A halált okozó környezetszennyezések sorában a légszennyezés után a második helyen áll a környezeti zaj, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések mellett az újabb vizsgálatok szerint a hormonháztartásra is negatív hatással lehet. A nemrégiben megújult magyarországi stratégiai zajtérkép kapcsán Berndt Mihály zajszakértő portálunknak elmondta: hazánkban minden harmadik, nagyvárosban élő ember ki van téve a zajártalomnak.
TIHANYI RITA – SUSÁNSZKY MÁTYÁS PÁL
Szemmel nem látható, mégis nagyon súlyos környezetszennyezési tényező a túlzott környezeti zaj, amely a második helyen áll a légszennyezés mögött. Kevésbé vizsgált egészségkárosító hatásai közé újabban az idegrendszeri, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések után már a cukorbetegséget, sőt, a mellrákot is odasorolják a kutatók. A portálunknak nyilatkozó Berndt Mihály zajszakértő videónkban többek között felhívta a figyelmet arra, hogy minden harmadik, nagyvárosban élő embert érint a túlzott zajterhelés. Mint hozzátette: a nemrégiben megújult stratégiai zajtérképek segítségével mindenki ellenőrizheti, milyen zajterhelés mellett él vagy dolgozik, illetve hogy milyen környezetbe készül költözni.
Mint arról nemrégiben beszámoltunk, a megújult stratégiai zajtérképek információi szerint a közúti közlekedés okozta lakossági érintettség nőtt, ugyanakkor a vasúti közlekedés okozta lakossági érintettség egyértelműen csökkent. Az érintett önkormányzatoknak stratégiai tervet kell kidolgozniuk a zajártalom csökkentésére.
A zajtáralom kapcsán általánosságban elmondható, hogy a 20-30 dB (decibel) feletti hang zavarja az alvást, a 40 dB-nél erősebb zajok ugyanakkor akár pszichés terhelést is eredményezhetnek, amelynek mértéke függ az egyén érzékenységétől. A 65 dB feletti zajok már okozhatnak magatartásbeli változásokat, zavarják a koncentárlóképességet, a beszédértést, általánosan a szellemi teljesítőképességet. Hosszú távon a zajártalom vezethet depresszióhoz és agresszivitáshoz is. Mivel a környezeti zaj stresszreakciókat vált ki az emberi szervezetben, hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához, a cukorbetegséghez és a szívinfarktushoz is. Több vizsgálat is igazolja az összefüggést a zajártalom és az érrendszeri, keringési megbetegedések között.
A zajszennyezés mértékéről a www.zajterkepek.hu oldaon találhat bővebb információkat.
Forrás/videó: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Debreceny Ferenc
2021-04-29 at 18:18
Sajnos Debrecenben ugyanez a helyzet, az egyirányítás még erősítette a közúti közlekedés zaját. Az önkormányzati képviselőknél ez a téma fel sem vethető, az írott leveleket válaszra sem méltatják. Az illetékes vezető fogadó óráján a felvetésekre a válasz az hogy ” ma már meg kell tanulni költözni”.
Nagyon sajnálom , hogy az én városomban a konzervatívnak , patriótának vélt választottaimtól ilyen megalázó magatartást kelljen elviseljem . SZÉGYELLEM MAGAM !!
Károly
2019-04-01 at 15:52
Igaz mindennap megtapasztaljuk Egerben is, főleg azok akik a “halálzónában” laknak.
A folymatos légszennyezettség és zajterhelés, őrület.
Vajon Eger meddig, vagy mikor lesz, élhető város?????????????????????
Naprózsa
2019-04-01 at 09:17
Pontosan. A zaj a biológiában zavart vagy veszélyt jelez, de mindenképpen figyelemkeltő.
Ha valami recseg-ropog, ösztönösen tudjuk, hogy meg kell nézni, nem szakad le ránk egy szikla, avagy az otthonunk mondjuk egy földrengésben. A csecsemősírást tán nincs ember, aki el képes viselni, hisz pont azért ilyen elviselhetetlen, hogy jelezze, baj van, segítsünk az utódunknak.
Aki viszont állandó és nagy, vagy kiszámíthatatlan zajban kénytelen élni, annak a szervezete folyamatos stresszkészültségben van, ergo nem tud mondjuk egy kórokozóval, vagy a ráksejttel teljes odafigyeléssel megküzdeni.
S ez most nem fontoskodás, én is, és sokan képtelenek vagyunk dolgozni, koncentrálni a zajban. Részvétünk azoknak, akik ilyen helyen laknak.
Blase
2019-04-01 at 11:21
Egyetertek