Helen Mirren az Oscar-díj mellett annak televíziós megfelelőjével, az Emmy-, és a színházi Oscarnak tartott Tony-díjjal is büszkélkedhet. Egyedülálló színészi jelenléte miatt az orosz gyökerekkel rendelkező Mirren a brit és az amerikai moziban is otthonosan mozog, számos különböző stílusú filmrendezővel dolgozott Robert Altmantól Paul Schraderig és Szabó Istvánig, és még olyan akciófilmes kasszasikerekben is játszott, mint a RED vagy a Halálos iramban-sorozat. Mágnesként vonzza a királynői szerepeket, eddig hétszer alakított már női uralkodót a kamerák előtt. Ő az egyetlen színésznő, aki eljátszotta mozgóképen I. és II. Erzsébet angol királynőket, tavaly pedig az orosz cárnő, Nagy Katalin bőrébe is belebújt. Mindmáig ő az egyetlen, akit ugyanabban az évben három Golden Globe-ra jelöltek (a díjra összesen tizennégyszer nominálták!), és az egyetlen, aki ugyanazon évben két kategóriában is főszereplőként nyert. A színésznő ma ünnepli 75. születésnapját.

061.hu

Helen Mirren Ilyena Londonban született Lydia Mironoff néven. Apja orosz emigráns arisztokrata, az egyik őse Kamenszki gróf, a napóleoni háborúk egyik hőse volt. A családjuk tagjai később is magas hivatalt töltöttek be a cári időkben, Helen nagyapja orosz cári diplomataként Londonban tárgyalt az első világháború idején, majd a bolsevik hatalomátvétel után inkább brit földön maradt és taxisofőrnek állva gondoskodott a családról.

Helen Mirren származása ellenére oroszul egyáltalán nem, franciául azonban folyékonyan beszél.

Apja kívánságára beiratkozott az egyetem tanári szakára, de sikerrel szerepelt a National Youth Theatre meghallgatásán is, és végül a színészi pályát választotta. Kleopátraként olyan sikert aratott, hogy előbb a Royal Shakespeare Company, majd Peter Brook társulatának tagja lett. A filmvásznon egyik első alakítása a Szentivánéji álom Hermiája volt, amelyben Titania szerepét az angol színház egy másik nagyasszonya, Judi Dench játszotta.

Nevét a szélesebb közönség a Penthouse magazin finanszírozásában készült, szexjelenetekben gazdag Caligula című filmben ismerte meg.

Az Arthur király legendáját feldolgozó Excaliburban gonosz és csábító boszorkányt, a Cal című ír politikai drámában egy özvegyasszonyt játszott, aki egy fiatal fiúval kezd viszonyt, és mindkét szerepéért elnyerte a cannes-i filmfesztivál legjobb színésznőnek járó kitüntetését. A Moszkitó-part című filmben Harrison Ford oldalán szerepelt, majd a Peter Greenaway rendezte A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője című, házasságtöréssel és gyilkossággal fűszerezett fekete komédiában boldogtalan feleségként szomorkodott a neves divattervező, Jean-Paul Gaultier által tervezett merész ruhákban. Először 1994-ben, a György király című kosztümös filmben jelölték a legjobb mellékszereplő kategóriájában Oscar-díjra.

Három évvel később Golden Globe-díjat vehetett át a Losing Chase című tévéfilmért, majd 2002-ben ismét Oscar-jelölést hozott számára a házvezetőnő szerepe a Gosford Parkban. Az 1932-ben, az angol “jobb körökben” és az e köröket szolgálók világában játszódó, Robert Altman rendezte film egy amerikai tiszteletlenségével mutatta be az angol kasztrendszer visszásságait.

Pályafutásának csúcsára A királynő című, a Diana hercegnő halála utáni egy hét eseményeit nyomon követő filmmel ért 2006-ban.

Hatodik királynőszerepéért, II. Erzsébet megformálásért megkapta a brit BAFTA-, a Golden Globe- és az Oscar-díjat, továbbá az Európai Filmakadémia kitüntetését is. Ugyanabban az évben az I. Erzsébet angol királynőről szóló tévéfilm főszerepéért szintén Golden Globe-ot kapott, és a díjra a Prime Suspect – The Final Act című tévésorozatért egy harmadik kategóriában is jelölték. Ezzel több rekordot is felállított: ő lett az első, akit ugyanabban az évben három Golden Globe-ra jelöltek, és mindmáig ő az egyetlen, aki ugyanazon évben két kategóriában is főszereplőként nyert.

Emellett ő az egyetlen színésznő, aki I. és II. Erzsébetet is eljátszotta a filmvásznon, nyilatkozata szerint az első érzelmileg, a második lelkileg viselte meg.

A filmbeli koronát és jogart 2009-ben köpenyre és tőrre cserélte, Az adósság című filmben egy visszavonult Moszad-ügynök bőrébe bújt, majd nyugdíjas CIA-ügynöknőt játszott a RED című kémkomédia mindkét részében. A Lev Tolsztoj utolsó napjainak szentelt Aztán mindennek vége című alkotásban az orosz író feleségét alakította, kiérdemelve negyedik Oscar-jelölését. A Szabó István által rendezett, Szabó Magda kisregényéből készült Az ajtó című játékfilmben Emerencet, az írónő házvezetőnőjét játszotta.

A Hitchcock című filmben a legendás rendező feleségét, Az élet ízei című kulináris-romantikus alkotásban egy étterem tulajdonosát formálta meg, és mindkettőért Golden Globe-ra jelölték. A Szörny Egyetem című animációs filmnek hangját kölcsönözte, a Hölgy aranyban című alkotásban pedig egy idős asszonyt alakított, aki a nácik által a családjától elkobzott műkincsek nyomába ered – ezért a filmjéért a Zsidó Világkongresszus díjával tüntették ki. Egy nyilatkozata szerint néha kedve támad kasszasikerekben is szerepelni, de csak akkor, ha minőségiek, ezért vállalta a Halálos iramban című akciófilm-sorozat nyolcadik és kilencedik részét. Az utóbbi években feltűnt életrajzi drámában (Trumbo), dokumentumfilmben (Szíria könnyei), road movie-ban (Örömjárgány, jutalma újabb Golden Globe-jelölés volt), a Disney új Diótörő-filmjében, thrillerben (Szellemek háza, Anna, A hazugság művészete), animációs vígjátékban (Ivan, az egyetlen).

Egy minisorozat kedvéért pedig Nagy Katalin orosz cárnőt formálta meg, és alakításáért begyűjthette 16. Golden Globe-jelölését.

Mirren a színpadon is remekel. 2013-ban kapta meg a legnagyobb brit színházi kitüntetést, a Laurence Olivier-díjat. Ugyanabban az évben Amerikában Tony-díjjal jutalmazták II. Erzsébet megformálásáért Az audiencia című drámában. A díj átvételekor – félig tréfásan – kijelentette: most már csak a zeneipar legrangosabb elismerésére, a Grammyre vágyik, talán ideje volna, hogy hangoskönyvet készítsen. A számos jótékonysági kezdeményezésben aktív szerepet vállaló színésznő 2003-ban II. Erzsébet brit uralkodótól megkapta a lovagi cím női megfelelőjét, így kijár neki a Dame megszólítás (1996-ban még visszautasította a kitüntetést). 2012-ben az Európai Filmakadémia tüntette ki életművéért, csillaga díszíti a hollywoodi Hírességek sétányát, 2014 óta a brit filmakadémia tagja.

Életét – egy évtizednyi együttélés után – 1997-ben hivatalosan is összekötötte Taylor Hackford amerikai rendezővel (Az ördög ügyvédje, Ray), a nyolcvanas évek első felében Liam Neeson volt a nagy szereleme, akivel állítása szerint “nagyon nehezen engedték el egymást”.

A korából ma is évtizedeket tagadhatna le, túl a 65. életévén nyerte el az “év teste” címet egy kaliforniai szavazáson.

Rajong a sebhelyekért, főleg ha azok az arcon találhatók és férfiak viselik. A kedvenc amerikai városa New Orleans, és a férjével sokáig lakást is tartottak ott fent. Vállaltan nudista, sőt naturista, és imád ilyen strandokra járni. Azt mondja, sehol máshol nem érzi magát annyira szabadnak.

Kiemelt fotó: The Times