A legtöbb, házi kedvencként tartott kutya ijedtséggel és félelemmel éli meg a tűzijátékot – mondta az országos állatvédelmi főfelügyelő az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
Pallós László kiemelte: az állatok nincsenek hozzászokva a hirtelen jövő hang- és fényhatáshoz. Ijedtségükben megpróbálnak kitörni a helyükről, elszökni, menedéket találni valahol, és ilyenkor sok baleset is érheti az állatokat. Hozzátette: a macskák és más házi kedvencek is megijedhetnek a hirtelen dörrenésekre. Az állatvédelmi főfelügyelő ezért azt javasolta a gazdáknak, hogy ha tehetik, maradjanak kedvencük közelében, legyenek vele együtt, vigyék be őket a lakásba és próbálják folyamatosan nyugtatni. Pallós László szerint a szilveszteri időszaknál, amikor egész éjszaka hanghatások érik az állatokat, sokkal jobban kiszámíthatók a nemzeti ünnep tűzijátékai, mert azoknak várható, rövid idejük van, amivel lehet tervezni. Ha mégis elszöknek az állatok, a plakátolás mellett az egyre népszerűbb közösségi felületeken, a környékbeli állatorvosoknál, az ebrendészeti telepeken és a menhelyeken is érdemes érdeklődni – mondta. Hozzátette: a kutyákba ültetett mikrocsipeket is több helyen le lehet már olvasni. A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy az elszökött, riadt állatok ijedtségükben vadabbak is lehetnek, ezért óvatosan kell megközelíteni őket, de általában örömmel veszik az emberi segítséget.
Forrás: MTI/M1; Vezető kép: kutyabarat.hu
Argum
2019-08-21 at 09:34
A kutyák nem egyszerűen csak félnek a tűzijátékoktól.
A kutyák szabályosan PÁNIKBA esnek, és rémülten bújnának bárhová ezek elől az égi robbanások és fényvillanások elől.Ez több, mint félelem. Mintha a génjeikben rejtőző, ősi, rettenetes emléket idézne fel bennük a tűzijáték.
Lócz József
2019-08-20 at 22:49
Csuda bogarak ezek az állatvédők.Apszolút nem idegeskettek 1999 márciusától,hogy a kutyám mennyire fèlt a NATO bombázásától.
Most meg Magyarország legnagyobb ünnepèn idegeskednek?(Az, hogy èn fèltem-e 1999-ben? Kit èrdekel…)Dèlvidèki.
Átsferi
2019-08-20 at 17:56
A tüzijáték alatt nemigen mennek világgá a házi ebek. Ezért is kellene beszüntetni a szilveszteri “háborús” hanghatásokat a külkerületekben és tenni egy kultúrállamokhoz hasonló gesztust az állattartóknak: Központilag megrendezni az óévi búcsúztatót, ugyanilyen Duna-parti tüzijátékkal, mint az augusztus 20.-i! Ami a belvárosban ,és úgy egyáltalán a fővárosban van szilveszterkor, az a mexikói parasztok lövésversengésére hajaz, csak tudná az ember, mi ebben az öröm és mi ebben a kultúra? Tessék törvényileg betiltani a szilveszteri “robbantgatásokat”, nem méltó Magyarországhoz! / Az állatvédők miért nem állnak ki védenceik nyugalmáért, biztonságáért?”
Naprózsa
2019-08-20 at 11:10
A mi ebeink vihar közeledtén és tüzijátékkor még a szobában is ásóbékákká változnak és az ágy alatti padlóburkolatot kaparva akarnak gödröt ásni.
A macsekok meg ezt látva megvető ásítással fordulnak másik oldalukra, kicsit még rápihenni az eddigi egész napos lustálkodásra. (Talán mert a núbiai sivatagban vadmacska őseiknek nem volt sok okuk félni – mint a farkasoknak – az erdők felgyújtásától.)
S vajon hogyan viselik a kutyák amikor napi szinten robbantgatnak és bombáznak háborúk idején? Ahhoz hozzá tudnak szokni?
khm
2019-08-20 at 11:39
Állítólag meg tudják szokni.
Amúgy azt senki nem gondolta végig,hogy mi lesz a ház körül előforduló madarakkal?
Jobbak lennének az idegeik?
Ugyanis a verebek,feketerigók,rozsdafarkúak,varjak,galambok,valahogy sosem tűnnek el. (ne értsen félre,nem is szeretném.)
szilamérné
2019-08-20 at 13:23
Bombázáshoz: a nagymamám mesélte, hogy az ostrom alatt, amikor légiriadó volt, a harmadik emeletről elsőként a drótszőrű foxija érkezett le a légópincébe, pedig rendszeresen jár vadászni a dédpapámmal.
A macskáim viharkor, szilveszterkor és tüzijátékkor a nagy iróasztalom polcos részébe bújtak, bújnak. A kutyáim is igyekeztek a fejüket párna vagy takaró alá dugni, vagy csak a lakás legnyugisabb pontján elvackolni.