A halál népbiztosa rávilágít a kommunista elit történetének egy kevésbé ismert, szándékosan elhallgatott jellemzőjére, a harácsolásra is – jegyezte meg Balogh Gábor történész a PestiSrácok.hu kiadója által gyártott, Stefka István és Csurka Dóra által jegyzett A halál népbiztosa című dokumentum-játékfilm évfordulós vetítése után. A Szamuely Tibor népbiztos életét és rémtetteit bemutató alkotást a vörös terror bevezetésének hétfői évfordulóján a Terror Háza Múzeum, a Kommunizmuskutató Intézet és a 30 Éve Szabadon Emlékbizottság Viszlát, Lenin! című rendezvénysorozatának részeként vetítették a Kino Café moziban, ahol pódiumbeszélgetésre is sor került Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Békés Márton történész, a múzeum kutatási igazgatója, illetve Stefka István részvételével. Schmidt Mária az alkotás méltatása mellett arra is kitért: nagy adóssága a történész szakmának Károlyi Mihály dicstelen szerepének feldolgozása.
A Terror Háza és a Kommunizmuskutató Intézet oldalán így összegezték a vörös terror 103 évvel ezelőtti bevezetésének hatását: „1919. március 21-én egy maroknyi kommunista Kun Béla vezetésével magához ragadta a hatalmat Magyarországon. Ezzel kezdetét vette a bolsevik diktatúra 133 napos terroruralma. A politikai hatalmat gyakorló Forradalmi Kormányzótanács tagja lett az alig 29 éves újságíró, Szamuely Tibor, aki az oroszországi hadifogságból hazatérve azonnal az események egyik fő irányítójává vált. Számtalan tisztsége mellett a legrettegettebb bolsevik terrorszervezet, a Lenin-fiúk vezetőjeként több száz ártatlan ember haláláért felelős.”
Stefka István filmje Szamuely életútján keresztül eleveníti fel a Tanácsköztársaság és a vörös terror történetét. A film műfaját tekintve egyszerre játék- és dokumentumfilm. Szamuely életét és a 133 napos rémuralom alatti tevékenységét színészi játék keretében ismerheti meg a közönség, míg a Tanácsköztársaság eseménytörténetét történészi narráció vázolja fel. A két műfaj ötvözése tökéletesen kiegészíti egymást, így a filmben bemutatott Szamuely karaktere nemcsak az érzelmekre hat, de a néző a narratív részeken keresztül megismerheti a diktatúra történetét is
– méltatta a cikk (Schmidt Mária főigazgató megszólalásával összhangban) a PestiSrácok.hu-t is kiadó GerillaPresS Kft. produkcióját. Schmidt Mária a pódiumbeszélgetésen egyébként kijelentette, hogy csak egyetlen kritikai észrevétele van a filmmel kapcsolatban, mégpedig, hogy miért nem készült belőle másfél órás mozifilm? Stefka István erre jelezte, hogy így is csak nagy nehézségek árán, a Média Mecenatúra és az Emberi Erőforrások Minisztériuma csekély támogatásaiból sikerült összeszedni a tévéfilm költségeit.
A kommunisták mindig lopnak
A tudósítás szerzője, Balogh Gábor történész így folytatta:
A film rávilágít a kommunista elit történetének egy kevésbé ismert, szándékosan elhallgatott jellemzőjére, a harácsolásra is. 1945 után a visszatérő kommunista diktatúra idején minden eszközzel igyekeztek eltüntetni a nyomait a Kun Béla és elvtársai által végrehajtatott rablásoknak, amelynek keretében valuták, drága ékszerek, arany és más értékek váltak a „puritán” kommunisták politikájának célpontjává. A terrorlegények, így a Szamuely-féle Lenin-fiúk segítségével összelopott értékekkel aztán a diktatúra bukását követően együtt távoztak a kommunista vezetők Bécsbe, majd a Szovjetunióba.
A vetítést követő beszélgetésen Békés Márton kérdésére Schmidt Mária történész, főigazgató kiemelte, hogy
a Tanácsköztársaság volt az 1945 utáni kommunista diktatúra eredetmítosza, így a második világháború utáni kommunista történetírás gondosan megtisztította a 133 napos rémuralom történetét az ártatlanok tömeges legyilkolására és a rablásra való nyomoktól; erről a rendszerváltoztatásig beszélni sem lehetett.
Stefka István, a film ötletgazdája és kreatív producere elmondta, hogy azért is döntöttek a film elkészítése mellett, mert tarthatatlan volt az az állapot, hogy évtizedekkel a diktatúra bukását követően még mindig nem készült feltáró jellegű film a Tanácsköztársaság történetéről. Ugyanakkor – emelte ki az alkotó – ez csak a kezdet; számtalan olyan témakör van, amelynek a feldolgozása várat még magára.
Schmidt Mária erre utalva emelte ki a film kapcsán Károlyi Mihály dicstelen történelmi szerepét, amelynek nem csupán a filmes, de a szaktörténészi feldolgozása – például egy kiállítás keretében – még szintén nem történt meg. Itt is nagy az adóssága a történész szakmának – emelte ki a kormánybiztos –, de azért némi előrelépés már történt, hiszen a Terror Háza Múzeum 2017-ben időszaki kiállításon dolgozta fel Lenin és elvtársai német pénzen történő hazatérésének és hatalomátvételének a történetét.
A beszélgetés végén Stefka István a Tanácsköztársaságot „próbadiktatúrának” nevezte, mivel 1945-öt követően a szovjet megszállók segítségével a kommunistáknak sikerült tartósan berendezkedniük az országban. Mindemellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az 1945-ös választásokon a szavazópolgárok döntő többsége (57 százaléka) az akkor egyetlen antikommunista erőnek minősülő Független Kisgazdapártot juttatta győzelemre. Ennek oka a szovjet megszállás súlyos következményei mellett a magyar emberek kommunistákkal kapcsolatos 1919-es tapasztalata volt.
Az eseményről a Pesti TV is beszámolt, Ritó Szabolcs kollégánk riportja fent nézhető vissza! Az alkotók közül a vetítésen megjelent Csurka Dóra forgatókönyvíró, Ferkó Dániel történész, a film narrátora, a Pesti TV műsorvezetője, Huth Gergely producer-társrendező és Resetár Dániel színművész, Szamuely alakjának megformálója.
Elindult a film weboldala, a halalnepbiztosa.hu!
A dokumentum-játékfilmet elsőként a Duna Televízió vetítette a tavalyi évfordulón, majd több ízben látható volt a Pesti TV-n. A koronavírus-járvány miatt a végül teltházas díszbemutatóra csak tavaly augusztusban kerülhetett sor a pesti József Attila Színházban, azóta számos – pódiumbeszélgetéssel kísért – vetítése volt az alkotásnak Magyarország különböző településein, köztük Győrváron, Zalaegerszegen és Fehérgyarmaton.
Ha szeretné, hogy közönségtalálkozóval egybekötve az Ön településén is vetítsük a filmet, írjon a producernek, Huth Gergelynek a [email protected] címen, „A halál népbiztosa vetítése” tárgymegjelöléssel!
A vörös terror bevezetésének 103. évfordulójára elindítottuk A halál népbiztosa internetes oldalát is, ahol a teljes filmen kívül megtalálható számos, a vörös terrorhoz kapcsolódó riport, cikk, archív anyag, werkfotó és videó, illetve sok érdekesség! Keresse fel ahalalnepbiztosa.hu oldalunkat!
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu; Forrás: 30eveszabadon.hu, Pesti TV, PestiSrácok.hu
Perczel Éva
2022-03-24 at 06:07
Minek történelmi témákat bolygatni, amikor épp egy Zámbó Jimmy film készül Nagy Ellenzéki Ervin főszereplésével?
Ezek
2022-03-23 at 20:00
Valszeg azért nem készülhetett másfél órás játékfilm, mert csak ennyit bírtak a rendelkezésükre álló pénzből előteremteni.
Schmidt Mária elég pénzen ül, igazán kihuzhatott volna a kupacból valamennyit aztán lett volna nagyjátékfilm.
Aztán az Oscarra is nevezhettünk volna vele, sokkot kaptak volna a lassú, kéjes szenvelgéshez, mély pihegő dekoltázsokhoz szokott ítészek.
Nick Rivers
2022-03-23 at 19:11
Egy hiteles Trianon mozi is elkéne Magyarország lerablásáról. A fiatalok semmit nem tudnak erről a gyalázatról.
Orientál
2022-03-23 at 16:51
Napjainkban azok az ellenzéki Márki-Zayék ,jobbikos Potocskánéék ,momentumos Fekete-Győrék Cseh Katalinék ,dk-s Niedermüllerék együtt Szabó Tímeáékkal és az mszp-seikkel ,lmp-seikkel együtt akik háborúra uszítanak ők a XXI-ik századunkban alakítják a Szamuelyék és Szálasiék keretlegényeiket.
Ludas Matyi
2022-03-23 at 14:38
Találós kérdés! Na kik a mai kor,jelenlegi,Lenin fiúi,Kun Bélái,Szamuely Tiborai????? Na?, Na?, Na? Sajnos,sokan nem ismerik fel őket. A mai fiatalok,/Z generáció/,szerintem,halvány sejtelmük sincs róla! Ezért kellene minél szélesebb körben felnyitni az emberek szemét.
Jó lenne esetleg TV.műsorban is ismertetni ezekről. Segítek. Már voltak hatalmon,és iszonyatosan tönkretették az országot. Magyarul beszélő,idegen szívű,és Sátán lelkű embernek látszó valamik.
SóskaJóska
2022-03-23 at 14:36
Miért nem az eredeti nevükön szerepelnek ezek a jómadarak? Ő például Sámuel Tibor volt, de volt Kohn Béla, Einseinberger Benjámin, Lővinger György, Apfel György, és még sokan mások. Ha a maguknak adott nevet használjuk, az utókor még magyarnak hiszi őket, pedig ők vonattal jöttek hazát foglalni.
ERZSI
2022-03-23 at 14:03
A magyar népnek tanulnia kellene a múltjából, amely sajnos gyökereiben jelen van.
Felismerni a buta és lustaembereket. HAJRÁ FIDESZ! HAJRÁ MAGYARORSZÁG!