Nem titok, hogy a nagyvállalatok a koronavírus nyomonkövetése miatt minket, állampolgárokat is jobban megfigyelnek, és ezt sokan aggályosnak tartják. Nem véletlenül. Az Európai Unió a jövő héten tisztázná a kérdést, de mint annyi mindenben, ebben is megosztottak az országok. Bár a németek szerint nem túl nagy a kockázat, más források szerint könnyű visszaélni az “anonimizált” adatokkal.
Az európai kormányok jövő héten tisztázzák, hogy a vállalatok a jövőben hogyan használhatják fel a személyes adatokat a koronavírus-kutatásokhoz. Az eddigi vizsgálatok során az állami és a magánszektor közötti adatmegosztás drámai bővülését tapasztalták.
Ez annak ellenére is aggasztó, hogy a vírus elleni küzdelemben részt vevő tisztviselők és cégek kijelentették, hogy betartják az adatvédelmi törvényeket, így például a 2018. évi általános adatvédelmi rendeletet.
Az Európai Bizottság forrásai szerint az Európai Unió országai a jövő héten egy irányelvről dönthetnek, arról, hogyan kell a vállalatoknak anonimizálni ügyfeleik adatait, vagy eltávolítani azokat az információkat, amelyek azonosíthatják az egyéneket. Az EU arra is javaslatot tett, hogy a hatóságok miként teszteljék a vállalatok módszereit az adatok névtelenségének garantálása érdekében, sőt, védintézkedéseket javasol a személyazonosságot felfedő hibák elkerülésére.
Értesülésünk szerint az uniós országok adatvédelmi szabályozói szintén irányvonalat készítenek elő az anonimizációs technikákról. Érthető, hiszen a vállalkozások és a kormányok részben anonimizált adatokra támaszkodnak a koronavírus terjedésének elemzésére, ám egyes szakértők szerint nehéz lesz garantálni, hogy az adatok nem vezethetők vissza az egyénekhez.
Az egyéni szintű helymeghatározási adatokat, ha egy bizonyos telefonra koncentrálnak az adatok megfelelő körében, rendkívül nehéz anonimizálni
– nyilatkozta erről Yves-Alexandre de Montjoye, a londoni Imperial College számítógépes tudományi tanszékének adjunktusa.
A távközlési szolgáltatók Európában – széles körben legalábbis – a közelmúltban kezdték el megosztani a hatóságokkal az anonimizált mobil helymeghatározási adatokat annak értékelése érdekében, hogy a lakosok mozgását értékeljék. Ez nyilván szükséges volt, hiszen az európai kormányok széles többsége – Svédország kivételével – arra utasították az embereket, hogy maradjanak otthon.
Nem mindenki bízik az anonimizált kutatásban
A nem személyes adatok mentesülnek a GDPR rendelkezései alól, ami azt jelenti, hogy az anonimizálás fontos folyamat lett sok olyan vállalat számára, amelyek adatgyűjtést végeznek a mesterségesintelligencia-algoritmusokban való felhasználáshoz, vagy termékek és piaci szolgáltatások fejlesztéséhez.
Ha az adatokat nem anonimizálnák, mindenkinek az egyéni hozzájárulását külön kérni kellene
– mondta Ahmed Baladi, a Gibson, a Dunn & Crutcher LLP párizsi irodájának partnere.
Az sem véletlen, hogy néhány szabályozó és hatóság bírálta ezeket a koronavírus-követési kezdeményezéseket. A holland adatvédelmi hatóság például a múlt héten kijelentette, hogy a mobilszolgáltatók nem garantálhatják, hogy az állítólag anonimizált adatokat nem lehet visszavezetni az egyes ügyfelekhez.
A szlovén társhatóság szerint egy közegészségügyi intézet által végzett adatgyűjtési terv felfedheti a személyes információkat, ha más forrásokkal is kombinálják.
Nagyon nehéz valós anonimizálást elérni elég erős biztonsággal
– mondta a szóvivő. Ugyanezt támasztja alá az, amit Michèle Finck, a Max Planck Innovációs és Versenyjogi Intézet vezető kutatója mondott.
A GDPR hibájának elkerülése érdekében a vállalatoknak azt kell feltételezniük, hogy a helymeghatározási adatok mindig személyesek, mivel könnyen azonosíthatják az egyént, ha más forrásokkal, például megfigyelő kamera felvételeivel egyeztetik őket
– mondta Finck.
Látható, hogy az európai hatóságok ebben is megosztottak, álláspontjuk különbözik az anonimizált adatok felhasználásáról. A Deutsche Telekom AG például nemrégiben elkezdte névtelenített ügyfél-helymeghatározási adatok megosztását a német közegészségügyi intézettel, hogy segítse a kutatókat az utazási szokások megértésében és a koronavírus terjedésének előrejelzésében.
Ez a német szövetségi adatvédelmi hatóság szerint nem jelent jelentős adatvédelmi kockázatot. Az olasz adatvédelmi hatóság múlt hét szerdán szintén azt jelentette az olasz törvényhozásnak, hogy az anonimizált helymeghatározási adatok nem jelentenek problémákat, és segíthetnek az epidemiológusok előrejelzéseiben.
„Mások másképp látják: legtöbb esetben az ember mozgásait érintő négy különböző adatpont kombinációja még mindig azonosíthatja őt, még akkor is, ha az adatokat névtelenné teszik – mondta a fent már említett Imperial’s képviselője, De Montjoye. – Ha azonban a társaságok először összevonják egy nagy csoport adatait – például a városok között ingázókét –, mielőtt az anonimizálási technikákat alkalmaznának, sokkal könnyebb az azonosítók megfelelő törlés”.
A vállalatok egyelőre nehezen egyeztetik össze a hatékonyságot és az adatvédelmet.
Fontos annak ellenőrzése, hogy mindenki bezárta-e az ajtókat, és senki más nem tudja azonosítani az egyént
– mondta erről De Montjoye.
Ha minden igaz, az unió jövő héten egyet előre lép ebben a kérdésben.
Forrás: Wall Street Journal; Fotó: MTI/EPA/Costfoto/Szu Jang
hozzaszolo
2020-04-16 at 12:28
Még egy apróság, adalékul az előzőekhez: Amikor a mobiltelefon hálózatot kiépítették, addig nem adta áldását a hivatal, amíg el nem készült a minden beszélgetés lehallgatását, hozzáférését biztosító infrastruktúra, valami 70 milliárdért. Az összegből látható mi ez. Pl. több év után tartott Kozma gyilkosság utáni bírósági tárgyaláson meghallgatták a gyilkosság alatti telefonbeszélgetést. Minden telefon minden beszélgetését rögzítik. A bírósági engedély csak arra vonatkozik, hogy ezt felhasználják. A Vám és Pénzügyőrség nyomozójának az asztalán láttam vagy 10 kérelmet, telefonbeszélgetés kikérésére, 10-en éve. Tehát nem a bíróság előzetesen elrendeli a lehallgatás lehetőségét, az folyamatosan történik, és utólag a bíróság engedélyezi a felhasználást. Amerikában az FBI izraeli hekkerekkel törette fel az Ifonokat. Már régen nem arról van szó, hogy állami bűnügyi szervek használják fel a megfigyeléseket, ezek csak kikérik az adatokat, cellainformációkat, mozgásokat, beszélgetéseket magáncégektől. Az Unió most akarja ezt a mézes fazekat kinyalogatni a privát cégektől. Akiknél a mézes hordók vannak. Gugli, FB, Youtube, Twitter, stb.
1984
2020-04-16 at 08:35
A fejlettnyugaton (pl. Anglia) már régóta kimennek házhoz a rendőrök, ha valaki nem megfelelő véleményt posztol mondjuk az iszlámról. Eljön az idő, amikor majd először letiltják ezért a bankkártyádat, majd börtönbe csuknak.
csakafidesz
2020-04-16 at 08:05
A fejlődés hihetetlen. Ma már szagértő vécédeszkán ülünk és az ajtókilincs rögzíti, hányszor nyomták le aznap. Tessék? Igen, a mi társas házunkban is van kamera a liftben, működik is. Sőt nem is titok, jól látható a lift plafonján. Nem lesz mégegyszer olyan, hogy kirámolnak egy lakást a negyediken és liften viszik el a szájré. Felvétel készül róluk. Érdekes, de nem zavarja a lakókat, hogy a lift is figyel.
gyozo2018
2020-04-15 at 18:30
“a helymeghatározási adatok mindig személyesek, mivel könnyen azonosíthatják az egyént, ha más forrásokkal, például megfigyelő kamera felvételeivel egyeztetik ”
Ez bűncselekményben nyomozás esetén nem rossz.
hozzaszolo
2020-04-15 at 18:01
Pár napig voltam a Fb-n. Pedig nincs telefonom. Az meg ugya már kell hozzá. No, mivel az adataim fölött én rendelkezem, nem adtam meg semmit. Pár nap múlva, jött egy mail, hogy feljelentettek az FB-nél, mert anonim a profilom. Írta Enikő. Visszaírtam 1. Egy Enikő nekem nagyon kevés, se Enikő neme, telefonszáma, bugyi színe, édeklődési köre, telefonja, mindenkori tartózkodási helye nincs meg. Akkor tőlem miért kérik. Rögtön kitakarítottak. Az adataimmal én rendelkezem, ha a Guglival nem akarom megosztani, akkor az adatvédelmi törvény szerint tiszteletben kell tartaniuk, kivel osztom meg. A Guglival nem. Ugyebár.
hozzaszolo
2020-04-15 at 17:54
Megfigyelnek? Tényleg? Amerikában balhé volt abból, hogy a dekóderbe kamera volt. Nem csak az infratávirányítót nézte. És a TV-be is. Mit gondolunk, mi a fenének lett kitalálva ez az egész internet, közösségi média, mobiltelefon, IMEI szám, számítógép MAC, stb. Nincs mobilom, nincs bankszámlám, marad a Hubble, amin nézhetnek, és a kocsim, a rendszámfelismerőkkel/figyelőkkel/azonosítókkal, és utcakamerákkal, hogy nézegethessenek. Ezért mindig mosolyogjunk. Rajtuk.
gyozo2018
2020-04-15 at 18:33
Emlékszem, a rendőröket felrobbantani akaró idiótát így tudták elkapni.
Csámpás Marcsa
2020-04-15 at 16:11
Nézzenek bele a gömbbe is.
A seggömbe.
tegyük helyre!
2020-04-15 at 16:53
De kizárólag oda!
Naprózsa
2020-04-15 at 15:52
Úgy fest, hogy a Háttérhatalom már a látszatra se ügyel. Egyszerűen viccszámba megy ez a cikkben emlegetett töprengés, hogy visszaélnek-e az adatainkkal. Meg hogy még van döntési jogunk.
Szóval amikor rámegyek egy oldalra és ott a szöveg, hogy meglesnek, tudomásul veszem-e, nyomjak rá a rendben szóra, énnekem már szelektív a látásom, észre sem veszem, mert világért se hagyom jóvá a megfigyelésemet, sose nyomok rá, nézem tovább enélkül. Mert tudom, hogy lesnek, de legalább ne legyen meg az az ürügyük, hogy hozzá is járultam a rabszolgaságukhoz.
Aztán vannak az idióta cégek, akik föllökik a sablonszöveget, és nem is engednek a rendbenezés nélkül tovább a tartalomhoz. Őket úgy hagyom ott mint eb a Szaharát.
Úgyhogy ne nevettessenek legalább azzal, hogy védik a személyiségi jogainkat és ne várják el, hogy ezt jóvá is hagyjuk. Jó?
gyozo2018
2020-04-15 at 18:34
Ezt hogy érted?
Zolika Lassu
2020-04-15 at 14:52
Off: A TV sem azért van, hogy te nézzed. Akár van karantén akár nincs.
Hanem……..,
……………
(Orwell: 1984.)
Skolik László
2020-04-15 at 14:49
Bla-bla! Tavaly vettem egy mosógépet, az ikszedik használat közben
telefonomra üzenetet kaptam: “László, túl gyakran mos…..”
Na erre mondja valaki, hogy KOMSZOMOL!
Csámpás Marcsa
2020-04-15 at 16:14
Az alattad lakótól, mert éjszakai árammal, éjfélkor mostál.
Ne tagadd! Puha az orrod. 😀
off
2020-04-15 at 14:28
Ha most megengedjük, hogy ránk szálljanak a globalista gigacégek és államok, akkor sosem fognak lemászni rólunk. Nincsenek választások, parlament, törvények, bíróságok, amelyek korlátoznák, esetleg leváltanák ezeket a vezérigazgatókat, gyakorlatilag azt csinálnak/csinálnának velünk, amit akarnak. A Facebook, Instagram, Amazon, MasterCard, Samsung, Huawei-hez hasonló gigavállalatok vezetőinek már így is akkora hatalmat adtunk, amihez hasonlót a Római Birodalom császárai vagy a 20.századi führerek, pártitkárok, kedves vezetők még elképzelni sem tudtak.
És persze ez nem csak a cégekre vonatkozik, hanem az államra is. Az állam üldözze a bűnt, tartsa fent a rendet a saját országában, de ne szóljon bele az emberek magánéletébe nyomkövetőkkel, chippekkel, műholdakkal, lehallgató berendezésekkel. Egyáltalán nem vagyok nyugodt, amikor a Kínai Kommunista Párt, Angela Merkel vagy a szilícium völgyi drogos programozó ott üldögél a zsebembe és figyel.
reflexió
2020-04-15 at 16:51
Én akkor se, ha a magyar állam.
hivő
2020-04-15 at 13:44
Vajon még mi mindenre lesz
jo ez a pandemic?
De lesz még digitális és
biometrik I.D.is.