleset után segítettek a mentésben és az áldozatok felkutatásában.
Cso Kju Szik a Hősök terén megtartott rendezvényen felidézte: a dél-koreai-magyar kapcsolatok dinamikusan fejlődtek az elmúlt évtizedben, ennek nyomán a dél-koreai vállalatok az egyik legnagyobb befektetőkké váltak Magyarországon, és a kapcsolatok erősödésének további lökést adhat, hogy immár közvetlen repülőjárat köti össze Budapestet és Szöult. A diplomata köszönetet mondott mindazoknak, akik a huszonnyolc halálos áldozatot, közöttük huszonhat dél-koreai turista halálát követelő májusi dunai hajóbaleset után segítettek a mentésben és az áldozatok felkutatásában. A nagykövet békét kívánt az elhunytaknak, és kifejezte reményét, hogy megtalálják annak a koreai áldozatnak a földi maradványait is, aki máig nem került elő.
A rendezvényen Ro Dzse Hon, a Koreai-Magyar Baráti társaság elnöke úgy fogalmazott, hogy a koreaiak számára Magyarország családias és barátságos ország; ennek is köszönhető, hogy mára erőssé váltak a két ország közötti kapcsolatok, amelyek a jövőben tovább mélyülhetnek. Végül ő is köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a hajóbaleset után a mentésben és az áldozatok felkutatásában. A rendezvény zenés kulturális programmal zárult.
A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon harmincöten utaztak, harminchárom dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét koreait sikerült kimenteni, és azóta huszonhét holttestet találtak meg.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
polizza
2019-11-10 at 09:05
,,A Hableány sétahajó május 29-én süllyedt el Budapesten, a Margit híd közelében, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval.”
Érdekes másokban ez a megfogalmazás nem kelt furcsa érzést? Mert nekem, ha csak ezt a mondatot hallom az ügyről, az a gondolatom támad, hogy a Hableány nekiment a másiknak. Vagyis a Hableánynak ütközött neki a másik.
Máskor is fogalmaznak így, sokszor. Pl valamikor még 1994-1998 között, a Gaál Zoltán, akkori -ha jól emlékszem- ogy.elnök konvojának egyik motorosa átment a másik oldali, azaz szembejövő sávba, ott nekiment egy szabályosan közlekedő Trabantnak, amiben egy nászutas pár utazott, akik mindketten meghaltak. Ezek után sorra olvasta az ember, hogy a ,,Trabant, ami a konvoj motorosának ütközött”. Akkor még értettem jól, miért érezteti a megfogalmazás, hogy a trabantos a hibás, hisz ,,azok” soha nem lehettek hibásak. De most?
Nem mindegy, hogy kit jelzek a passzív és kit az aktív félnek. Most már azt sem mondhatják az így fogalmazók, hogy ,,amíg nem tisztázott, addig ártatlanság vélelme jár”, mert az bizony fordítva is igaznak kellene legyen. Ebben az esetben meg, ugyan bíróság még nem mondta ki, de több szakértő, meg a megállapított körülmények is, hogy a nagy hajó nemhogy nekiment a Hableánynak, hanem legázolta. Ja, és az ártatlanság vélelme ugyanúgy megilleti a Hableányt is! Nem?????
A Hableány a balesetben ugyanolyan státuszban volt, mint az akkortájt Venezia-ban történt baleset rakpartja, meg az ahhoz szabályos helyen, szabályosan kikötve álló jóval kisebb hajó, aminek nekiment a hatalmas tengerjáró. Ha úgy lenne a jó fogalmazás, mint az idézett, az elején, akkor azt is úgy kellett volna írni, hogy ,,a rakpart ütközött a tengerjáróval”. Pedig nem az történt.
Kíváncsi lennék a magyar anyanyelvűek milyen hányadában kelt egy így megfogalmazott mondat ilyen vagy olyan érzést a történtekről.
polizza
2019-11-10 at 12:45
Bocs, még az elején, helyesen így: Vagyis a Hableány ütközött neki a másiknak.
Tallérosi Zebulon
2019-11-09 at 22:54
Jellemző a koreai mentalitásra,hogy mint kiderült,azóta sem szerveznek ide turistautakat.Teljes a bojkottjuk.
Ez azért túlzás tőlük,mert ha következetesek akarnak lenni,
akkor lezuhant repülő után nem üln3k repülőre,ill.vonatkisiklás utan vonatra sem szállnak.
Ez,azért talán túlzás tőlük!
polizza
2019-11-10 at 09:19
Főleg a saját hajóbalesetük után.
Hosszú órák alatt lassan süllyedt a tengeren a hajó, csendes tengeren, ahol jók a látási viszonyok, a mentőbúvárok nem mentek a belsejébe, vagy nem engedték nekik.
Ezek után ideküldték ezeket a búvárokat, mint szakértőket, hogy majd ők megoldják.
Hát nem ők oldották meg.
Az pedig kifejezetten sértő volt, mikor a miniszterelnökük bejelentette, hogy úgy engedte el az általa ideküldötteket, hogy ha hiányzik valami, akkor forduljanak a szomszéd országokhoz és kérjenek onnan. ŐK!
Utána pedig csak a szerencsétlen holttestek kiemelése érdekelte őket, az nem, hogy a mentés során annak sürgetéséért, erőszakolásáért netán újabb elhunytak lesznek.
Én a fentieket szűrtem le az akkor hallottakból.
Ha meg nem mennek egy országba azért, mert ott történt valami, hát lassan-lassan majd sehova sem mennek. Sőt, az otthon sem lesz jó.