A kommunista diktatúrák halálos áldozatainak száma világviszonylatban 100 millióra tehető, ezért is kötelességünk, hogy megemlékezzünk e kegyetlen diktatúrák által kioltott ártatlan életekről – mondta Rétvári Bence vasárnap, a kismarosi katolikus templomban tartott ünnepi szentmise utáni beszédében.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) parlamenti államtitkára, országgyűlési képviselő elmondta: a kormány felhívta a külügyminisztert, hogy az ENSZ-nél kezdeményezze a kommunista diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapja kijelölését, ilyen megemlékezés ugyanis mindmáig nincs. A kezdeményezés szakmai előkészítéseként Szijjártó Péter miniszter a közelmúltban levéllel fordult a V4 országcsoport-, az EU-, illetve a NATO-beli partnereihez; ebben megosztotta a határozat tervezetét. Az államtitkár utalt rá, hogy korábban nyolc magyar és tíz amerikai képviselő kérvényezte már az ENSZ főtitkáránál a kommunista diktatúrák áldozatainak nemzetközi emléknapja kijelölését, ám nem jártak sikerrel. Rétvári Bence felidézte, hogy a II. világháború alatt és azt követően sok százezer magyar állampolgár került a Szovjetunió internáló, hadifogoly, átnevelő és Gulág-táboraiba.
700 ezer és 850 ezer közöttire tehető a magyar elhurcoltak száma; az ő sorsuk a bűn nélküli büntetés, az ok nélküli megtorlás volt. Közülük csak minden negyedik térhetett haza
– emlékeztetett.
Ma, amikor végre lehetőségünk van arra, hogy kimondjuk, amit gondolunk, és kiálljunk származásunk, kereszténységünk, nemzetünk mellett, kötelességünk és felelőségünk beszélni a közelmúlt ilyen identitásformáló éveiről
– emelte ki Rétvári Bence.
A szentmise utáni templomi ünnepségen Csuka Tamás váci református püspök a mindennapi életben is tetten érhető igazságtalanságokra hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint ilyen felháborító igazságtalanság érte jó barátját, a gyöngyöspatai iskola volt igazgatóját, akit elüldöztek, meghurcoltak, miközben a városban bizonyos helyi csoportok részéről ma is rendszeres erőszakosságok, önkényeskedések borzolják a légkőört. Felháborítónak nevezte a váci fegyházban általa személyesen megtapasztalt, civil szervezetek által kifejtett lejárató tevékenységet. Példaként említette a Helsinki Bizottság akcióját, amikor gyufásdobozokban csótányokat csempésztek a fogvatartottaknak, hogy ezzel bizonyíthassák a felhergelt rabok a cellák embertelen viszonyait.
Az ünnepi szentmise után Neubauer Rudolf polgármester vezetésével a résztvevők koszorút helyeztek el a Gulágra Kismarosról elhurcolt, meghalt áldozatok emlékére felállított emléktáblánál.
Forrás/fotó: MTI
prolitológus
2020-01-19 at 23:33
kassa-szinte kizárt hogy valóban a szovjetek tették-manapság szinte naponta történik ilyen-manipulációs célzatú-robbantás vagy gépleesés amitől az elkövető azt reméli hogy hatására a megcélzottak majd úgy viselkednek ahogy elvárja…a zusa megcsinálta a bombát és be is vetette..tehát a szovjetunió rákényszerült hogy a globális erőegyensúlyt megteremtse-az ehhez szükséges erőforrásokat is meg kellett szereznie
azaz ehhez országokat kellett megszállás alatt tartania és a ‘bombások’ által számításból legyilkoltatott emberanyagát pótolnia-az elhurcolt magyarok-ugyan nem önkéntesen-de egy félelemnélküli,atomzsarolástól mentes világért dolgoztak…
moliere
2020-01-20 at 00:08
ENNYIRE MÁR AZÉRT NE! 😀
moliere
2020-01-19 at 17:30
Ugyebár ez félmillió magyar ember végleges elvesztését, tkp. nyilvánvalóan erőszakos halálát jelentette, kollektív bűnösség elve alapján, amely ráadásul – a történelem mai állása szerint – nem is volt értelmezhető. Miért is? Mert ugyanis Magyarország csak olyan országgal került hadiállapotba, amelynek azért üzent hadat, mert az hadüzenet nélkül megtámadta (Kassa), vagy ilyennek hadviselő szövetségese volt, vagy ilyen hadat üzent. Tehát semmilyen úgynevezett háborús bűnre hivatkozni amiatt, mert megtámadtunk valakit, jogilag nem lehet, persze ez volt az utolsó szempont (ma is az sajnos). A magyar “bűnösséget” a Szálasi-rendszerben eléggé árnyalja a Horthy-féle kiugrási kísérlet, a Szálasi-rendszer legitimizálása megint csak a szlovákok, románok, délszlávok érdeke volt, amelyek nagy lelkesedéssel működtek együtt a nácikkal, persze, amíg megérte, Horthyhoz képest legalábbis bábállamokat működtettel mind. A holokauszt magyar felelősségének tekintetében inkább bíznék a vezető zsidók által Horthynak mondottakban, amely összességében köszönetnyilvánítás volt… Szóval nem volt itt semmi másról szó, mint a magyarországi keresztény- és magyargyűlölő erők szovjet egyenruhában, felhatalmazással elkövetett tömeggyilkosságáról, Rákosiék belépőjéről, persze a sztálini infrastruktúra és gyalogsági-gépesített háttér biztonságos kihasználásával. Nem akarom felmenteni az oroszokat, mert azt nem is szabad, de ez az egész nekik statisztikai hibahatáron belül maradt, pl. német “viszonylatokkal” való összehasonlításban, viszont a magyar “demokrácia” felkent titánjai számára, gondolom, dicsőséges vizsgamunka.
moliere
2020-01-19 at 17:19
Az a gond, hogy egy rakás szemét öreg bolsi, meg hát részben maguk az oroszok is, tagadják, hogy ez az egész megtörtént volna, és az az érvük, hogy nincs ilyen kifejezés az orosz nyelvben, hogy “malenkij robot”.
És azt el is hiszem nekik, hogy ilyet orosz nyelven nem mondott a magyaroknak senki sem, nem tudom, hogy akkor viszont kik vitték a magyarokat a falvakból, utcákról, terekről, mert az oroszt nem beszélték valami magas szinten… Tán csak nem magyar(országi) hirtelen verbuvált gyűlölet-fűtött pribékek?
Az ENSZ… hát, nincs nagy nevethetnékem, de az, hogy az ENSZ előtt bármilyen kommunizmusra terhelő dolog végigmenjen, az kilátástalan. Az ENSZ évtizedeken át az az intézmény volt, amely pont a világkommunizmust, és tömeggyilkosságait legitimizálta a világpolitika színpadán, és a törtélelemírásban a mai napig. Hiszen hát mi más lenne az ENSZ, mint kommunista érdekek képviselete, ha egyszer két tömeggyilkos kommunista horda számára is “tárgyalási lehetőséget”, sőt propagandafelületet biztosított (lásd Hruscsov műsora…). Tömeggyilkos kommunista rendszerekkel nem tárgyalni kellett volna, hanem totálisan elszigetelni őket. Azzal a “humánus” döntéssel, hogy így minket, elnyomottakat kímél a nyugat (ugyanez Vatikán…), azzal egyrészt csak még korruptabbá, még erkölcstelenebbé tették a társadalmainkat, másrészt persze közvetett és követlen anyagi haszonnal járt kereskedni a bolsikkal. Duma doszt, valójában minket, tényleges elnyomottakat le se sz…t a Nyugat. Bezzeg az apartheiddel megtették, hogy kitiltották mindenhonnét.
Poppy
2020-01-19 at 16:40
Minden elismerést megérdemelnek a kommunista terror áldozatai. Köszönjük!