A GDP második negyedévi várakozások feletti emelkedése több, mint kétszerese az Európai Unió (EU) 2,2 százalékos növekedési átlagának, sőt, jobb a másik három visegrádi ország adatánál is – mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.
A KSH szerdán hozta nyilvánosságra, hogy a második becslés alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az előzetesen közölt 4,6 százaléknál 0,2 százalékponttal gyorsabb ütemben, 4,8 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,6, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal nőtt. A helyettes államtitkár kiemelte,
a jó eredmény az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhető.
Rámutatott, hogy a kedvező adatok hátterében elsősorban a szolgáltatások növekedése és bővülése áll. A turizmus, vendéglátás mellett például jelentősen nőttek a kultúrára, szórakozásra fordított összegek, valamint a pénzügyi szolgáltatások esetében is jelentős növekedést mértek.
Hosszú évek után a hitelnyújtás újra élénkül, ami meglátszik a lakásépítéseken és vásárlásokon, de a gépkocsieladásokon is
– tette hozzá.
Balogh László kitért arra is, hogy az adatok egy stabil, nagy fogyasztóképességekkel rendelkező ország benyomását keltik, ahová a kedvező környezet miatt érdemes beruházásokat hozni.
Forrás/fotó: MTI
Dobos László
2018-09-06 at 11:13
Helyesen: magyarországi (i!) gazdasági növekedés. Azaz a GDP tartalmazza az összes idetelepült multi saját növekedését (is és főleg). Még mindig jobb, ha azt nézzük, hogy itt vannak és itt alkalmaznak magyarokat és fizetnek nekik béreket, meg befizetik azt a járulékot, amit a bérek után kell (ami, valljuk be, szintén a honpolgár pénze, csak nem kapja kézhez, azaz a multi itt és ebben valójában a NAV “kihelyezett részlege”). GDP helyett sokkal korrektebb mutató a reálbérek növekedése, mondom: reálbérek! növekedése! Azaz, hogy az inflációhoz képest a bérek vásárlóereje mennyit nőtt és persze ehhez a foglalkoztatottság/munkanélküliség szintje (ez első növekedése a második csökkenése) hogyan alakult. Attól tartok, hogy az utóbbi mutatónál már messze nem olyan “szép a leányzó fekvése…”. Én úgy látom, hogy az infláció lényegesen magasabb, mint a bevallott, itt az egyik döntő tényező az üzemanyagárak növekedése, de az élelmiszereknél az pld., hogy a kormány minden jószándéka ellenére a kereskedelem lényegében benyelte az ÁFA csökkentéseket, és még ahhoz képest is emelte az árakat. Mielőtt még lebaloldalizna valaki nyomatékkal jelzem, hogy összehasonlíthatatlan minőségi különbség/ugrás van a Fidesz gazdaságpolitika és az összes előző baloldali-liberális kormányok gazdaságpolitikája között a Fidesz javára és dicséretére. De ettől még ez nem jelenti, hogy sikerült egy újabb szükséges minőségi ugrást megtenni egy bizonyos értelemben független valódi magyar gazdaság felé, ez még hátra van.
ómió
2018-09-06 at 13:43
Azért, ha egy évben van 10%-ot is meghaladó béremelkedés, amihez 3% az infláció, azt még el lehet viselni.
Dobos László
2018-09-06 at 14:44
Kedves Ómió erről beszélek, ez az a mutató, ami valójában mindent kifejez. Tedd még hozzá a munkanélküliség csökkenését és máris megvan a szintetizált valódi mutató a gazdaság fejlődéséről. Arra próbáltam utalni a hozzászólásom végén, hogy valódi magyar gazdaság nélkül a helyzet mindig törékeny lesz, ha csak az itt épp és most honos multik húzzák azt.