A Jobbik és ifjúsági tagozata országos kampányt és aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy 2020-ban ne lépjen érvénybe az a jogszabály, amelynek alapján csak középfokú nyelvvizsgával lehetne bejutni a felsőoktatási intézményekbe.
A Jobbik mindig a nyelvtanulás fontossága mellett volt, a fenti céllal is egyetértenek, de túl korainak tartják a 2020-as bevezetést. Ha 2020-ban ezt bevezetnék, akkor több tízezer fiatal nem tudna felsőoktatási intézménybe bekerülni – mondta Farkas Gergely, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, az ellenzéki párt ifjúsági tagozatának elnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus közölte: a jelenlegi köznevelési rendszerrel az a probléma, hogy ennek a nyelvoktatási része nem megfelelően készíti fel a diákokat a középiskola végén teljesítendő nyelvvizsgára. Akkor lehet szigorú követelményeket szabni, ha adott ahhoz a szükséges feltételrendszer. Kitért arra, a kritikával számos szervezet egyetért, és az alapvető jogok biztosa is kéri a bevezetés elhalasztását.
Farkas Gergely közölte, az aláírásgyűjtést Esélyt a továbbtanulásra! címmel, nyomásgyakorlás céljából indítják el, hogy a kormány halassza el a 2020-as bevezetést.
Forrás: 444.hu; Fotó: MTI
ómió
2018-12-10 at 14:15
Egy “néppártosodónak” nyilván “nagyon megterhelő” lehet bármiféle nyelvismeret.
Magd@
2018-12-10 at 11:41
“Wahl- oder Pflichtfach
Bereits seit dem Schuljahr 2005/2006 ist in allen Bundesländern an Grundschulen eine Fremdsprache für den Unterricht vorgeschrieben. Dabei handelt es sich in der Regel um das Fach Englisch – eine Ausnahme bilden das Bundesland Saarland sowie die Grenzregionen von Rheinland-Pfalz und Baden-Württemberg, wo Französisch in der Grundschule unterrichtet wird. Es gibt auch weitere Fremdsprachen in Grundschulen – als freiwilliges Angebot an öffentlichen Schulen, zum Beispiel als Arbeitsgemeinschaft in Türkisch, Kurdisch oder Polnisch für Kinder mit dieser Muttersprache. Zudem können Kinder an einigen privaten Grundschulen, etwa solchen mit kirchlichen Trägern, als Wahlfach die Fremdsprache Spanisch erlernen.”
Miután a fejlődési szintjüknek megfelelő szókincs az, amivel az oktatást heti több órában elkezdik, úgy gond nélkül később beépíthető az is, hogy más tantárgyakat az idegen nyelven oktassanak.
Ha az idegen nyelv kötelező érettségi tantárgy lenne, akkor szükségtelenné válna a nyelvvizsga, legalábbis egy idegen nyelvből.
Andromeda
2018-12-09 at 22:40
Egész egyszerűen a Jobbik is a fiatalok valódi érdekei ellen politizál. A fiatalok érdeke, hogy 18 éves korukra legalább egy idegen nyelven középszinten írni, olvasni, beszélni tudjanak. Aki ezt elvitatja, az egész egyszerűen szemét aljas gazember. A nagyobb családban mostanában 3 fiatalnak is sikerült, tehát egyáltalán nem lehetetlen.
Logikus
2018-12-09 at 22:07
A Jobbik már megint olyasmibe üti az orrát, amihez nem ért…
Kispajtas
2018-12-09 at 21:07
Persze mindkét oldal érveiben van igazságtartalom. Kétségtelen. De, egy, legyenek világos és teljesíthető követelmények. Jó, ha van mit elérni, pl nyelvvizsga. Ugyanakkor, legyen valamiféle rugalmasság a rendszerben.
Az, hogy lejjebb visszük a mércét senki javát nem szolgálja. Sajnos vagy nem, nyelvet beszélni érték. Nem az oktatás vagy a tanár a hibás, persze szerepe van abban, hogy a nebuló rájön-e, hogy saját érdeke nyelvet beszélni.
Talpraesett
2018-12-09 at 19:24
Aki egyetemi tanulmányai alatt nem képes egy középfokú nyelvvizsgát összehozni, az ne is erőltesse a diplomaszerzést. Szerintem az össz magyarság idegennyelv-ismerete nem is lehet olyan rossz, ha a külhoniakat is beszámítjuk.
Talpraesett
2018-12-10 at 12:26
Ne erőlködj, mert több nyelven is beszélek.
Bakonyi Gábor.
2018-12-09 at 18:29
Az egész felsőoktatás színvonala a bolognai rendszer következtében igen alacsony lett. Az egyetemi felvételi-követelmények hiányában pedig a középfokú oktatás is a béka segge alá került. A nyelvvizsga és az egyetemi képzettség fölösleges összekapcsolása további színvonalesést jelent. Mivel sokat panaszkodnak a képzett emberek elvándorlására, ezért ésszerűbb lenne kizárni az egyetemekről azokat, akiknek nyelvvizsgája van, vagy nyelvtudással gyanúsíthatóak…
Old
2018-12-09 at 19:00
Csatlakozom. Aki nyelvet beszél, attól el kell venni a diplomát. Így a diplomások nem tudnának elvándorolni, mivel nem tudnának külföldön nyelvtudás nélkül boldogulni. Igaz, hogy kis hazánkban is egy multinacionális cégnél is nehéz.
ciki
2018-12-09 at 18:28
Egyszer azon sipítoznak, hogy ilyen-olyan statisztikák szerint Mo-n van a legkevesebb idegen nyelvet beszélő ember, aztán meg minek nyelvizsgához kötni az felsőoktatási felvételit. A lányom 2009-ben ment Szlovákiából Mo-ra egyetemre és már akkor is kellett egy középfokú nyelvvizsga. Neki elismerték a szlovákot felsőfokúnak az angolt, melyből érettségizett is középfokúnak, de mivel tudta, hogy egyetemre akar menni fel sem merült benne, hogy ne tanuljon idegennyelvet még magántanárnál is az iskolai kötelező tanárórákon kívül. Minden szülő, aki azt szeretné, hogy a gyereke érvényesülni tudjon az életben abban fel sem merül nem taníttatni akár már ovodás kortól idegennyelvre a gyermekét.
János Sárvári(fb) már leírta: ahány nyelvet beszélsz annyi embert érsz.
Rakovszky István
2018-12-09 at 18:25
Remélem az íveket angolul, németü,oroszul írják majd‼
Old
2018-12-09 at 17:24
Teljesen jogos a dolog. Szerintem még egy-két dolgot is meg kellene változtatni.
A felvételi ponthatárt 10 pontban kellene maximalizálni.
Érettségire se lenne szükség az egyetemi felvételhez.
Az egyetemi évek alatt tilos lenne a hallgatóknak feladatokat kiadni, zárthelyiket íratni és vizsgákkal vegzálni őket.
Az egyetemi előadásokat, órákat nem lenne szükséges látogatni.
Aki az egyetemre beiratkozott, annak alanyi jogon járna a diploma.
Aki beiratkozott, az akár a beiratkozás után egyből megkaphatná a diplomát.
Old
2018-12-09 at 17:55
Én a diplomámat 36 évvel ezelőtt szereztem meg. Egyik volt tanárom mondta jó pár évvel ezelőtt, hogy annyi, és olyan nehézségű feladatot, mint amilyeneket nekünk kellett annak idején elvégezni, a maiak már nem képesek rá.
Igaz annak idején volt néhány tárgy, ami kimaradhatott volna.
Ezek:
Filozófia, benne rengeteg Marx, Engels
Tudományos szocializmus
Politikai gazdaságtan (kollokvium)
Macera
2018-12-09 at 19:49
Igen! Ne legyen katalógus se, és aki igazolni tudja, hogy legalább ötvenszer eszméletlenre itta magát az pedig egy évvel hamarabb kapjon vörös diplomát.
Nahát
2018-12-09 at 21:09
Old – Amerikában ez már valóság. Valamelyik egyetemen kitalálták, hogy a tudásuk alapján felvenni a jelentkezőket az hátrányos megkülönböztetés. Diszkrimináció!
Esvány
2018-12-09 at 17:02
Szerintem a nyelvtanulás lehetőségét kéne megteremteni, aki pedig alkalmatlan az idegen nyelvek elsajátítására, az komoly indok esetén mentesüljön a feltétel alól. Persze a kiskapu mindig kockázatos de úgy gondolom, aki diplomát szeretne, az tudatában van annak, hogy csak magyar nyelv tudással bizony keveset ér a diplomája.
Macera
2018-12-09 at 19:45
A nyelvtanulás szorgalom kérdése. Nem festészet vagy ének… és ma már égető szükség van idegen nyelv tudására, mert se az interneten, se a naponta újdonságokat megjelenítő külföldi szakirodalomban nem tud eligazodni, ő maga nem képes publikálni, konferenciákon részt venni, tudományos munkát végezni. Ma nem a KGST szabványokat kell kikeresni a tankönyvből vagy jegyzetből oszt mán mérnök elvtárs……
Nahát
2018-12-09 at 20:58
Kacor király Minden kitűnő mérnök le tud tenni egy általános középfokú nyelvvizsgát, mert a kitűnő mérnöknek ehhez megfelelő az IQ-ja. Nem felsőfok az elvárás, és az sem, hogy nyelvészprofesszor legyen az illető.
Logikus
2018-12-09 at 22:04
Esvány
A nyelvtanulás lehetősége mindenki előtt nyitva áll. Erre vannak a nyelvórák az iskolákban. Akinek ez nem elég, ott vagy a tanárral van gond, vagy a diák eszével.
Helga
2018-12-11 at 06:49
Bizony! Bizony! Kezdjük a végén! Egy percig sem biztos, hogy akinek nyelvvizsga papírja van az bírja is a nyelvet. Ahhoz, hogy a nyelvoktatásunk szinvonala emelkedjen, ahhoz a tanárképzést kellene komolyabban venni. Vagyis minden hallgatónak biztosítani kellene, hogy legalább három alkalommal szakmai gyakorlaton vegyen részt azon országokban, amelynek nyelvét akarja tanítani. Sőt! Már a középiskolásoknak is lehetőséget kellene biztosítani, hogy egy-két hetet tölthessenek külföldön kortársaik társaságában. Ezzel elejét lehetne venni az ún. “tankönyvízű” tudásnak. Bizonyításul elmesélek egy esetet. Egy meglehetősen speciális témájú – született angol nyelvész által lektorált – anyagot dobott vissza a megrendelő, egy jó hírű angol nyelvtanárnő által tele pirossal lobogtatott oldallal a kezében, mondván, hogy ez olyan pocsék munka, amiért nem hajlandók kifizetni a fordítási díjat. Ezt követően a Fordító Iroda összehozta az érintett személyeket, s bár kínos volt, de, mint kiderült a szövegben szereplő intézmények szószerinti fordítása elfogadhatatlan volt. Erre szokták mondani, hogy nemcsak tudni kell a nyelvet, de úgyis kell gondolkodni. Visszatérve az eredeti felvetéshez: az oktatás módszertana is megérett a változtatásra. Mert elképesztőnek tartom, hogy a felsőoktatási intézményekben társalgási szintű nyelvoktatás folyik, holott ott már a szakzsargon elsajátítása lenne a feladat. Csakhogy ha az oktató sem képes egy-egy anyagrészt mondjuk pl. angolul leadni, akkor miről is beszélünk?
pufff
2018-12-09 at 16:47
Embereket ez a feltünési viszketegségetek sem fogja érdekelni. Az mszp-s Kunhalmitok aláírja mert ő a nyelvvizsgáját csak többszöri próbálkozása után volt képes letenni.
Macera
2018-12-09 at 19:57
Mert a nyelvvizsgán nem havashenrik vizsgàztatta azért nem tudta évekig abszolválni szegény okoska. Ha az is havas “tanár úron” múlt volna akkor pár plusz khmmm (pásztor)óra és ezt is beírta volna neki..
Nahát
2018-12-09 at 16:42
Egy jó nyelvi érettségi kb. azonos szintű egy középfokú nyelvvizsgával. Középfokú nyelvvizsgán 60 %-ot kell teljesíteni. Aki erre nem képes, hogyan akar diplomát szerezni?