Elképesztő csúsztatásokkal terhelt, agresszív médiakampányban akadályozta meg a WWF a haladó sajtóval karöltve, hogy egy százéves, de évtizedekkel korábban tönkretett, európai szinten is egyedülálló kisvasút néhány kilométeres vonalát felújíthassák a Csarna-völgyben. A városi lakosokra optimalizált heccparádét az új vasút építésének, a védett állatok elüldözésének, egy ezer hektáros erdő tönkretételének megtévesztő állításaira alapozták. Nehéz is szembemenni egy tekintélyes zöld szervezet véleményével, amelyről nem is feltételeznék támogatói, hogy a zsigeri indulatkeltés mögött tartalmatlan, szélsőségesen túlzó, hamis állításokkal festették fel az erdőrontó rémvasút meséjét. A portálunknak nyilatkozó kemencei polgármester arról beszélt, a kisvasút-ellenes kampány alatt még teljes tudatlanságról árulkodó, fenyegető emaileket is kapott, amelyben azt rótták fel neki, hogy egy ezer hektáros erdőből egy, a kisebbnél is kisebb kisvasút pár kilométeres szakasza és hétvégi üzemeltetése fogja kiüldözni az állatokat. A hecckampánynak köszönhetően ugyanakkor ebből egyelőre nem lesz semmi. Az állítólagos zöld érdek győzelmének köszönhetően a sínek pedig tovább rozsdásodnak a patakmederbe hányva, ahogy évtizedek óta… Igaz, a WWF egyéb sikerekkel nem is büszkélkedhet mostanság, úgyhogy számukra ez is egyfajta eredmény lehetett.
Állj ki, hallasd a hangod, különben eldózerolják a Csarna-völgyet az új vasút kedvéért – nagyjából ez volt az üzenete annak az akcionista médiakampánynak, amely 2018-ban végighullámzott a haladó médián. A WWF azért indított korábban aláírásgyűjtést, mert állításuk szerint a kemencei Kisvasutak Baráti Köre Egyesület az Ipoly Erdő Zrt.-vel szövetkezve új (!) vasútvonalat építene a védett Csarna-völgybe, amely elüldözné a területen megtelepedő védett állatokat. Állításuk igazolásaképpen készítettek is egy színes grafikát, amelyen óriási markológép pusztítja a szép zöld fákat. Mint a zöld szervezet tájékoztatott,
a Börzsöny északi részén terül el Magyarország legnagyobb háborítatlan erdőterülete, a Csarna-völgy. A fokozottan védett, 1000 hektáros vadon ritka növény- és állatfajoknak ad otthont. A többek között a hiúz, fekete gólya, uráli bagoly, parlagi sas vagy foltos szalamandra élőhelye azonban veszélyben van! Legnagyobb érintetlen erdőnk csendjét hamarosan munkagépek zaja verheti fel, az 5 meglévő börzsönyi kisvasút mellé ugyanis most a völgybe is kisvasút épülhet. A gyalogosan bárki által látogatható, sérülékeny vadon területén helyreállíthatatlan károkat okozhat a beruházás.
Amúgy is nehéz, meredek, és emberi szempontból is kellemetlen a Csarna-völgy
Tehát „veszély van”, „új vasút”, „munkagépek zaja”, „helyreállíthatatlan károkat okozhat”. A feltételes mód viszont már csak azért is teljesen indokolt, hiszen mivel a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését is megakadályozták végül a tiltakozók, valójában sosem derül majd ki, mekkora természeti károkat is okozna a minivasút tönkrement pár kilométernyi pályaszakaszának rendbetétele (hangsúlyozottan nem új szakasz építése), vagy hogy okozna-e egyáltalán. Pláne, ha csak a méreteket nézzük, egy ezerhektáros összefüggő erdőségben.
Az Index, tovább dagasztva az indulatokat, például olyanokkal egészítette ki a WWF történetét, hogy „a fokozottan védett Csarna-völgyet teljesen átformálná a tervezett kisvasút”, és hogy a vasút mellé út is készül, ahol a kitermelt fát fogják szállítani. Logikus, ha van vasút, persze nem kellene teherautó, de a lényeg, hogy veszélybe kerülnek a fák is. Továbbá azzal is érveltek, hogy mivel a felújítandó pályaszakasz a „semmibe vezet”, „egy négyfős család tehát legkevesebb 5000 Ft-ért mehet majd megnézni a >semmit<. Azért a semmit, mert a Csarna-völgy egy szűk és emiatt alapvetően sötét völgy, körülötte magas és nehezen mászható hegyoldalakkal, nem sok mindent lehet majd ott csinálni vagy látni, ami egy átlagos turistának érdekes lehet.” Az Index szakértői ráadásul azzal is megfejelték az ellenvélemények özönét, hogy a Csarna-völgy tulajdonképpen amúgy is élvezhetetlen az ember számára. Pontosabban „nehéz, meredek, emberi szempontból kellemetlen”. Emiatt aztán
a fokozottan védett, gyalogosan látogatható területen tervezett, alig több, mint 3 kilométeres új pályarész nem hozna újszerű turisztikai élményt.
Magterület
A kétbites egyszerűségű érzelmi-indulati kampány mögött természetesen azért nem túl meggyőző szakmai érvek is húzódnak, ahogy arról korábban a WWF portálunknak nyilatkozott is. Sipos Katalin, a WWF Magyarország vezetője a PestiSrácok.hu korábbi megkeresésére úgy reagált, a Csarna-völgy egy olyan, fokozottan védett erdőterület, amelyben negyven éve nem történt fakitermelés. Ez a terület a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik legértékesebb völgye, amely a 2013-ban zajlott előzetes egyeztetések alapján a nemzeti park tervezett magterülete.
Célunk kifejezetten és kizárólagosan az, hogy hazánk legnagyobb háborítatlan erdejét érintetlen területként őrizzük meg, a Duna-Ipoly Nemzeti Park hivatalos, érintetlen magterületévé váljon hosszú távra, és a magterületek fontosságára jó példaként hívja fel a figyelmet
– hangsúlyozta. Mint hozzátette, a kisvasút mind az infrastruktúra építése, mind pedig az üzemeltetés során „környezetterhelést jelent, nem beszélve az esetleges haváriák és balesetek, valamint a patak áradása által okozott károk elhárításáról”. Úgy vélte, a kisvasutakkal, mint természetjárást szolgáló infrastruktúrával önmagában nincs gond, ha nem a legértékesebb természeti területeken vannak elhelyezve, fokozottan védett területen kívül, meglévő kiszolgáló infrastruktúra (utak, esőbeállók stb.) mellett.
A kemencei kisvasút-fejlesztési tervből mindössze ezt, a fokozottan védett területet érintő szakaszt tartjuk aggályosnak, a kisvasútvonal jelenleg is meglévő és működő részének felújításával és fejlesztésével egyetértünk
– írta válaszában Sipos Katalin.
Elviselhető, megvalósítható, törölve
Bár 2017 júliusában kormányhatározat is megerősítette a Csarna-völgyi vasútszakasz rekonstrukciójának szándékát, majd 2017 decemberében a támogatási szerződést is aláírták mintegy 2 milliárd forint értékben, az egész elképzelésből, úgy tűnik, nem lesz semmi. Az aláírást megelőzően ugyanakkor tanulmányterv és hatásvizsgálat is készült, amelyben megállapították, hogy
a tervezett kisvasút kivitelezésének és üzemeltetésének hatásai a földtani közeg, felszínalatti vizek, felszíni vizek, valamint a levegő tekintetében jórészt elviselhetőek, a telepítés terhelő hatásai csak ideiglenesek és elviselhető szinten tarthatóak, azonban az élővilágra ezek a terhelő hatások maradandóak. A beruházás a vonatkozó műszaki és környezetvédelmi előírások betartása mellett megvalósítható.
Megjegyzendő, hogy ez az említett hatásvizsgálat nem azonos azzal a megvalósíthatósági tanulmánnyal, amelyben szerepelhetett volna a kisvasút vonalának felújítása kapcsán a kisvasutasok részéről megfogalmazott természetbarát elgondolások sora, amelyekre interjúalanyaink is hivatkoznak.
Az ügy végére az Agrárminisztérium közleményében tett pontot, amelyben kijelentették, hogy a minisztérium nem támogatja a kisvasút építését, és az Ipoly Erdő Zrt.-t a beruházás engedélyeztetési kérelmének visszavonására utasították. Az indoklás szerint „a Csarna-völgyben a jogszabályok csak természetvédelmi céllal, a természeti folyamatok működésének biztosítása és elősegítése érdekében engedik a beavatkozást”, és ennek biztosítására arról is intézkedtek, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe kerüljön át a terület az állami erdőgazdaságtól. A minisztérium a közleményen kívül nem kívánt reagálni.
Még vádaskodó levelek is érkeztek
Pongrácz János László kemencei polgármester portálunk megkeresésére elöljáróban hangsúlyozta, a médiában megjelent megtévesztő retorikával szemben a Fekete-völgy árvízi rombolása előtt száz évig folyamatosan üzemelő kisvasút miatt sem az állatvilág, sem a növényvilág nem szenvedett különösebb károkat. Hozzátette, a kemenceieket leginkább az zavarja, hogy a mesterségesen felduzzasztott hecckampányban inkább az indulatok, mintsem az észérvek érvényesültek. Mint megjegyezte, még vádaskodó levelek is érkeztek email-címére, amelyekből csak az derült ki, az emberek teljesen tájékozatlanok a kérdésben.
Pongrácz János László elmondta, ha valóban érdekelte volna a cikkírókat a probléma, akkor kiderült volna, hogy a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület jelenleg is úgy végzi a tevékenységét, hogy a közlekedés a lehető legkisebb környezeti kárt okozza. A polgármester hangsúlyozta, a vasúti pálya rekonstrukciójával kapcsolatos tervekben is kiemelt szerepet kapott volna a környezet védelme. Kiemelte, azzal, hogy egyáltalán a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét is megakadályozták, gyakorlatilag annak lehetőségét vették el a kisvasút üzemeltetőitől, hogy elképzeléseikkel igazolják együttműködési hajlandóságukat a természetvédelmi hatóságokkal. Az eredeti tervek szerint például a védett területekre csak elektromos hajtású vasúttal mentek volna. Környezetvédelmi szempontból a kisvasút további előnye, hogy vezetett formában, könnyen ellenőrizhető és tisztán tartható útvonalon látogathatták volna meg a turisták az erdőt, ugyanis az erdőjáró bakancsosok közül sem mindenki tartja be a szabályokat.
Nem akarnak rezervátumban élni
A polgármester portálunknak arról is beszélt, a kisvasút a helybélieknek óriási lehetőség lenne/lett volna. Mint kifejtette, Kemence gyakorlatilag peremvidékre szorult, a magyar-szlovák határ, illetve a Börzsöny közé. A térség hajdani központja, a Kemencétől 10 kilométerre fekvő Ipolyság a trianoni döntésnek következtében már Szlovákiához tartozik, ez rányomta bélyegét a térség közigazgatására, lehetőségeire. A településnek emiatt csak a bogyósgyümölcs-termesztés és az idegenforgalom nyújt helyben megélhetést. Pongrácz János László úgy látja, a Börzsöny lábánál fekvő település lakóitól sokan elvárnák, hogy egy rezervátumban éljenek. Ettől függetlenül a természet közvetlen közelében élve hagyományosan is óvják környezetüket, hiszen ez jelenti Kemence jövőjének kulcsát, de emellett szeretnének élni a környék adta lehetőségekkel, és tisztességesen megélni.
Elképzelhetetlen, hogy a kisvasút elriasztaná az állatokat
Pongrácz János László elmondta, a településre elsősorban két okból látogatnak. Az egyik látványosság az Európában egyedülálló, hatszázas nyomtávú, gravitációs elven működő erdei vasút, mert ilyen egész Európában nincs máshol. A másik a vasúttal szorosan összefüggő kirándulási lehetőség, amely a térség adottságai miatt elsősorban a kisgyermekes családokat vonzza.
A polgármester szerint ha a jelenlegi vasút pár kilométerrel beljebb tudna hatolni az erdőben, miközben többször is áthalad kisebb hidakon a Csarna-patak fölött, az egyedülálló élmény lenne. Megjegyezte, az árvízi rombolás óta, a ’90-es évektől a patakba beborulva áznak, vagy a levegőben lógnak a sínek, ami rendkívül csúnya, tájidegen látvány. A rekonstrukció ezt a tájsebet is orvosolná.
Pongrácz János László ugyanakkor hangsúlyozta, elképzelhetetlen, hogy a leginkább hétvégenként, összesen napi négy járattal közlekedő kisvasút egy ekkora összefüggő erdőségben elriasztaná az állatokat, amelyek egyszerűen odébb bandukolhatnak, ha egyáltalán zavarja őket a vasút hangja.
De óriási környezeti terheléssel csak az riogat, aki még életében nem utazott a kisvasúttal, és nem ismeri a Börzsöny erdőségét
– tette hozzá.
A polgármester szintén hamis indoknak nevezte, hogy a kisvasút a rekonstrukció utáni végállomása a semmibe vezetne, hiszen egy rövid sétával könnyen elérhető a nagy-hideg-hegyi sípálya, amely most a déli oldalon csak külön dzsipekkel közelíthető meg. Megjegyezte, az is felmerült, hogy az utolsó szakaszon külön attrakcióként a régi vasúti közlekedést megidézve lóvontatású vasút közlekedne, ami szintén egyedülálló elképzelés.
A további kritikákra reagálva Pongrácz János László elmondta, elképzelhetetlen, hogy a vasúti rekonstrukcióval kapcsolatban állandó út épüljön a kisvasút mellett, hiszen azt az évenkénti rendszeres áradások úgyis elmosnák. Annak pedig megvannak a technikai feltételei, hogy a vágányokon szállítsák a felújításhoz szükséges eszközöket és az embereket – jegyezte meg.
A polgármester hangsúlyozta, a minisztériumi döntéssel kapcsolatban tiltakozó határozatot terveznek, mert Kemence továbbra is abban érdekelt, hogy ez a felújítás a környezeti előírásokkal összhangban, a megkötések figyelembevétele mellett megvalósuljon. Mint mondta, a kistelepülés lakói azt üzenik az ítélkezőknek, hogy nekik sem érdekük a környezetük tönkretétele, az irányított turizmus pedig éppen azt tenné lehetővé, hogy a Börzsönyt az eddigieknél is jobban óvják.
Soha nem volt ellentét a természetvédőkkel
Szűcs Zoltán József, a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület elnökségi tagja vasútüzemeltetői szempontból elöljáróban is arra hívta fel a figyelmet, hogy közel húsz éves az együttműködésük az Ipoly Erdő Zrt.-vel, amelynek során soha semmilyen probléma nem merült fel a természetvédelmi hatóságok részéről. Mint hozzátette, a pálya rekonstrukciójának és a környezet védelmének is megvannak a maga szabályai, ezt a kettőt kell kellő összhangba hozni, hogy a felújításról egyáltalán beszélni lehessen.
Mivel a megvalósíthatósági tanulmány elkészültét is megakadályozták, ennek az összhangnak a megteremtésére, a közös gondolkodásra sem nyílt alkalom
– tette hozzá.
Csöndes, elektromos hajtású vasutat akartak
A szakértő kifejtette, számtalan konstruktív javaslatot dolgoztak ki a pályarekonstrukcióval összefüggésben, amelyek közül kiemelte: olyan felújítást szerettek volna megvalósítani, hogy az elkészült pályát azután minimális beavatkozással lehessen évtizedekig fenntartani. Úgy vélte, az szolgálja leginkább a környezet nyugalmát, ha minél kevesebbszer kell felvonulniuk talpfákat, vagy síneket cserélni, és a stabil pályaszerkezetet rövid idő alatt körbenőheti a természet.
Szűcs Zoltán József elmondta, másik, környezetvédelmi szempontból fontos elképzelésük az elektromos hajtású vasút megvalósítása, amellyel kapcsolatban 2013 óta folyik tesztelés a királyréti vasút pályáján. Elképzeléseik szerint az akkumulátorokat napkollektorok segítségével töltötték volna fel, a fennmaradó időben pedig a megtermelt felesleges áramot a hálózatba táplálták volna.
A zöldüzem része lett volna továbbá, hogy a fékenergiát is elektromos áram formájában tudnák hasznosítani, amelyre a Csarna-völgy domborzati adottságai ideálisak. A szakértő említést tett a már említett lóvasút lehetőségéről is, amely a különösen meredek szakaszokat érintené, és amelyhez a vasútmúzeum rendelkezik több alkalmas kocsival is. Ugyanakkor megjegyezte, ennek a közlekedési formának a kapacitása feltehetően alacsonyabb lenne az elvártnál, ezért jól át kellene gondolni az üzemeltetés körülményeit és lehetőségeit. Szűcs Zoltán József úgy vélte, modern műszaki kihívást ezért elsősorban az elektromos üzemű vonat bevezetése jelentene, amely csöndes, és anélkül tehetnénk vele látogatást egy védett erdőben, hogy közben letaposnánk a növényzetet.
Szűcs Zoltán József végezetül elmondta, a vasúti pálya jelenlegi állapota miatt elég szomorú, lehangoló látványt nyújt a Csarna-völgy. Ezért is vélte úgy, hogy a minisztériumi döntés lelki értelemben volt megterhelő a számukra, bár természetesen a kisvasút és a múzeum is üzemel tovább; a korábbi lelkesedéssel várják, vásárolják és újítják fel a kisvasút-történelem relikviáit.
A szakértő hozzátette, abban reménykednek, hogy a döntéshozók a jövőben átértékelik majd a pálya rekonstrukciójának lehetőségeit, addig pedig a jelenlegi vonalon, kicsiben próbálják majd bemutatni, hogyan működne az általuk elképzelt, zöld üzemű kisvasút. Mint megjegyezte, továbbra is várják szeretettel a vonatozni vágyókat, és a WWF képviselőit is szívesen elviszik egy körre, hogy szeretetben beszélhessenek a kisvasút jövőjéről.
Forrás: index.hu/hvg.hu/168ora.hu/444.hu/hvg.hu/PestiSrácok.hu; Fotó: kisvasut.hu
Én
2019-01-04 at 15:43
A wwf vagy a greenpeace nem kapott semmilyen demokratikus felhatalmazást a magyar választóktól, hogy Magyarországon bármilyen közügyet érintő döntéshozatalban részt vegyen. Takarodjanak vissza oda ahonnan jöttek.
Mátyás
2019-01-04 at 14:20
“a vasút mellé út is készül, ahol a kitermelt fát fogják szállítani.” eredetileg az összes kisvasutat fakitermelésre építették. Vagyis, ha fát akarnának kitermelni, akkor miért építenének mellé egy utat, nem lenne egyszerűbb a kisvasúton szállítani?
Bakonyi Gábor.
2019-01-04 at 20:19
Mivel a sínektől keletre esik a fokozottan védett terület,ezért csak az egyik oldalon folyhatna fakitermelés. Az is igaz, hogy a korhadt talpfákon a rozsdás sínek, és összerogyott hidak helyett a helyreállított pálya nem okozna többlet természetkárosítást. nem biztos, hogy az elektromos pálya járna a legkisebb környezeti kárral. A károk elsősorban a megnövekedett forgalomból fakadnának. A Fekete-völgy középső része két oldalról meredek hegyoldalakkal határos, úgyhogy a pálya azon szakaszán a turisták nehezen tudnának a védett területre bekószálni. A völgy a Hamuház környékén viszont sokfelé kezd ágazni. A félő, hogy a turisták pl. a Drínó-patak és az Egyházas patak, stb. völgyébe nagy számban bekóborolnának, és háborgatnák a vadállatokat, megtépkednék a növényzetet, stb. …
Bakonyi Gábor.
2019-01-05 at 19:36
Ezek szerint nem a turisták szállítása, hanem a fakitermelés lenne a cél? Az útépítés egy kisvasút helyreállításánál nagyobb károkkal járna. Meg kellene tiltani, hogy esős időben fával megrakott teherautók járjanak az erdőkben! A teherautók a sárba süppedve majdnem egy méter mély keréknyomokat hagynak! A keréknyomokban megáll a víz, és így a sár miatt az utak tartósan járhatatlanokká válnak… Ha fával megrakott teherautókkal esőben is akarnak járni, és ezért akarják leaszfaltozni az utat, akkor ott a gond, hogy esőben tömegesen jönnek elő a szalamandrák is. Ezen a vidéken körülbelül két méterenként gázolna el egy teherautó egy szalamandrát, ugyanis a szalamandra bízik a bőrében lévő mérgében, és mérgére figyelmeztető sárga-fekete foltjaiban, ezért nem menekül. (Ezen a vidéken tömegesen fordulnak elő szalamandrák.) Egy rakomány fa tehát kb. száz szalamandra életébe kerülne! Fát, csak száraz időben szabadna szállítani, akkor pedig nincs szükség aszfaltozott útra.
Mihályi Réka
2019-01-03 at 20:41
Köszönjük Pesti Srácok, végre egy hiteles cikk az ügyben! Rengetegen azért írták alá a wwf aláírás gyűjtését, mert megtévesztették őket. Egy politikailag motivált hecckampány indult, amiben minden ellenzéki kiélhette magát, hogy végre valamit sikerült elérniük 8 év alatt.. A baj csak az, hogy semmibe veszik a valóságot, és a helyiek érdekeit, egy sok éven át előkészített alapos tervet dobtak most egyik pillanatról a másikra kukába. Remélem egyszer megvalósíulhat a sínek felújítása, és újra a régi vonalon járhat a kisvasút. Hajrá Kemence!
Bencze Gergő
2019-01-03 at 20:36
Csatlakozom sok előttem szólókhoz, akik sajnálják, hogy nem jött létre a fejlesztés. Talán az elhanyagolt, rozsdásodó, levegőben lógó régi sínek jobbak? Egy meglévő sínpálya felújításáról lenne csak szó, ahol elektromos mozdonyok közlekednének. Álhírekkel próbáltak manipulálni, sajnos sikerrel. Remélhetőleg hamarosan újra napirendre kerül az ügy, és akkor végre egy olyan döntés születhet, ami jó a természetjáróknak, és jó a helyieknek is, akinek szinte az egyetlen megélhetőség maradt a falusi turizmus.
Bakonyi Gábor.
2019-01-03 at 20:24
A “zöld” pártok Európában többnyire “vörösök”, csak álcázzák magukat. Ezek az európai “zöld” pártok népirtással szeretnék megóvni a környezetet. Másrészt valamilyen szintű környezetvédelemre valóban szükség van, ha nem is a népirtás szintjéig elmenve. Ha jól értettem, akkor a kemencei erdei-vasút előnye az lehetne, hogy a Nagy-Hideg-hegy közelébe juttatná a turistákat, akik télen a sífelvonóval fáradság nélkül juthatnának föl a hegyre. Másrészt viszont a fokozottan védett természetvédelmi terület közelébe vad, romboló turistacsordák juthatnának. Harmadrészt a jelenlegi pálya igen kurta, azt legalább a Hamuházig helyre kellene állítani, hogy ésszerű hossza legyen, bár ha csak a Hamuházig közlekedne, attól a forgalom még nem ugrana nagyot. Kétséges, hogy hogyan lehetne a turista csordákat a védet területtől távol tartani, ha az a közvetlen közelben van. Télen talán nem kóborolnának annyit a turisták, mert a sífelvonó környékére összpontosulna az egész csürhe, de nyáron félő, hogy nagyobb károkat okoznának: szemetelnének, zajonganának, rákokat fognának a patakokból, stb. Lehet, hogy be kellene kamerázni az erdőt?
Sáhi Sándor
2019-01-03 at 12:47
Gyalázat!!!!
Megbotránkozva fogadtuk a hírt Kemencén és az Ipoly felső völgyében élők,hogy ismét figyelmen kívül hagyták közösségeink érdekeit.
Világosan látszik,hogy a döntés indoklásában felemlített állítások hamisak,minden valóságot,realitást nélkülöznek,miszerint vaklármára alapozta döntését a minisztérium.Az egész egy provokáció településünk ellen,egy cirkusz mely Pestről nézve egy jó buli,győzedelmeskedtek egy kormányhatározat alapján tervezett felújítás megvalósulása felett.Sajnos ennek ismét mi vagyunk a kárvallottjai.Megcsonkítva a turizmus fejlesztésébe való lehetőségeinket.
Megjegyzem hasonló sorsra jutott gyönyörű tavunk is, ott a Petényi-márna és Kövi csík volt a főszereplő.
Hiúzt még senki sem látott napjainkban a Börzsöny ezen részén,jelenléte csupán feltételezésre alapszik.
Ez ami itt történt egy tragikomédia,hajrá Pesti Zöldek,remélem,továbbra is sok hazug írásotokkal látogatjátok a sötét “Csarna-völgyét”!
Köszönjük PS
Bakonyi Gábor.
2019-01-02 at 22:41
Egy erdei-vasút jóval kisebb környezeti kárral jár, mintha autópályát építenének, de azért okoz károkat az is. Úgy hallottam, hogy a fokozottan védett területre belépőkre több százezres bírságokat is kiszabhatnak. Ha mondjuk a kisvasút csak néhány száz embert vinne minden nap, és azoknak csak a fele kószálna be a tilosba, a vasút költsége máris megtérülne…
bl
2019-01-02 at 18:59
Még egy utolsó:
Biztos van olyan technológia amivel károk nélkül lehetne visszaépíteni a megrongált vonaldarabot. El tudok képzelni olyat is, ahol a vasút építi magát. Például előregyártott vasbeton T elemeket mélyesztenek 2-3 méter mélyen a talajba és a T elemeken előre haladva fektetik a síneket. Ha van alatta egy félméteres “rés”, az árvíz se tud soha többékárt tenni a sínekben. Ha mindezt nyár vége felé teszik a fúrás és egyéb munkazaj se okozna olyan terhelést ami ne regenerálódna 1-2 év alatt.
Judit
2019-01-02 at 20:59
A felújítást vegetációs időszakon kívül, vasútról akarták építeni, vasbeton helyett gabion falat alkalmaztak volna, ott ahol szükséges. Mindezt a természet védelmében, csak ezt nem hangoztatták az ellenzők..
BMI
2020-01-10 at 18:07
A hidaknál a partfalak, és a patakmeder kiépítése is gabionfalakkal történt, a köveket a mederből vették hozzá.
Pelikán et.
2019-01-02 at 17:49
Jó lenne, ha ez a téma nem csak a hozzászólások szintjén maradna!
Várom (várjuk) a PS további reagálásait, cikkeit a témával kapcsolatban.
Netta
2019-01-02 at 13:20
Miért hagyták? Ellenkampányt kellett volna indítani az aljadékokkal szemben. Párhuzamosan fel ilágosítani az érintetteket. Elővenni régi filmeket, fotókat az archívumból, összeállítani, vetíteni, házról-házra felvilágosítani.
Kik akarják megszerezni a területet, kik vadásznak ott?
A szervezetet bemutatni a helyieket,
Miért nincsenek ezek a destruktív szervezetek végre kitiltva?
Beperelni ket!
sulyom
2019-01-02 at 12:50
Azokban a falvakban tényleg nincs más munkalehetőség a mezőgazdaságon, erdőgazdaságon és turizmuson kívül. Aztán lehet csodálkozni, hogy miért nem a “zöld”, “modern” pártokra szavaznak. Nem fogják elfelejteni a következő választásokon…
Amúgy tessék megnézni száz, vagy ötven évvel ezelőtt, mennyi volt azon a vidéken a művelt föld és erdő terület. A mainak többszöröse…
Pandora
2019-01-02 at 10:00
Nagyon szomorú,hogy a hajdan tiszteletre méltó(nak gondolt) szervezetek egyre-másra buknak le a valójában közösség ellenes magatartásukkal .Célzok itt a következőkre : Amnesty International,Orvosok Határok nélkül,WWF….Jobban kellene vigyázni arra a bizonyos lólábra ! ! ! !
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-01-02 at 09:53
A völgyben turisták járnak. Egy részük kutyával, amit esetleg póráz nélkül vezet, ezek elől a vadak rémülten menekülnek. Mi riasztja el az állatokat? Az ember, és nem a vonatocska. A vadászok a megmondhatói, hogy ha szarvast vagy apróvadat akarnak megközelíteni, lovaskocsira ülnek (a hozzáértők ezt a vadászati módot Kittenberger Kálmán szóhasználatával barkácsolásnak hívják), mert a kocsi közömbös látvány a vadaknak, közvetlen közelre bambán bevárják, míg a gyalogos ember közeledtére hanyatt-homlok menekülnek. A kisvasúton utazók közvetlen közelről szokták látni a szarvast, amint teljen flegmán sétál a vonat mellett, NEM zavarja, nem kelt benne félelmet. A kisvasút a kényelmes természetkedvelők és főleg gyermekek kedvence.
321
2019-01-02 at 17:35
Ajánlom mindenkinek a Nagybörzsönyből 8:10-kor induló szerelvényt; legutóbb a Bezina-völgyben egy őz kb. 15 méterrel sétált át a mozgó motorkocsi előtt.
Ragnar
2019-01-02 at 09:46
A WWF sötétzöldjei biztosan nem ültek még kisvasúton. Ha számukra ez a legnagyobb környezeti probléma akkor a baj nem kicsi. Inkább utazzanak el a sáskák földjére és ott fejtsék ki áldásos tevékenységüket. Mondjuk olyan országokat javaslok, ahol a hulladékgazdálkodás annyiból áll, hogy a szemetet egyzerűen a folyókba borítják vagy elmehetnek Alaszkába is, ahol pár gramm aranyért Mars bolygót csinálnak a tájból lehetne sorolni még töménytelen példát, de minek.
bl
2019-01-02 at 05:45
Egy tájsebet vagy helyre kell hozni vagy el kell távolítani. A haladóliberálisok már megint túlsivalkodják a dolgot, mert számukra nem a dolog a fontos, hanem a figyelem, amit a dologgal kelthetnek.
A NATURA 2000 területekről is lehetne cikkeket írni, mert ott is egyoldalúság… Míg tőlünk nyugatra a hegyi réteket is kaszálják, addig nálunk az ilyen területeken teljes tilalom van, ami ellentétes az ott élő emberek érdekeivel, meg mindennel amit az ember gondol a természettel való harmonikus együttélésről…
BB
2019-01-02 at 09:15
Gondolom ön számos terület Natura 2000-s területének kezelési tervét elolvasta esetleg szakértette is.
bl
2019-01-02 at 09:37
Nem. Csak összehasonlítom a tájat az 1980-as évekbelivel (Ma leginkább bozótos, akkor pedig liget.) és beszélgetek a helybéliekkel.
Vízöntő
2019-01-02 at 10:00
Az NP-k gazdálkodnak a védett, ide értve a Natura 2000-eket is, területeken? Igen! Ők jobbak mint a magángazdálkodók? Hát… Ki készíti a kezelési tervet? Az NP! Ki ellenőrzi az NP gazdálkodását? Hát …
A WWF-nek mi a fene a szerepe a magyar természetvédelemben, mi a többlet amit ad hozzá? A tények?
Ideológiát könnyű gyártani bármihez, én is tudnék ha az elveim engednék, de a tényekkel vitázni akkor sem tudnék! És az NP-WWF?
Pelikán et.
2019-01-01 at 20:30
Bakonyi Gábor.,mi az,hogy koca-túrista? Már annak is örülni kéna, hogy az emberek kimozdúlnak a természetbe!
A természet védelem pedig az lenne, hogy aki ott dolgozik, ügyel arra, hogy a koca megtanúlja a rendet, és tartsa be. És ilyeneket kellene tanítani az iskolában, a sok felesleges “zőcség” helyett.
Én (mi) több mint 200km-re lakom Kemencétől, de szeretünk kirándúlni, és örvendek a kisvasutaknak. Sajnos, a honit (NYÍRVIDÉKI) ellehetetlenítették a “hozzáértők”, és ez is ebek harmadjára került. Bezárt.
Ugyan ilyen alapon Szilvásváradot is bezárhatnák! Védett természeti terület, sőtt kisvasút is van!
Egy TV terület megóvása nem abból áll, hogy kizárjuk a fejlesztésből.
A fiatalabb korosztálynak: valamikor (értsd a “szocilizmus”-ban) a TV terület mindig valami titkos objektumot rejtett. :-))
Bakonyi Gábor.
2019-01-02 at 21:52
Az a tapasztalatom, hogy a kocaturisták csupán néhány kiválasztott helyet látogatnak az erdeinkben. Ott ezrével nyüzsögnek, máshol hála Istennek, egész nap sétálhat az ember, anélkül, hogy bárkivel is találkozna. A kocaturisták többnyire se térképet, se iránytűt nem visznek magukkal, egymást szokták kérdezgetni, hogy merre is kell menni, de igencsak el szoktak keseredni, amikor megtudják, hogy amilyen bal szerencséjük van, pont a fáradságos, meredek emelkedőn át juthatnak csak a hegycsúcsra. (Meg szokták kérdezni, van-e másik út, amelyik enyhén lefelé lejt, de soha nincs olyan…) A kocaturistákra jellemző, hogy csordában járnak, hangos zenét hallgatnak és dohányoznak, nehogy a madárdal eljusson a fülükig, vagy friss levegő jusson a tüdejükbe. A kocaturisták szeretnek szemetelni, eldobálják az üres sörösüvegeiket, vagy szemetesláda híjján fák odvába dobják a hulladékot. Sok kocaturista csak az erdő széléig jut, oda is autóval, aztán néhány tíz vagy néhány száz méteres körtúrát megtéve tér vissza fáradtan az autójához. Sok kocaturista azt hiszi, hogy az eredőben végre levetheti az emberi mivoltából fakadó korlátokat, és vadállatként viselkedhet, ez azonban nem illendő: az erdő a vadállatok otthona, ahol az ember csak vendég! Igazi turista nem szemetel, nem zajong! A szocialista kor térképeivel csak eltévedni lehetett az erdőben. Manapság, már valóban azt rajzolják a térképekre, ami ténylegesen ott is van, de egy igazi kocaturista nem ismeri a térképet. Természetesen komoly turisták is járnak a Nagy-Hideg-hegyre, de azok máshová is járnak, nem csak a kevéske kiemelt forgalmú helyre…
Bakonyi Gábor.
2019-01-02 at 22:08
A kocaturisták gyakran moöbil-telefonnal a kezükben sétálgatnak az erdőkben, és folyton panaszkodnak, hogy nincs térerő… Ha az erdőket a kocaturisták igényeinek megfeleően alakítanák ki, akkor fel kellene építeni Budapest belvárosát a hegyek között, hogy legyen villamosjárat, térerő a mobiltelefonnak, dohányboltok, éttermek, büfék, diszkók, stb… De akkor már egyszerűbb lenne, ha az erdők helyett Pestre mennének, mert ott már mindezt készen megvan…
Bakonyi Gábor.
2019-01-01 at 19:56
A Csarna-völgyi kisvasút egy fokozottan védett természetvédelmi terület határán halad. Amennyiben a Halyagosig meghosszabítanák, akkor feltehetően megnövekedne a forgalom, ugyanis a Nagy-Hideg-hegy közelségébe kerülne, amely forgalmas helynek számít a koca-túrísták körében. A megnövekedett forgalom következtében feltehetően tilosban is többen járnának, és lépnének be a fokozottan védett területekre. Valamilyen mértékű természetkárosítás biztosan bekövetkezne. A jelenlegi rövidke pálya feltehetően nem lehet túl jövedelmező.
Bakonyi Gábor.
2019-01-01 at 20:02
Ha télen a sífelvonó működne, akkor a Nagy-Hideg-hegyre fáradság nélkül lehetne feljutni ebből az irányból?
Pip
2019-01-06 at 02:21
Nem lehetne fáradság nélkül feljutni. Onnan még jó nagy kaptató vezet fel a Rakodóig, a Rakodótól pedig újabb négykézlábas kaptató a turistaházig.
Szerény véleményem szerint ez a kisvasút valóban “semmibe” vezetne, mert onnan kijelölt turistaúton Nagy-Hidegen kívül még a Csóványosra lehet feljutni. Ez pedig egyik sem alternatíva a vonatozós kirándulóknak. A felújítástól szerintem minimálisan növekedne az idegenforgalomból való bevétel, ami amúgysem ad a falu lakóinak számottevő munkát, max. esetleg egy kicsit több bevételt a panziók tulajdonosainak(a polgármester úrnak is van panziója). A mostani végállomáson a vonat visszaindulásáig beülhetnek egy kávéra, üdítőre a Vilatiba, vagy sétálhatnak kicsit a patakparton, aminél többre szerintem a vonatozók nem is vágynak. Az erdő igazi, vadregényes mélye leginkább az úgynevezett bakancsosokat érdekli, akik nem tömegben szeretnek kirándulni.
Szerintem ezerszer nagyobb értelme volna egy Királyházáig, vagy egészen át Diósjenőre vezető kisvasúti pályának. Így a fokozottan védett terület is békében maradhatna és a vasutazni vágyók is hosszabb pályán élvezhetnék az utazást. Aki pedig az erdő belsejében kíván vonatozni, megteheti ezt Nagybörzsönyben.
Andromeda
2019-01-01 at 19:49
Mondjuk az elektromos vasút bevezetése egy fontos érv lenne.
Vízöntő
2019-01-01 at 19:43
Vajon milyen háttérérdekek a mozgatók?
A múltkori cikkből tudjuk, hogy a WWF igazgatónője korábban a Nemzeti Parkban dolgozott, most ennek a civil (?) szervezet magyarországi leányának az igazgatónőjeként diktál, de miről is?
Ezek a védett területek állítólag NEMZETI ÉRTÉKEK, a MIEINK mint a KÖZ tulajdona, de jön a rezervátumszemlélet, a magterület fokozott védelmet jelent, ami lefordítva a mi teljes kizárásunkat eredményezi a Nemzeti Park által, és használhatja majd egy belső kör, az ellenőrök és a WWF szabadon, korlátok és ellenőrzés nélkül, meg ha a WWF úgy tervezi gazdag nyugati turisták a Nemzeti Park engedélyével, akiket majd maszekban vezetnek ott végig jó pénzért, de kik is?
Egyébként miben és milyen károkat okozna a kisvasút? Kik és mi alapján állítják azt? Milyen tanulmányok, szakvélemények, kik rendelték, kik a szerző szakértők, kik fizették?
Valami nagyon nincsen rendben a jelek szerint a természetvédelemben, igenis helyre kell állítani a kisvasutat és biztosítani a magyar állampolgároknak a belépést, vasutazást, mert, hogy ezt a minden bölcsek köve nélküli WWF megakadályozza, az elfogadhatatlan!
Klárika
2019-01-02 at 17:14
A zöldek, európaszerte nem környezetvédö pártok, hanem a kormányok tevékenységének a szabotálói. Ezzel a céllal keszültek s ezt teszik. Csak nemet mondani képesek és nagymesterek a lakósság hülyítésében. Tényleges,környezetvédö, még csak kezdeményezéseik sincsenek.
Pelikán et.
2019-01-01 at 19:28
Az ilyen látszat, sóhivatakokat (lásd, mint WWF) nem lenne szabad megtürni.
Miért vannak akkor az állami szervek???
Más:
Kíváncsi lennék rá, hogy BIZONYÍTHATÓAN!!! hánysuzor járta be a területet a firkász, és a ződ “természetvédő”?
És még azt is megkérdezném tőlük, hogy tudják-e,egy sóderszállító vonat, hány kamion rakományát viszi el egyszerre.(egy villanymozdony, nuku co2, és nitrogén szennyezés, + 70-90 megrakott vagon)Az áramot Paks termeli (sajnos megint csak az ő állatságuk miatt meg nem épült Nagymaros is belesegített volna).
Warlord
2019-01-02 at 11:21
Maximálisan egyetértek a paksi bővítéssel. Jelenleg nincs “zöldebb” energia, mint az atomenergia.
De csak a kötözködés kedvéért említeném, hogy a villanymozdony is szennyezi a levegőt. Hiszen az általa felhasznált elektromos áramot nagy valószínűséggel fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek állítják elő. A Bős-Nagymarosi erőmű kapcsán megépülő víztározó falvakat tüntetett volna el.
tiborka
2019-01-01 at 18:53
Emlékezzünk ezen “zöldek” korábbi merényletére: Bős-Nagymaros, (a leállítás nettó nemzetellenes cselekedet volt részükről). És ha valaki most megbélyegezne ezért, kérem, gondoljon a Paks bővítés miatt megnövekedő vízigányre, hogy sok más tényezőről ne is beszéljünk.
Warlord
2019-01-02 at 10:27
No-no, a Bős-Nagymarosi beruházás tonkre tette volna a dunakanyart és falvakat (Pilismarót, Dömös, Szob) tüntetett volna el. A dunakanyarban élek, tudom mit beszélek.
Egyébként a zöldek tényleg csak bajt, problémát okoznak. Sikeresen megakadályozták a Megyeri-híd lehajtójának megépítését a Szentendrei-sziget felé. Pedig az jelentősen csökkentette volna a 11-es út terheltségét.
Zsebe László
2019-01-01 at 18:15
A zöld libcsi az egyik legveszélyesebb kretén mind között.
Vizi János
2019-01-01 at 18:36
Mint a görögdinnyék:
kívül zöldek, de belül vörösek!!!
pufff
2019-01-01 at 18:11
Járva gépkocsival az utakon sok helyen látok átvonuló vadon élő állatokra felhívásokat ,átszaladó állatok vagy állat miatt kell lassabban közlekedni. Ezek nagy nem bakot hanem bakit lőttek.
Contrabass
2019-01-01 at 18:04
Megnéztem a kisfilmet, minden tiszteletem ezeké a lelkes embereké, akik szinte megszállottan (nagyon jó értelemben), rajongással végzik önként vállalt, jövedelmet nem generáló munkájukat (hobbijukat). Nagyon álságos, visszatetszést keltő, ahogy próbálják akadályozni, minden szinten – mondvacsinált indokokkal – a kis vonat eredeti sínpályájának a helyreállítását. Én is természetkedvelő, természetjáró ember vagyok, nekünk is van kis vonatunk – a Lillafüredi – és szerencsére remek flóránk és faunánk a Bükkben. Én azt tapasztalom, hogy amilyen anomáliák előfordulnak, azt egyáltalán nem az erdei vasút működése okozza, sokkal inkább a felelőtlen emberek (akik nem feltétlenül a vonattal utaznak). Drukkolok a börzsönyi elkötelezett ismeretlenül is barátaimnak, hogy megvalósuljon az álmuk és gurulhasson az erdei vonat újra a Csarna-völgyben.
guszto
2019-01-01 at 17:59
Nyugodtan el lehet mondani, hogy a grünek-zöldek bandaja született
idiotakbol all, egy pelda erre, hogy a szivoszalakat betiltjak, de az
uborkat meg minden neylonba csomagolva aruljak, nem beszelve a többi
ostobasagukrol.
Vak Pali
2019-01-01 at 17:47
A budapesti világkiállítást elgáncsolták, a nemzeti színház építését gáncsolták ameddig tudták, megépülte után gyalázták ( amikor Alföldi Roberta volt a színidirektor, akkor kóser volt a műsor, bezzeg Vidnyánszkit fikázzák).
A nagy francia elsötétedés örökösei, akik később vörös rongyokba öltöztették Budapestet, mindig kéjjel dugják az esernyőt a bicikli küllői közé. Lázítás, gáncsoskodás, destruálás, hazugság a műfajuk.
Ebben otthon vannak.Danton, Cohn Bendit, Sargentini, fletó.
Kell még valamit mondanom, Ildikó???
SZÁZ A KÓTA, EGY A NÓTA!!!
Pelikán et.
2019-01-01 at 17:42
Nem zöldek ezek, hanem setétződek!!!!
Na, ilyeneket képez a ceju.
Logikus
2019-01-01 at 17:37
Hát igen, ez a BALLIBERÁLIS HALADÓK műve. Hazugságterjesztés és gyűlölködés…
kbandi1
2019-01-01 at 17:28
Balliberális “ligetvédők” akcióznak, most mint WWF, ténykedésük alatt semmi előrelépés a baloldali hatalom debütálása idején nem történt.
Most majd kitalálják, hogy az afrikai sáskáknak nem biztosítanak elegendő életteret. Még a balliberális parlamenterek nem jelentkeztek, de az sincs kizárva, Széll Berni még a szénalapáthoz is értett.
Vaklárma és hazugságok helyett kellene helyre tenni a dolgokat.