A kórus

135
 

 

 

„Fested a hajad? Buzi-e vagy?”

Sickratman – Buzi-e vagy

Újra megismertem egy szót, melyre nem voltam kíváncsi. Ez pedig a buzidalárda. Ha már létezik ez a szó, akkor értelmet nem sikerült neki adni.

A minnesäng e jelenkori képviselői ugyanis egy furcsa népszokásnak hódolnak, jelesül pedofilok, ezt aztán rögtön meg is énekelik oly módon, hogy egy opust jegyeznek amely teljes egészében erről a témáról szól. Mindenesetre azt olvasom, hogy a dalra fakadó buzik megénekelték a fiatalság elcsábításának módszertanát, mely akkora sikerrel járt hogy kénytelenek voltak rögtön le is szedni a művet. Hála Istennek! – fohászkodhatnánk.

Csak hát nem ilyen egyszerű ez a dolog.

A dolog távolabbról kezdődött. 1978-ban alakult ez a jeles énekkar, és azóta is a köz megelégedésére folytatja a tevékenységét. Mi semmit sem tudunk a munkájukról, de hát mi homofóbok vagyunk és sajnos semmit sem ismerünk az elhivatottságukból. Nem tudjuk például, hogy könnyebb vagy komolyabb művekkel szokták-e szórakoztatni a közönségüket, illetve semmit sem tudunk róluk. És ez így is volt jó, jobb ettől távol tartani magunkat, lehet, hogy fertőző. 

Mindenesetre Szily kolléga egy röpke cikket engedett meg magának „A homofóbokat kinevető, vicces amerikai kórusműre épített homofób minikampányt a magyar kormánymédia” címmel. Átszűrődik a cikk címén az az izzadságszagú igyekezet, hogy valamiféle vicces felhangot adjanak a műnek, amiben egyébként semmi tréfás felhang sincs. A régi nóta: ha már nem tudsz mit tenni, akkor nevezd viccesnek a dolgot, mert abból nem lehet baj. Csakhogy ez konkrétan arról szól, hogy a gyerekeinket el fogják csábítani és – ezt már én teszem hozzá – mindent bevetve, filmektől a zeneművekig. Ezt pedig igen súlyos következmény. 

Zárójel. Szerintem senki nem okozott akkora kárt a normális emberek között, mint az ún. művészet. A filmek különösen. Elképzelni sem kell – ott van a szemünk előtt minden, csak hátra kell dőlni és már játszódik is le minden. A történelemhamisítástól a „szórakoztató” műsorokig az egész hamis, álságos hazugság sorozat. Nem kell figyelni, nézni, belopja magát a szemünkbe, beleég a tudatunkba: a buzik jók, a buzik igazak, mert másképpen nem lehet. Szörnyű. Zárójel bezárva. 

Van aztán egy érdekes kérdés, melyet Szily mester megemlít. A fene sem tudja, hogy miért kell megemlíteni a valaha volt amerikai szépségkirálynőt? Valami bonyolult magyarázat van ugyan rá, amely azt tartalmazza, hogy a buzik nem rendelkeznek természetes utánpótlással, ezért toborzásra szorulnak; ez pedig nyilvánvaló és köztudott tény. Talán valami finom humor lehet? „A homoszexuálisok nem tudnak szaporodni, ezért toborozniuk kell.”  – ez nyilvánvaló és lehet, hogy ez „kiválóan alkalmasak a homofób tömegek adakozási kedvének” meghozására is, de újra kérdezem, ebben mi az újdonság? A szerző nem túl nagy fáradságot öl bele, hogy bizonyítsa a dolgok tarthatatlanságát. Tartalmaz ugyan az írás hivatkozásokat, melyek némileg átlátszóak, mintha a buziknak nem lenne elemi érdeke, hogy ifjakat rontsanak meg, másoknak ugyanis egyszerűen nem fűződik érdeke hozzá, kivéve a pedofilokat. Buziknak, pedofiloknak egy a hangja. 

Érdekes kérdés, hogy a buzik ritkábban zaklatnak gyerekeket, mint a nem homokosok. Ennek gyakorlatilag semmilyen bizonyítéka sincs, sőt az elfogulatlan elemzések ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Ami azonban sokkal súlyosabb, hogy minimum hat személy tartozik a dalárda tagjai közé, aki már volt törvényszék előtt fiatalkorúak megrontásáért, és lesz az még több is. Csak a buzidalárda kis mintavétele is azt tanúsítja, hogy van bőven baj. Ekkor válnak igazán fenyegetővé a következő sorok: 

„Azt hiszed, átformáljuk a gyermeked, ha szabadon cselekedhetünk
Elismerem – ezúttal igazad van
Átváltoztatjuk a gyermekedet
Csöndben és finoman, alig veszed majd észre”

Ígérjük meg, hogy ezt nem várjuk már meg.