A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen: a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai 74 évvel ezelőtt ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A Holokauszt Emlékközpont minden évben e napon emlékműsorral, az Áldozatok emlékfalánál mécsesgyújtással emlékezik meg a holokauszt nemzeti áldozatairól.
A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága az Osztrák-Magyar Monarchia létrejöttének évében, 1867-ben valósult meg, 1895-ben a zsidó felekezetet a többi vallással egyenrangúnak nyilvánították. Az első világháborút követően, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvénycikket a numerus claususról, amely szerint az országban élő „népfajok, nemzetiségek” nem tanulhatnak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora a részarányuk az összlakosságon belül – ez a törvény elsősorban a zsidóságot sújtotta. 1938 tavaszán, a második világháború küszöbén lépett hatályba a XV. törvénycikk „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról”. Az úgynevezett első zsidótörvény szerint a sajtó, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett zsidó, azaz izraelita vallású.
Az egy év múlva kihirdetett 1939. évi IV. törvény „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról”, azaz az úgynevezett második zsidótörvény vallástól függetlenül zsidónak minősítette azt a személyt, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt, őket eltiltották az értelmiségi pályától. Az 1941. augusztus 18-án kihirdetett XV. törvénycikk „a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről”, azaz a harmadik zsidótörvény megtiltotta a zsidók és nem zsidók közti házasságot, és „fajgyalázásnak” minősítette a nem zsidók és zsidók közti, házasságon kívüli nemi kapcsolatot. Az 1939-es honvédelmi törvény teremtette meg a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat jogi alapjait – a későbbiekben a munkaszolgálat is több tízezer zsidó életét követelte.
A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-29-én történt, amikor a németek az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij mellett mintegy 23 ezer embert végeztek ki, akik közül mintegy 10-12 ezer Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan zsidó volt. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes rendeleteket a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán át a zsidók lakásának igénybevételéig. A zsidók gettósításáról szóló rendelet április 28-án jelent meg. Ennek értelmében a kisebb települések zsidóságát összegyűjtötték és közeli nagyvárosokba, majd gyűjtőtáborba szállították, a városi és budapesti zsidó közösségeket elkerített városrészekben kialakított gettókba zsúfolták össze. A gettósítás már a rendelet megjelenése előtt megkezdődött, az első gettókat és gyűjtőtáborokat 1944. április 16-tól Kárpátalján állították fel.
Horthy leállította, Szálasi újraindította a deportálásokat
A tömeges deportálások 1944. május 15-től folytak, először a fronthoz legközelebb eső keleti országrészekben, majd az egész országban. Az Adolf Eichmann által irányított német stáb a magyar közigazgatás és csendőrség apparátusának aktív közreműködésével néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba, Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult. Budapest zsidóságának elhurcolását a nemzetközi tiltakozás hatására Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította.
Az 1944. október 15-i, sikertelen kiugrási kísérlet után a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt jutott hatalomra. Az újdonsült „nemzetvezető” azonnal újraindította a deportálásokat: november és december folyamán mintegy 50 ezer budapesti és munkaszolgálatos zsidót vittek Németországba, zömüket gyalogos halálmenetben hajtották nyugat felé. A Budapesten maradt zsidókat két gettóba zárták, a fővárosban állandósult a terror, nyilas fegyveresek zsidók ezreit gyilkolták meg.
Számos diplomata és egyházi személy élete kockáztatásával igyekezett menteni a zsidókat, köztük volt a svéd Raoul Wallenberg, a svájci Carl Lutz, az olasz Giorgio Perlasca és Angelo Rotta pápai nuncius. A gettók túlélőit 1945 januárjában, a koncentrációs táborokban életben maradt zsidókat az év tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok.
A vidéki zsidóság megsemmisült
Az 1941. évi népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg. A történészek 5 ezer és 70 ezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként koncentrációs táborokban vesztették életüket. (A cigány holokauszt, a porajmos áldozataira minden évben augusztus 2-án emlékeznek Magyarországon.)
A holokauszt magyarországi emléknapjához kötődik a budapesti Holokauszt Emlékközpont 2004. április 15-i megnyitása. Az intézmény alapkövét 2002. december 16-án helyezték el azon a Páva utcai telken, amelyet a Budapesti Zsidó Hitközség bocsátott – az azon lévő, használaton kívüli zsinagógával együtt – a magyar állam rendelkezésére.
Forrás: Hirado.hu; Vezető kép: Budapest.hu
Balatoni Dániel
2018-04-16 at 12:06
A Horthy rezsim több mint 600.000 magyar állampolgárt deportált és gyilkolt meg a nácik segítségével. Erre nincs mentség.
pipi
2018-04-16 at 13:18
Magyart vagy betolakodokat? Es hol csinålta ezt meg a rakparton?
Nem kell itt mentseg de ilyesmi mindenhol megtörtenik fökent a håboruban. Es?
Håny nemet halt meg a håboruban, meggyilkolt az angolok amerikaiak es az oroszok bombåitol Drezdåban.
Hånynyan lettek lemeszårolva a holland gyarmatositoktol es håny saxons halt meg a romaiak miattt.
De håny BUR csalåd hal meg lemeszårolva a niggeretöl Delfrikåban ma?
pipi
2018-04-16 at 10:41
Ezt attol kerdezd akit erdekel s ha teged mår rohadtul nem költözz mert ameddig itt laksz hallani fogod. De en pont nem vagyok kivåncs se a betolakodok problemåjåra se a trianonra. A trianon csak addig erdekel amig meg nem tanulom hogy senkiben föleg a betolakodokban nem szabad bizni es hogy milyen nemzetek utålnak minket. Peldåul a betolakodoak hadserege.
A Magyaroknak csak egy baråtjuk van es azok a lengyelek.
V GY
2018-04-16 at 09:38
NAGYON SZOMORÚ ESEMÉNYEK EZEK NYILAS ÁVOS MIND EGY KUTYA DE AZÉRT KELL EMLÉKEZNI .HOGY SOHA TÖBBET NE FORDULJON ILYEN ALJASSÁG ELŐ
pipi
2018-04-16 at 09:55
Mår 70 eve es meg 500 evig te köcsög mikor lessz eleg az eleg?
Az ilyen aljassåg te gagyi pont az orrod elött törtenik Delafrikåban de azok csak feher Burok nem zsidok.
nagyorrú barbi
2018-04-16 at 09:12
És a magyar szenvedés napja mikor lesz? Több,mint ezer éve próbálják meg nemzetünket elpusztítani. Hazánkat megcsonkolták, népünket mészárolták. Ez nem téma?
pipi
2018-04-16 at 08:15
Mår lassan belehalok a fåjdalomba. Mår vagy 70 eve terrorizålnak minket a betolakodok evvel. Zombit akranak belölunk csinålni mint a Nemetekkel.
Ne feletjsuk el hogy a vilågtötenelem sorån ez megtörtent mås nemzetekkel is de arrol soha senki sem beszel. MIERT?
De ez meg a mai napon is megtörtenik amikor a niggerek lemeszåroljåk a Boer (bur) embereket csalådostol dolafrikåban.
Remelem hogy ha arrol van szo akkor a magyar kormåny felål es segiti öket az åttelepulesben mint peldåul ausztrålia. Kereszteny emberek es ugyessek. Adj oltalmat a Buroknak ebben az orszågban es ne a måsvallåsuaknak. Azokra nincs szuksegunk. Szegyeljek magukat a hollandok es a belgåk akik nem fogadjåk öket vissza mivel el vannak foglalva avval hogy nyitott kapukat adjanak a muzulmånoknak es a niggereknek.