A 2015-ös menekülthullám miatt ismét nagyobb gond a korai iskolaelhagyás Németországban – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés. A kölni német gazdaságkutató intézet adatai szerint a 2015-ben érkezett menekülthullám megfordította a korai iskolaelhagyás csökkenő trendjét. Míg 2000 és 2013 között 9 százalékról 5,2 százalékra süllyedt az iskolarendszerből képzettség nélkül kikerülő fiatalok aránya, 2016-ban már 5,7 százalék volt ez az arány.
A növekedés legfőképpen annak tulajdonítható, hogy nagymértékben emelkedik a nem német korai iskolaelhagyók aránya. A 2000-2010-es időszakban ugyan csaknem megfelelőződött, 20 százalékról 10,7 százalékra süllyedt a nem német fiatalok körében a korai iskolaelhagyók aránya, de az utóbbi évtizedek legnagyobb menekülthullámának érkezése után egy évvel, 2016-ban már 14,6 százalék volt.
Ezért nagyobb erőt kell összpontosítani az integrációra, “különösen a menekültek és az alacsony képzettséggel rendelkező háztartásokban élő bevándorlók” beilleszkedésének támogatására – emelte ki kutatási jelentésében az IW.
A munkaadói érdekképviseletek országos szövetségének (BDA) támogatásával működő intézet szerint éves szinten 3,5 milliárd euró (1130 milliárd forint) plusz forrást kell fordítani a napközbeni gyermekellátás, a közoktatás, a szakmai képzés és a felsőoktatás területére “a menekültmigráció kihívásának leküzdéséhez” – mutatták ki a BDA-hoz közel álló, új szociális piacgazdaság kezdeményezés (Initiative Neue Soziale Marktwirtschaft – INSM) elnevezésű lobbiszervezet megbízásából 15. alkalommal elvégzett kutatásban, amelyben a migráció mellett egy sor további ügyet is elemeztek.
A német tanárok szövetségének (DL) elnöke, Heinz-Peter Meidinger szerint az IW Oktatási monitor (Bildungsmonitor) nevű kutatássorozatának új kiadásából kibontakozó kép riasztó, és azt mutatja, hogy a politikusok “tétlenül nézik, ahogyan a szegregáció átjárja az egész iskolarendszert”.
A német közoktatásban dolgozó mintegy 160 ezer tanárt összefogó érdekképviseleti szervezet vezetője a Die Welt című lapnak kiemelte, hogy a kutatás a legutóbbi elérhető adatokon, a 2016-os számokon alapul, és azóta tovább romlott a helyzet.
Az egyre súlyosabb tanárhiány ugyanis még nem is jelenik meg az elemzésben, és attól kell tartani, hogy a következő években is kitartanak a negatív trendek.
A tanárok általában nincsenek felkészülve a bevándorlásból adódó feladatokra, sokan például nem tudnak németet idegen nyelvként oktatni. Az pedig “súlyos teljesítménycsökkenéshez vezet, ha egy osztályban túlságosan nagy a németül rosszul, vagy egyáltalán nem beszélő tanulók aránya” – mondta a DL elnöke.
MTI, Vezető kép: Twitter
Naprózsa
2018-08-16 at 21:55
Ja-ja, frau Mutti, van aki azért szegregálódik, hogy a német statisztikát rontva ne hagyja idő előtt el az iskolát egyenesen ki a temetőföldbe, mert halára késelik a beilleszkedők, ha sertéssonkát visz magával tízóraira.
márko
2018-08-16 at 15:18
németeknek, svédeknek nagyon gyorsan kell tanulni írni-olvasni
afgánul,arabul,afrikai nyelveken beszélni
MERT
nem kapnak munkahelyet
ALÁZATOSAN kell
eltartani a felsőbbrendű csőcseléket,
péneteken meg mecsetbe járni és makogni
/
ez az angela merkel üzenete
Ilona
2018-08-16 at 15:12
Ha németül egyáltalán nem tud a tanuló,akkor az semmit sem ért meg a németül beszélő tanár magyarázatából.Ez esetben a világ legjobb tanára is kudarcot vallana.Már látszik nem lesz belőlük így atomtudós,pedig Merkel mamájuk az.Először a német nyelvet kellene a migránsoknak legalább annyira megtanulni,hogy az 1 X 1 az miért egy.
Aaron
2018-08-16 at 13:56
A sok német náci most megtanul ketyűbe dudálni!