Csempészek és cégéres gazemberek dolgoztak a kommunista állambiztonság kötelékében. Ezek a káderek jól kiismerték magukat Nyugaton, kapcsolatban álltak például az NSZK legsötétebb alvilági bűnözőivel. Kádár ügynökei a belügyi hírszerzés által védett fekete kereskedelmet folytattak. Úgy hozták-vitték a csempészárukat az osztrák határon, mint a cukrot. Szexlapok, TDK-kazetták, farmer, parfüm – nekik mindegy volt, a lényeg, hogy a ’80-as évek végén busás haszonnal tudták ezeket eladni. A bevételből részesült a csempész, aki amúgy ügynökként dolgozott, de minden bizonnyal jutott belőle az állambiztonság magasrangú tisztjeinek is. Kéz-kezet mos alapon működött minden. Aztán jött 1990 és ezek az emberek a pénzzel együtt kámforrá váltak. Sokan közülük “megtisztulva”, mintha mi sem történt volna, tisztes polgári állásokba kerültek. Volt köztük olyan, aki menő ügyvéd lett és a legutóbbi időkig élvezhette nem csak az ügyvédi díjak, hanem alighanem a több éves csempészmunka gyümölcsét is. Most azonban Borvendég Zsuzsanna történésszel tettünk arról, hogy ne fedje őket és üzelmeiket jótékony homály! Hallgassátok, nézzétek!
Facebook hozzászólás
Orientál
2022-10-13 at 11:33
Balliberális zöld pártokként ezek ma is az utódaikkal együtt teszik minden téren tönkre a hazánkat.
rajzos1
2022-10-08 at 09:27
Baj nem az 50 dollárokkal volt! Hanem azzal hogy a vezetők sok sok 50 dollárt vettek ki! A mi 50 dollárjaink csak beetetés volt!
füredi46
2022-10-07 at 16:01
ViAM-nak: a “majdnem mindenkinek volt dugi kis valutája” – erős túlzás. Sajnos, csak a nép elenyésző kisebbségének volt, mert esélye sem nézett ki nyugati utazásra, meg örült, ha meg tudott élni. Nagyon kevesen tudták felkeresni az arab pénzváltókat, illetve többen már csak akkor, amikortól lehetett -1988-tól – menni Ausztriába.
De hát az 1988-as bevásárlási rohamnak nem is az volt a lényeg lakosság a dugi valutáját örömmel vitte ki, mert olyan árucikkeket vehetett, amilyenekről addig csak álmodott), hanem az, hogy vészesen leapadt az állami devizakészlet, mert százezrek (milliók?) igényelték az 50 dolláros “ellátmányt” az útlevelükhöz. Natta-nak én éppen ezt tettem szóvá: a nyugatra rohanó magyarok nem a lakossági devizatartalékot (ami elenyésző mértékű lehetett) hordták ki Bécsbe, hogy kiürítsék az ottani raktáráru-házakat, hanem az állami devizatartalékot nullázták le, mire aztán Németh Miklós miniszterelnök leállította ezt a valutakihordást, illetve elkezdtek behozni olyan menő árucikkeket, amelyeket addig sosem vehettünk, csak nyugaton léteztek. Más kérdés, hogy ezzel sem tudták megállítani azt (csak némiképp mérsékelni), hogy a magyar ne rohangáljon ki vásárolni Bécsbe, a Mariahilferstrasszéra, meg Pandorfba.
Imre
2022-10-07 at 15:45
Soha nem fogjuk megtudni, hogy pontosan mekkora összeggel károsította meg hazánkat Gerő László, és csak szerény vigasz lehet számunkra, hogy a 200 millió dollárt fedezet nélküli kölcsönt kapott amit soha nem kellett visszafizetnie!
Komunista volt neki lehetett!
ViAM
2022-10-07 at 15:05
Már elnézést “füredi46”, de jó ideje én is itt élek. Majdnem mindenkinek volt egy kis dugi valutája a ’80-as években. Ezt be lehetett szerezni a Váci utcai arab “pénzváltóktól”, de a Keletinél is.
Aztán ez váll-lap alá bevarrva, vagy ide-oda becsomagolva került ki egy kis pluszvásárlás reményében.
Az óbudai részen házalapok kiásásánál sok-sok drága ékszereket rejtő, elásott ládikák kerültek elő, amik tartalma Bécsben lettek értékesítve és itt felélve. Na persze piros könyves vihette ki legálisan.
A ’80-as években reprezentatív helyeken összejöveteleket szerveztek kecsegtető állásajánlatokkal. Ehhez bőröndben(!) kellett volna kivonni az összes ismerőstől, rokontól stb. összeszedett schillingeket. Érdekes, sokan belementek s aláírták a kamu szerződéseket. Aki nem vállalta, csak úgy engedték, ki a teremből, hogy 20 forint fűtési hozzájárulást fizetett.
füredi46
2022-10-07 at 13:14
Netta-nak (Ulpianusnak)Ű: a magyar lakosságnak devizatartalékai? Miről írkál? Ne legyen már nevetséges! Hogyan lehettek volna devizatartalékai a vasfüggöny mögött élő, csóró magyar lakosságnak? Amelynek a nagy többsége nem is utazhatott, csak a “szocialista” országokba vagy sehová sem. Mondja: hogyan és miből lett volna a magyar lakosságnak devizája, pláne tartaléka? (Akinek volt esetleg, az a rendszer kegyeltje volt és külföldön dolgozhatott ilyen-olyan impexeknél, vagy diplomáciai vonalon.) A Kádár-rendszer örökös hiánygazdálkodása “szervezte” a tömeges ausztriai kirohanásokat 1988-ban, azaz a boltokban lévő silány vagy nem is létező áruféleségek), no meg legfőképpen az “szervezte”, hogy az utazási tilalmat (három évenként lehetett utazni nyugatra, már akinek…) eltörölték Ausztriára vonatkozóan. Viszont személyenként csak 50 dollárt tudott biztosítani a devizával csórón rendelkező állam, na hát ezért kellett még a beteg nagymamát, nagypapát is kivinni Pandorfba, s a többi határmenti osztrák városba és persze főleg Bécsbe, hogy összedobva a pénzt meg lehessen venni az “olcsó” Gorenjét, a színes tévét, magnót a gyereknek, meg a sok osztrák kacatot is. Nem kellett ezt “szervezni”, özönlött a nép, mert mehetett (grószi-komcsi mézesmadzag), s hozta be a már az említettek mellett a gyereknek az adidas pólókat, cipőket, mindenféle játékokat, csokikat, illatszereket, videó lejátszókat (szexkazettákat), lényegében temérdek olyan árucikket, amiket Magyarországon még sosem láttunk. Emlékezzünk csak: tonnaszámra hozták a Fa szappant, az volt a menő – ami ma a kutyának sem kell már. Na, de akkor, 1988/89-ben…? Az ámulatba ejtő nyugati világ árubőségében…?! Hát, ez “szervezte” kérem a “kirohanásokat”, az őrült vásárlási lázat! A szocialista blokk rémes és nyomasztó áruhiánya, s az 1988-ban adódott lehetőség, hogy tömegesen mehetünk Ausztriába, a “Kánaán” földjére. Igaz az állam ehhez csak nevetséges összegű 50 dollárt, vagy annak megfelelő összegű schillinget, márkát adott. Akkor mégis örült mindenki, ma ez nevetséges. Nem kell ebbe az egész szomorú, a vasfüggöny mögötti elzártságunk történetbe belelátni nem létező “szervezőt”, egész egyszerűen az évtizedeken át tartó elzártságunk (se utazás, se vásárlási lehetőség, stb.) robbant 1988-ban az ausztriai utazás “korlátlan” engedélyezésével és az ottani árubőség megrohanásával: indult a vásárlási őrület, még az ausztriai alkalmi raktárak lerablása is.
Azt meg Netta tudhatná (ha fiatal, akkor olvasni illett volna róla), hogy 1988. nov. 7.-nek ebben a történetben csak annyi “szerepe” volt, hogy hármas (vagy négyes?) ünnep adódott, tehát szabadság kivétele nélkül mehetett (özönlött) a nép kifelé az országból. Eszetlenül felvásárolt mindent: természetesen addig sosem látott jó árukat is, no meg a bóvlit is.
S hogy a csekélyke 50 dolláros juttatás aztán mégis mekkora bajt okozott a magyar kormányzatnak (súlyos devizaválság, mert hát lakossági százezrek (milliók?) vették fel, azt már az 1988. végétől fungáló Németh-kormány tapasztalta (rémült meg) és hozott korlátozó intézkedéseket. Nem írom le, tessék olvasni, tájékozódni. Netta – a tájékozatlan – lakossági devizatartalékok kihordásáról firkált itt (ó, Istenem! Hol volt akkor a csóró magyar lakosságnak devizája, pláne tartalékban!), hanem a nép az ország devizatartalékát – nagy különbség – hordta ki nyugatra.
Ulpianus: ne az eltévedt, tájékozatlan Netta-t kérje, hogy írjon bővebben, mert hiszen érezhetően nem ismeri a kort, az akkor történteket! olvasson inkább sokat a kor (1980-as évek vége) eseményeiről, mai, de nem komcsi történészek munkáiból. Ugyanakkor fontos adalék lehet még ehhez Németh Miklós emlékező könyve, melyben “elmondja”: Grósz Károly kiszabadította a szellemet a palackból, aztán hogyan próbált az ő kormánya urrá lenni a katasztrófálissá vált devizahiányon. Olvasson kérem a 33-34 évvel ezelőtt történtekről és ne olyant kérjen tájékoztatásra (Netta), aki legalább olyan tájékozatlan, mint maga…
Ulpianus
2022-10-07 at 11:38
Netta
Érdekel, amit írtál a Gorenje – turizmusról. Tudnál bővebben is. Előre is köszi.
Szőke ciklon
2022-10-07 at 09:04
Így igaz! Nem véletlenül volt a közbeszéd tárgya, hogy csak az első néhány millió eredetét ne firtassák! Ismerek néhányat, akik most természetesen naponta Mészárosoznak, miközben ők ügyesen forgatják az akkor megszerzett milliókat, vagy az abból vásárolt ingatlanokat, vállalkozásokat.
Ezek szerint
2022-10-07 at 08:37
Netta,
Addig becsüld meg, míg a felét látod, mielőtt még semmit se látnál a PS-ből.
obsitos
2022-10-07 at 08:01
A feketekereskedelem egybe írandó.
Az egykori csempészek ma “ellenállók”, mert az akkori rdsz. üldözte a ténykedésüket.
Mint ahogy Koncz Zs. meg az örök “Tini”, ők is most nyitnak nagy pofát, mert diktatúrákban azt lehet, ugye.
ViAM
2022-10-07 at 07:44
A Dunakorzó étterem abban az időben a magyar emigráció kedvelt találkahelye volt. Egy jó elmondható róla, hogy tökéletesre sütött volt a libatepertőjük.
Netta
2022-10-06 at 23:29
Valaki nagyon elszúrta a PS oldalát.
A mobilon csak a felét látni.
Tegyétek már vissza az eredeti formulába, ha
azt akarjátok, hogy minél többen elérjék.
.
Ez így nagyon gáz.
Játékos
2022-10-06 at 23:26
Netta 2022-10-06 at 20:48
képzeld, kb 8 éve egy programozó haverom elment egy svájci céghez melózni, aminek egy magyar nő volt a tulaja, aki abból szedte meg magát, hogy a 80as évek végén az ő neve alatt csempészték az elvtársak az aranyat, (ő valami kurtizán volt) miközben az apját tartották itthon, nehogy megpattanjon a nő. majd kapott ő is pár százalékot.
Netta
2022-10-06 at 20:48
Kik szervezték 88-tól a magyar lakossági devizatartalék kihordását Bécsbe, hogy kiürítsék a raktáráruházaikat, és a szállítási költséget is maguk állják?
88 november 7 emlékeztetőül.