Jelentős fizikai változást idézhet elő a fülemüléknél a felmelegedés – állapították meg spanyol kutatók, akik az apró énekesmadarak szárnyfesztávolságának csökkenését észlelték az általuk vizsgált két populációban.
A szakemberek a földközi-tengeri régió éghajlatának változásával, vagyis a tavasz korai beköszöntével és a fokozott szárazsággal hozzák összefüggésbe a jelenséget – írja a BBC hírportálja.
A kutatók aggódnak, hogy a klímaváltozás befolyásolhatja a madarak vándorlási képességét a téli hónapokban.
A fülemülék a szubszaharai Afrika térségében töltik a telet. A hatalmas távolságok megtételében kulcsszerepet játszik a madarak szárnyának mérete.
A spanyol szakemberek 20 év adataira támaszkodva tanulmányozták, hogy miként változott a madarak szárnyának alakja két fülemüle populációban. Megállapították, hogy a fülemülék átlagos szárnyhossza a testméretükhöz viszonyítva csökkent.
Eredményeink azt mutatják, hogy a tavasz eltolódott, a nyári szárazság pedig intenzívebbé vált, ami rövidebb optimális költési időszakot jelent a madarak számára
– mondta Carolina Remacha, a madridi Complutense Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője.
A szakemberek úgy vélik, hogy az olyan madarak, mint a fülemüle, fizikailag és az életmódjukban is alkalmazkodnak a hosszú vándorláshoz: hosszabb szárnyaik vannak, nagyobb számú tojást raknak, ugyanakkor rövidebb az élettartamuk. A változó éghajlati körülmények azonban mindezt megzavarják és válaszreakcióra kényszerítik a madarakat.
A kutatók szerint a költési időszak megrövidülése miatt a madarak boldogulásának kulcsát a rövidebb szárny és a kisebb család jelenti.
A fülemüle rendkívül széles hangrepertoárral rendelkezik: több, mint ezer különböző hangot képes megszólaltatni, míg a pacsirta mindössze 340-et. Noha Európa és Ázsia sok területén költ, elsősorban Anglia déli részén látni és hallani őket a legtöbbet.
Az elmúlt fél évszázadban drasztikusan megfogyatkozott számuk a szigetországban. Ennek hátterében sok tényező áll, köztük az éghajlat változása és az, hogy a szarvasok felélik a madarak kedvelt fészkelőhelyeit.
(MTI; vadászlap.hu)
Toni
2020-04-01 at 20:28
Ha igaz a megállapítás akkor csak megerősíti azt a tényt, hogy az embertől sokkal rövidebb életciklusú élőlények gyorsabban alkalmazkodnak (mutálódnak) a megváltozott környezeti hatásokhoz. Lásd a pripjatyi flórát, faunát. 34 évvel az atomkatasztrófa után él és virul a vadvilág. Szóval nem az ember lesz a földön a túlélő faj.
Alois Rumberger
2020-04-01 at 17:59
Szóltak, hogy kell egy klimahisztis cikk?
Részemről egészen jól elvoltam nélküle.
Sajnos nem csak ebben az esetben tapasztalom, hogy miután (jogosan) bírálnak egy-egy saját hatása alá került mozgalmat meg hype-ot, utána beállnak a sorba és ugyanúgy “életben tartják” a témát.
Nem kéne.
Nemnem
2020-04-01 at 17:49
Köztudott, hogy a 2004-2012 között lezajlott precesszió okozza a klimaváltozást, a Föld tengelye közelít az Egyenlítőhöz.
Több tíz éve én is figyelem (laikusként), mikor hallom meg a csalogány(fülemüle) és a sárgarigó csodálatos trillázását, és tudom: hamarosan itt a nyár! És,ha éjjel is énekel: akkor tényleg beköszöntött a nyár!?
sanyi
2020-04-01 at 16:26
Valaki ezért állami fizetést kap. Én meg húzom a gereblyét a lámpagyárban naphosszat….
Deplorable
2020-04-01 at 14:40
Ja, Angliában meg ezek szerint ki kéne irtani a szarvasokat…
Deplorable
2020-04-01 at 14:39
Ebből logikusan az következik, hogy az 1940-es évektől a 70-es évek végéig, kb. 40 évig tartó folyamatos lehülés ideje alatt megnőtt a szárnyuk hossza… Akkor nem mérték? Kár…
Nemnem
2020-04-01 at 17:49
Köztudott, hogy a 2004-2012 között lezajlott precesszió okozza a klimaváltozást, a Föld tengelye közelít az Egyenlítőhöz.
Több tíz éve én is figyelem (laikusként), mikor hallom meg a csalogány(fülemüle) és a sárgarigó csodálatos trillázását, és tudom: hamarosan itt a nyár! És,ha éjjel is énekel: akkor tényleg beköszöntött a nyár!?