Tehetségkutatás, tehetségnevelés, készségfejlesztés és a családi egység erősítése egy különleges edukációs program keretén belül és a minőségi szórakoztatás segítségével – ez mind belefér az idei Kapolcska Családi Fesztiválba, amely 2019. június 28. és 30. között vár minden érdeklődőt. A fesztivált a Kapolcska Program előzte meg, amely egy hatnapos tehetségkutató és fejlesztő tábor. Itt közel 150 iskolás korú fiatal kap „összkulturális” oktatást zenei, színházi, népzenei/néptánc- és kézműves-szekcióban. A csoportokat olyan elismert művészek, illetve intézmények vezetik, mint például Szirtes Edina Mókus hegedűművész, vagy a Hagyományok Háza munkatársai. A táborban – a település és környékének megismerése mellett – közös „alkotások” létrehozására is lehetőség lesz a kreativitás és a hagyományos „Kapolcs-érzés” jegyében. Az esti közösségi együttlétek és táncházak a közönség számára is nyitottak lesznek. A programot 2017-ben hívta életre hagyományteremtő szándékkal Márta István. A rendezvénnyel a szervezők a 9-15 éves korosztály mellett a családokat szeretnék megszólítani.
A fesztivál az identitás megőrzését, a család szerepének fontosságát és a kulturális sokszínűség szerepét erősíti. A projekt helyszíne egy olyan kis magyarországi mikrorégió települése (Kapolcs), amely maga is nagy kulturális hagyománnyal rendelkezik, és az elmúlt évek során az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának helyszínéül szolgál. A fesztiválon 12 nyitott- és zárt helyszínen, 60 kulturális- és ökoprogramra várja a 3000 látogatót. A fellépők száma nagyjából 400 fő.
Külön szekciót kaptak a török gyermekek
A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány létrehozásakor azt a feladatot kapta, hogy szakmai és kulturális események szervezésével közreműködjön a magyar-török kulturális kapcsolatok erősítésében. Az alapítvány célja, hogy Gül Baba Türbéjét és a hozzá kapcsolódó páratlan kulturális értékeket megóvja, és kulturális hidat építsen a két ország között.
Ennek megvalósításához kiváló terepet biztosít a Kapolcska, ahol török és magyar gyerekek a táborban, együtt állítanak össze egy produkciót, megismerik egymást, a másik kultúráját, értékeit. Majd a Kapolcska Fesztivál megnyitóján közösen mutatják be közös előadásukat, amely olyan, életre szóló élményt adhat nekik, ami későbbi barátságokhoz vezethet. Ezért az alapítván támogatásával 12 török gyermek, illetve 2 zenész – egy dobos és egy zurnás – utazott hazánkba Silivri városából. A 12 és 14 év közötti fiatalok már bejárták a környező országokat. A kis csapatnak Európa-szerte voltak már fellépései: bemutatkoztak Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Görögországban is. Az idei, magyar fellépés után pedig utaznak tovább egy fesztiválra Bulgáriába.
A hétvégi fesztivál teljes programját IDE kattintva találja meg.
A videót készítette: Szabó Fruzsina Anna és Tihanyi Rita
Klárika
2019-06-29 at 05:10
Valami kezd büzleni,… sajnos de erösödik a szag; erröl szól az osztrák sógor, és erröl a magyarul valahogyan hangzó gül baba, amiröl kezdjük nem tudni akarni, hogy mit jelent.
Nem a törökkel van a baj. Azt tette amire képes volt. Most meg azt teszi amit neki meg is engednek, amire egyenesen felkérik.
Kezdjünk el most mi is, úgy mellékesen, szokni a ziszlámhoz?
Hesslerezredes
2019-06-28 at 11:08
Azt elismerem, hogy a ma élő törökön (mongolokon, tatárokon) nem lehet számonkérni azt a sok gyalázatot, amit az őseik a mi őseink ellen elkövettek. Csakhogy ez a gyalázat a mai napig kihatással van ránk – a mohácsi vereség nyílegyenes oka volt trianonnak – úgyhogy utólag megszépíteni azt a borzalmat, amit a 150 év hódoltság jelentett nekünk, magyaroknak – a 4,5 milliós Mátyás király korabeli MAGYAR(!) népesség 1,5 millióra fogyott Buda felszabadításáig – történelmi árulás, hőseink emlékének meggyalázása: a Zrínyik, Rákócziak, Báthoryak, Dobó István, Thúry György, Balassi Bálint, Tinódi végtelen a sor és elnézést kérek azoktól és szent emléküktől, akiknek nem említettem a nevét. Első helyen II. Lajos királyunkat még kiemelem, aki igenis hős volt, aztán kiemelem I. Zrínyi Miklóst, a szigetvári védőt! Uramisten, hogy lehet neki olyan emlékműve, hogy ‘díszeleg’ mellette ez a féreg rabló tolvaj gazemeber II. Szulejmán emlékműve. És nem érdekel, hogy mi a véleménye a mai törököknek róla, fütyülök az érzékenységükre, azt nyom nélkül el kell onnan távolítani, de mielőbb. Hajdú őseim – akik kutyakemény zsoldoskatonák – magyar zsoldoskatonák – voltak, és sok minden – keresztény! – fejedelmet szolgáltak, egyet soha nem tettek meg: soha nem álltak török zsoldba, hanem vaskövetkezetességgel irtották a hódítókat tűzzel-vassal! A jó qrva édesanyját annak, aki ilyen rendezvényt kitalál, mint amilyenről a cikkben szó van!
Hesslerezredes
2019-06-28 at 11:57
természetesen a török résszel van gondom, nem általában magával a fesztivállal. Én nem tudok a törököknek megbocsátani ennyi idő után sem – addig, amíg a törökök nem kérnek bocsánatot.
Gáspár Anette
2019-06-28 at 10:03
Na, folyik az érzékenyítés… Mint a köztévében.
Hogyan is állunk mi a keresztény/nemzeti kultúra védelmével?
Benedek Károly
2019-06-28 at 00:03
“Kapolcskán egy életre köttetnek a magyar-török barátságok”
ÉRZÉKENYÍTÜNK, MINT ANNO, A KOMMUNISTA ÚTTÖRŐTÁBOROKBAN.
ikab
2019-06-27 at 19:27
Gül Baba nem jóságos nagyapó, békés rózsakertész volt, hanem annak az oszmán rablóhadseregnek az ideológiai kommisszárja, akik ellenfeleikkel szemben már évszázadokkal ezelőtt az iszlám állam terrormódszereit alkalmazták.
Évszázadok óta él a virágokért rajongó budai muszlim szerzetes legendája, holott a történelmi tények azt mutatják – Gül baba a török megszálló csapatok kardot viselő vallási ideológusa volt.
A bektasik fontos szerepet játszottak az újonnan meghódított területeken. Együtt vonultak a sereggel, és egyik fő feladatuk a csapatok harci szellemének fenntartása, erősítése volt. Az elfoglalt területeken gyors egymásutánban hozták létre kolostoraikat, amelyek katonai támaszpontokként a csapatok gyülekezőhelyeként is szolgáltak.
A híres török utazó, Evlia Cselebi útleírása a 17. század második felében a magyarországi dervisrendek kolostorait számba véve több mint száz derviskolostort említ a hódoltsági területen.
Minden kolostornak meghatározó részét képezte a sírkert, ahol az alapító türbéje, azaz sírépítménye állt, de gyakran a kolostorok jelesebb támogatóinak vagy kiemelkedő vezetőinek a síremlékei is itt álltak. Ezért emeltek Gül Babának is nagyszabású síremléket a bektasi rend budai kolostorában. Az egykori kolostor épületei közül ez az egyetlen, amely fennmaradt. A muszlim hagyomány Gül Babát a Buda feletti török uralom egyfajta „védőszentjének” tekinti.
Gül Baba nem rózsakertésznek érkezett 1541-ben a török által frissen megszállt Budára, hanem azért, hogy vallási téren minden lehetséges eszközzel előmozdítsa Magyarország leigázását. E kiemelkedő dervis személyének az a teljesen hamis beállítása, mintha ő csak egy ártalmatlan virágkertész lett volna, egyrészt félreértésen, másrészt tudatos félrevezetésen alapul. A félreértésre az adott okot, hogy a nevében szereplő „Gül” szó a török nyelvben kettős jelentésű.
Azért is teljesen téves a budai rózsakertész beállítás, mert itt eleve semmi idő sem adatott számára, hogy akár csak egyetlen rózsatővel is foglalkozzék. Ő ugyanis 1541. augusztus 29-én, Buda csellel történt elfoglalásakor érkezett a magyar fővárosba, de négy nappal később, 1541. szeptember 2-án már meg is halt – az egyik muszlim hagyomány szerint a magyarországi hódító harcok során szerzett sebeiben.
Tudatos félrevezetés
A személyével kapcsolatos tudatos félrevezetést tekintve elmondható, hogy az iszlám magyarországi erősödésén napjainkban is munkálkodó muszlim erők egyértelműen érdekeltek abban, hogy az iszlám agresszív terjesztését évszázadokon át szolgáló dervis rend, a bektasi rend egyik jeles vezetője, Gül Baba ne a valóságos minőségében váljon ismertté a magyar politikai elit és a közvélemény előtt. Sokkal inkább egy olyan kitalált nemes szerepben jelenjen meg, amely szimpatikussá, sőt akár szerethetővé teszi az egyébként véresen brutális és irgalmatlan török hódítás vallási vonalának ezt a vezetőjét. Az iszlámban jól ismert a takijja, azaz az iszlám érdekében alkalmazott tudatos félrevezetés, és ezt évszázadok óta gyakorolják is. Ennek segítségével a Gül Babáról kialakított hamis kép védelme alatt már hosszabb idő óta zavartalanul folyhat, sőt a legmagasabb magyar politikai körök támogatását is elnyerheti e harcos muszlim vezető emlékének, sőt kultuszának az ápolása.
A bektásik feladata az Oszmán Birodalomban a janicsárok szellemi-katonai nevelése és a hittérítés volt. A bektásik közé tartozott Gül Baba is,
http://www.dzsihadfigyelo.com/2018/12/16/tortenesz-gul-baba-a-harcos-dervis-kulcsar-arpad/
http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201412/magyarorszag_szulejman_aranyalmaja
Megtévesztés
2019-06-28 at 19:47
Takija… mohamedanista félrevezetés….
Annak a töröknek se higgyetek aki írásban lemond a dzsihádról és a sarijáról…
Hazudik.. megtéveszt… tudatosan megtéveszt … vallási okból takíját alkalmaz veled szemben.
Évekig éltem a gonoszok között, megtévesztett elmebetegek szinte mind…
Higgyetek nekem Kapisztrán Szent János nevében…