Az első idei uniós csúcs témája volt a járványügyi lépések koordinálása, valamint a vakcinabeszerzés visszásságai, amit sok ország tett szóvá az Európai Bizottság vezetőinél. Ezen kívül az Európai Unió előtt 2021-ben álló kihívásokról és a nemzeti kisebbségek védelmének semmibe vételéről is szó esett a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
A hirado.hu cikke szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke úgy foglalta össze a konferencia eredményeit, hogy a mutáns vírustörzsek miatt a helyzet súlyos és a korlátozások fenntartása továbbra is szükséges. A legfőbb feladatnak a mutáns törzsek felderítését és terjedésük megállítását nevezte. Azokat a területeket, ahol kiugróan magas a fertőzés, sötétvörössel jelölik majd. Az ilyen zónákban szigorúbb korlátozások lesznek, és csak negatív teszttel lehet útnak indulni ezekről a területekről, továbbá a fogadó országban újabb tesztek és karanténintézkedések is várják az utazókat.
A konferencián a tagállami vezetők több vakcinát követeltek és élesen bírálták a Pfizert a csökkentett szállítás miatt. Az Európai Bizottságot (EB) felszólították, hogy tegyen meg mindent az oltás felgyorsítása érdekében, például csökkentse a bürokratikus akadályokat, továbbá az engedélyezés előtt álló vakcinákat is ki lehetne szállítani, a minél gyorsabb oltás érdekében, ezt azonban az EB nem támogatja.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője úgy fogalmazott: a csütörtöki ülésen nem született áttörés, az európai intézmények megbénultak az elmúlt hónapokban, nem képesek egy ilyen horderejű válság kezelésére. Ezt láttuk az eurózóna és a migrációs válság esetében is. A járvány témája minden bizonnyal fókuszban marad 2021-ben is, nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is. Úgy látszik, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament továbbra sem tett le arról, hogy akik a liberális mainstreamtől eltérnek, azokat a szőnyeg szélére állítsák, gondolhatunk itt hazánkra és Lengyelországra.
Vera Jourová, az EB alalnöke azt mondta, hogy a magyar és lengyel polgárok szavazóurnáknál tisztázzák a jogállamisági kérdést, ez pedig a belügyekbe való beavatkozást jelenti. Ebből is az látszik, hogy az Európai Bizottságtól nem várhatunk semmiféle pártatlanságot és semlegességet a 2022-es magyar választási kampányban.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője elmondta: Egyáltalán nincsen politikai akarat az Európai Bizottságban arra, hogy ezt a kérdést komolyan vegye és kezelje. Minden hónapban felmerültek olyan jogsérelmek, amelyek nemzeti kisebbségeket érintettek, a bizottság válasza pedig mindig ugyanaz volt: nagyon fontos a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek védelme a bizottság számára, de ezek a kérdések a tagállamokra tartoznak. Ezzel szemben a bizottság folyamatosan a jogállamiságról beszél, amibe beletartozik a nyelvi és nemzeti kisebbségek védelme, mégsem tesz semmit az ügyben. A teljes jogállamisági számonkérés, amit művelnek, hiteltelenné válik, ha ilyen területeken nem lépnek semmit.
Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem tanszékvezetője úgy fogalmazott: kevés olyan uniós ország van, amely támogatja az ilyen jellegű ügyeket, hazánkon kívül talán csak Szlovénia az, amelyik beleáll ebbe a kérdésbe. Az Európai Bizottságban sem divatos ügy ez, az ilyen nemzetiségi csoportokat nem tartják kisebbségnek, kényelmetlennek érzik, hogy nemzeti ügyekről nyilatkozzanak. Ezek helyett inkább kisebbségként kezelik a migránsokat, a szexuális kisebbségeket és egyéb csoportokat.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Polgar
2021-02-01 at 19:10
A kisebbseg nem eu-polgar? Ugy tűnik, nem. Tusk is egy kisebbsegból szarmazik, de ő komcsi!
Na ez
2021-01-30 at 23:34
Ilyen brüsszeliek ők azok akik az európai műveltséget tudást és szorgalmat felszámoló ellenségeink. Léha és tanulni is lustákat akarnak a hazánkba is betelepíteni.
Hesslerezredes
2021-01-28 at 17:46
Szmerty nad Jevropejszkoj Unijej!
Torockó
2021-01-27 at 08:59
Van azért választott kisebbség Európában, amelyik kivételesen védett, ugye Charles Michel?
aladin
2021-01-26 at 16:56
Ez a Charles Michel a Tanács elnöke is szarik az EU. kisebbségekre, mint Leyen meg a többiek. De hogy Magyarország mit csinál az igen az érdekli öket, hogy mit esznek a bevándorlok, hogy bánunk velük, nem e sértjük meg az emberi jogaikat, ez érdekli öket. A ballibsik nem a határon tuli magyarokkal törödik, hanem ezekkel a jött mentekkel, ez az igazság.
Hesslerezredes
2021-01-26 at 15:44
Mit lehet attól az unijótól várni, amit egy ilyen figura, a ‘választott nép’ egyik – nem túl dekoratív – egyede, egy olyan fehérjehalmaz vezet, akiről nemhogy lesír, de ordít a ‘páholytagság’ és a ‘megvilágosodás’ (illuminatia…) ???
haraltrblatantr
2021-01-26 at 14:41
amíg soros csinovnyikjai-súlytalan országocskákból származó tehetségtelen senkik intézik-addig nem is lesz
változás
khm
2021-01-26 at 14:30
Pedig szemmel láthatóan egy bizonyos kisebbség esetében túl is teljesítenek.
Mr. Smith
2021-01-26 at 11:54
Majd fürgébbek lesznek, ha a betelepített migrik jogait kell kiterjeszteni az ingyenélésre!
Torockó
2021-01-26 at 11:53
Gyalázat, hogy az Európai Unióban több joga van minden, bárhonnan érkező, papírokkal nem rendelkező, beazonosíthatatlan behatolónak, mint az ezer éve helyükön lakó, kisebbségi sorba kényszerített, emberi jogaikban megsértett európaiaknak, keresztényeknek.
Ez nem népirtás?