Életutak és választások: Darvas Iván és Szakáts Miklós is tehetséges színészként lett forradalmár 1956-ban, de amíg Darvas nemet tudott mondani az ördögnek, úgy Szakáts a könnyebbnek tűnő utat választotta. Utóbbit „Cyrano” néven beszervezték az internálótáborban, Darvas inkább vállalta a büntetést és a több évig tartó „parkolópályát”. Szakáts kimondottan szorgalmas ügynök lett és több kifejezetten ártalmas jelentést írt, amíg 1969-ben elege nem lett, és elhagyta a Magyar Népköztársaságot. Érkezett is a kékfényes Szabó László lejárató cikke a Népszabadságban, amiben a földbe taposta az addig ünnepelt és támogatott színművészt.
Még mindig nem tudunk eleget az 1956-os forradalom utáni kádári megtorlásról és annak húsbavágó következményeiről. Még mindig sok dolgunk van e rettenetes múlt feldolgozásával.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára telefonregiszteres füzetekben, kézírással őrzi azoknak a listáját, akiket az 1956-os forradalom után internáltak. Körülbelül tízezer nevet tartalmaznak a füzetek. Ugyanis a kádári megtorló gépezet újra kinyitotta az 1953-ban bezárt internálótáborokat; elsősorban Tökölre és Kistarcsára vitték mindazokat, akiket forradalmi tevékenysége miatt nem lehetett börtönbe zárni.
Azokat, akiknek tetteire nem volt ráhúzható a népi demokratikus államrend elleni összeesküvés, vagy annak kísérlete sem. Volt, akinek annyi bűne volt, hogy részt vett a sztrájkban, vagy hallgatta a Szabad Európa Rádiót, netán volt egy irigye a munkahelyén, aki feljelentette, mint forradalmárt. A kádári diktatúra célja az volt, hogy ezeket az embereket megtörje, azzal, hogy közbiztonsági őrizetbe helyezte őket. Alapesetben hat hónapig tartott az internálás, elegendő idő ahhoz, hogy akár ügynöknek is beszervezzenek valakit.
Szakáts Miklós pályakezdése
Szakáts Miklós színész, alias „Cyrano” ügynök egy a sok közül, akit az internálás során olyan módon törtek meg, hogy beszervezték ügynöknek. Ma már kevesen kapják fel a fejüket a színművész neve hallatán, kikopott az emlékezetből. Életútja tragédiája miatt érdekes.
Szakáts Miklós, miután elvégezte a Budapesti Színészakadémiát, színészi pályáját Kolozsváron kezdte, majd 1942-ben a Vígszínházban A Manderley-ház asszonyában játszott szerepével robbant be. „Formás, kedves, rokonszenves színpadi jelenségként” jellemezte őt a kor híres kritikusa, Egyed Zoltán.
Beszédtechnikája, mélyzengésű hangja is kiemelte kortársai közül. 1944-ben kötött házasságot Nyizsinszki Tamarával, aki Márkus Emília színésznő lánya volt; tőle született Kinga nevű gyermeke (akivel édesanyja 1957-ben külföldre távozott).
Első letartóztatása repülős hadapródmesterként történt 1944-ben: az volt a vád, hogy az angoloknak kémkedett.
Major Tamás a felelősségre vonását követelte
Szakáts Miklóst akkor szervezték be az állambiztonsági szervek, amikor az 1956-os forradalom után internálták. „Apám nagy hazafias hévvel sok helyütt szavalt forradalmi verseket, részt vett az eseményekben” – emlékezett vissza leánya, Szakáts Kinga erre az időszakra, még 1994-ben, A Hét hasábjain.
Major Tamás 1975. április 12-én Kállai Gyulának írt levelében Szakáts Miklós felelősségre vonását sürgette 1956-os szerepvállalása miatt, nemcsak bírálatban, hanem esetleges súlyosabb rendszabályok alkalmazásával, amit ebben a levélben nem nevezett meg.
Levelének részletét Ablonczy László közölte a Magyar Szemle 2017. 7-8-as számában. [A forradalom után osztályharcos megtorlást követő Majortól ez persze nem túl meglepő – a szerk.]
Miért lett éppen Cyrano a fedőneve?
Szakáts Miklósnak már a fedőneve is érdekes. Szerepálma volt, hogy eljátszhassa Cyranót, ezért választotta azt ügynöknévnek. Leánya, Szakáts Kinga szerint nemcsak 1956-os szerepvállalásával zsarolták, hanem angol kapcsolataival is, ezért vállalta el az ügynökszerepet.
Jelentéseit az 1957–1960 és az 1967–1969 közötti időszakban írta, jelentett a jugoszláv és magyar színészkapcsolatokról is. Részletes és alapos jelentéseket írt, nem rejtette véka alá egyéni szimpátiáit sem. Olyan ügynök volt, aki ártani tudott.
Szakáts pályáját így nem törte meg az 1956-os forradalomban vállalt szerepe, 1957-ben már filmezett, 1960-ban pedig a Magyar Néphadsereg Színházában eljátszhatta szerepálmát, Cyranót is. A titkosszolgálati elvtársak megfizettek szolgálataiért.
Mindez azért is érdekes, mert mindeközben Darvas Iván [aki szintén Kistarcsán volt internálva, miután a forradalom alatt kiszabadította a bátyját a börtönből, aki koholt vádak alapján ült] pályája egy időre megtört, a börtönbüntetését le kellett töltenie és utána is megnehezítették a színészi pályafutását. (Ha belegondolunk, mennyire abszurd, hogy aztán az 1980-as években épp Darvas Iván volt az, aki a második világháborús katonadalt énekelte – Szimonov: Várj reám című művét. Hiszen rá is sokat kellett várnia mind a közönségnek, mind szeretteinek, amikor az 1956-os forradalom miatt börtönben volt.)
Vesztettünk velük?
Életútja nemcsak a beszervezés miatt érdekes, hanem azért is, mert a későbbiekben elhagyta Magyarországot, a kor szóhasználata szerint 1969-ben disszidált. Szakáts a második feleségével, Kemény Judit balerinával együtt előbb Londonba ment az angol titkosszolgálati kapcsolatainak a segítségével (!), majd innen kerültek át Amerikába. Ott Dél-Dakotában éltek; Szakáts Miklós nem színészkedett, egyetemi színjátszó csoportot vezetett, felesége pedig balettiskolát.
A diktatúra nehezen emésztette meg az „árulást”. A Népszabadság 1969. szeptember 14-én „Vesztettünk velük?” címmel Szakáts Miklóst és Pártos Gézát ostorozó írást jelentetett meg.
A kádári diktatúra tartott a külföldre távozóktól. Bár a határ jóformán hermetikusan le volt zárva, akiknek sikerült mégis a szabad világba távozni, rontotta a „legvidámabb barakk” hivatalos imázsát. Ezért is írt Szakátsról vitriolosan a Népszabadság. Egészen pontosan a későbbi hírhedt kékfényes „újságíró”, Szabó László:
Nem felháborító, ha egy olyan, a lehetőségeket messze a képességén felül kihasználó, szerepekkel, rádió- és televízió- fellépésekkel valósággal agyontraktált színész, mint Szakáts Miklós itthagyta az országot? Miféle művész és ember az, akinek szinte ömlesztik az alkotói feladatokat, s aki otthagyja hivatását? Márpedig Szakáts Miklós esetében ez történt, hisz mit kezd művészi ambícióival Nyugaton egy magyar színész.
Csak néhány hónappal Szakáts halála előtt tértek vissza Európába, ekkor a Szabad Európa Rádiónak dolgozott, beszédtechnikát tanított. Szakáts Miklós 64 évesen, Bad Reichenhallban hunyt el.
Az ügynök felelőssége
Mint láthatjuk, Szakáts Miklós életútja kifejezetten szövevényes volt.
Amiért fontosnak tartom, hogy megismerjük az ő történetét, az az 1956-os forradalom utáni beszervezése. Ugyanis az internáltak közül nem ő volt az egyetlen, aki igent mondott, így menekülve meg az 1956-os forradalom utáni megtorlástól. [Ilyen volt például Mikus Gyula is, aki Antall Józsefről jelentett. Bevált az állambiztonság ördögi trükkje: megbújnak az igazi bűnösök az ügynökök mögött.]
Az, hogy Szakáts Cyranóként hogyan és mit jelentett a színházi világról az 1960-as években, az már teljes mértékben az ő ügynöki felelőssége volt. Senki nem kényszerítette arra, hogy ilyen mondatokat írjon le, mint az 1960. október 21-i jelentésében:
Nekem se jelentik Németh [László] és Illyés [Gyula] azt az igaz embert, akiknek ifjúkoromban néztem őket. Én láttam, hogy az ő 56-uk, amivel saját pecsenyéjüket sütötték, hova juttatott paraszt, munkás, értelmiségi fiatal magyarokat, és tovább nem tűrném, hogy még egyszer ezt a népet ilyen szörnyűségekbe kergessék.
Az egykori forradalmár „ellenforradalmárabb” lett az „ellenforradalmároknál”. És ez nem bocsátható meg neki. Az, hogy elárulta azokat, akikkel együtt harcolt a forradalom eszméiért. Főleg, ha mellé helyezzük Darvas Iván vagy Mensáros László példáját.
Box Hill
2021-03-29 at 14:36
Valamikor 1968 végén hallottam nyilatkozni Szakátsot a Szabad Európa Rádióban. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy azért disszidált mert a BM mindenáron a színészvilágban található cionisták megfigyelésére és besúgására akarta rávenni.
gyozo2018
2021-03-28 at 22:01
József Tamás(fb)!
Mensáros maga nyilatkozta, te, szerencsétlen, együgyű “egy ügyű”, félnótás!
gyozo2018
2021-03-28 at 22:00
József Tamás (fb)!
Te, szerencsétlen te. Honnan szalajtottak, zavaros agyú, elmebeteg?
gyozo2018
2021-03-28 at 21:51
“A Fotó Háber c. film is kémként állította őt be”
A szerepeknek nincs személyes jelentőségük. Ez hülyeség. Abban az időben szakmányban készültek a pancser “kémfilmek”.
Írysz
2021-03-28 at 21:49
TS
2021-03-28 at 19:58
.
Nem.
.
“Bátyám egy autón távozott. Mondta, hogy induljunk el (…) Én azt mondtam, nem megyek, maradok. Hülye vagy! Igen, lehet, hogy hülye vagyok, szervusz. (…) Valószínűnek tartom, hogy ez olyan tudat alatti elhatározás eredménye,, amibe semmiféle racionális érv belleszólni nem képes, az ilyesmi a lélek legrejtettebb régióiból tör elő. Döntés, ami ellen nincs apelláta.
-Életedben ez a pillanat sorsforduló volt.
-Igen, igen. Racionálisan száítottam rá, hogy ennek a rabszabadításnak valamiféle kellemetlen következménye lesz, még azzal is számoltam, hogy esetlen szilenciumot kapok. Még azzal is, hogy becsuknak.
De nem számítottam arra, ami azután a valóságban bekövetkezett. Amikor bekövetkezett,, akkor meg legbelül vállaltam, és két év alatt- én 1957-től 59-ig voltam börtönben- derült ki, hogy mégis él bennem az azonosságtudat a magyar nemzettel. Ezek borzasztó nagyképű szavak, de igenis létezik azonosságtudat, létezik szolidaritás és létezik hazaszeretet.”
(Darvas Iván 1989 Bertha Bulcsú- Írók, színészke, börtönök)
Gáspár Anette
2021-03-28 at 21:32
Polgar2021-03-28 at 19:46
Amikor összebútoroztak az MSZMP-vel, hátat fordított.
Vélem, hogy nem látta át, hogy kik ezek.
csakafidesz
2021-03-28 at 20:21
Szakács kettősügynök volt. A Fotó Háber c. film is kémként állította őt be, bár a mesén túl valójában is a CIA szolgálatában állt.
TS
2021-03-28 at 19:58
Polgar: Irisz megírta egyfelől: kétséges volt a magyar identitása. Ez lehetséges. Mindenesetre Darvas lelkesen nyomta az orosz nyelvleckét a hatvanas években, az biztos, hogy jól beszélt oroszul.
Aztán meg: “hűséges” maradt a kenyéradóhoz.
Polgar
2021-03-28 at 19:46
Darvas miert lett a szadeszesek kedveltje?
Írysz
2021-03-28 at 18:53
TS
2021-03-28 at 18:45
Tehetséges volt, ami persze semmit nem von le Szakáts bűneiből. De hát itt van Vikidál és mások is…
Én 78-ban hallottam először arról, hogy Szakáts angol kém volt. Arról nem szólt a fáma, hogy itthon is beszervezték. Hogy Németh Lászlót és Illyést gyalázta, feljelentette, az talán a két zsenivel szembeni komplexusos-urbánus gőgre utalhat? Ez sem derülhet már ki. Hát így…
TS
2021-03-28 at 18:45
Kedves Írysz, bizony már egyre kevesebben ismerik azokat a műveket, amikről ír. Ezek épp azok voltak, amiket annak ellenére kedveltünk, hogy szovjet művek.
Szakáts meg remek jellemszínész volt, az Oldás és kötésben tetszett a filmjei közül a legjobban. Színpadon már nem láttam.
Írysz
2021-03-28 at 18:37
Még egy adalék. Darvas már válófélben volt Tolnay Kláritól, de Tolnay látogatta, csomagot küldött.
Mensáros halálosan szerelmes volt Tolnayba, de Tolnay nem látogatta, levélben visszautasította, nem fogadta Mensáros leveleit.
A könyvében azt írta, hogy felváltva látogatta Darvast és Mensárost. Mensáros ezért nagyon haragudott rá. Mindezek ellenére életre szóló barátság fűzte őket össze. És akkor gondoljunk a Kedves hazug kétszereplős darab áthallásaira. Főszereplők: Tolnai és Mensáros.
Szóval a papírok, levéltár, dokumentumok, fényképek nem biztos, hogy tények, a lényeg marad ki belőlük. De hát ez az ilyesféle kutatás természete.
Írysz
2021-03-28 at 18:27
Szakács, Mensáros, Darvas, Nagy Attila… mindegyik külön bolygó. Nem hasonlíthatók össze.
Szabót pedig csak az ostoba szempontjai vezérelték, nem fogta fel, hogy nem minden a karrier. Sosem fogjuk megtudni, hogy Szakács meghasonlott, vagy többet akart-e.
Írysz
2021-03-28 at 18:20
“mennyire abszurd, hogy aztán az 1980-as években épp Darvas Iván volt az, aki a második világháborús katonadalt énekelte – Szimonov: Várj reám című művét”
.
Éppen azért.
Az anyja orosz volt. Darvas 4 nyelven beszélt. Sokáig nem is volt magyar identitása.
De nem is azért. Ez a Szimonov vers nem a szovjet melletti elkötelezettségről szól, hanem a mindekori katonáról, aki a hazájáért harcol, távol a szeretteitől, s reménykedik, hogy egyszer visszatérhet hozzájuk, s erőt az ad, ha tudja, otthon várnak rá.
Érdemes elolvasni, hogy mit vall erről Berta Bulcsúnak az Írók, színészek, börtönök c. művében. Hogy mikorra találta meg identitását, arról is vall.
Sokkal bonyolultabb, nem fekete-fehér a sorsában a személyiség. A Kádár érában a szerelmes kiskatonák nemcsak a Gondolsz-e majd rám (Echo) dalát kérték, hanem Szimonov -Várj reám c. dalát, kizárólag Darvassal.
Mondok én mást is. A szovjet érában készült háborús regény Solohov -Emberi sors c. regénye, melyből világsikeres film készült. Ez is az örök emberit mutatja fel, az árván maradt férfi és árván maradt kisfiú egymásra találását.
Ugyanilyen megrázóan drámai filmük a Ballada a katonáról. A katona kap 4 nap jutalomszabadságot, hazamehet, de mire hazaér, már csak annyi ideje marad, hogy megöleli az édesanyját s már fordulhat is vissza. Nagy mű.
Mindhárom mű nem az ideológiát, hanem a mindenkori háborúban a mindenkor érvényes általános emberiről szól.
Ajánlom mindhármat, plusz Bertha könyvét ( akiről ugyan van véleményem, de a könyve hiteles kordokumentum, riportkönyv.
Nem elegendőek a korabeli cikkek, levéltár és egyebek a hiteles korrajzhoz.
Gabriella
2021-03-28 at 17:41
Visszaemlékezve gyerekkoromra: a ’60-as évek közepén, vége felé a közember valahogy már tudta az új-Lipótvárosban, hogy Szakáts jelentett, Darvassal és Mensárossal mi történt, ki is Major és Gobbi, stb. A gondolkodó és okokat kereső népet talán sosem lehetett megtéveszteni, azt hiszem.